Csak a következő év első parlamenti ülésén szavaznak majd Finnország és Svédország NATO-tagságának ratifikációjáról – jelentette be Orbán Viktor Pozsonyban órákkal azután, hogy a kormány is elismerte: minden bizonnyal felfüggesztik a Magyarországnak járó uniós források egy részének folyósítását.
Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, és a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni. „A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig”, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást – mondta az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor a visegrádi államok pozsonyi csúcstalálozkóján.
(Az eseményen egyébként Eduard Heger szlovák kormányfő demonstratív módon egy szlovák sálat kanyarított magyar kollégája nyakába, nyilvánvaló válaszgesztusként arra, hogy Orbán Viktor Nagy-Magyarországot ábrázoló sálban pózolt Dzsudzsák Balázzsal korábban.)
Nem ezt ígérték
A miniszterelnök nyilatkozata éles ellentétben áll a Fidesz vagy a kormány képviselőinek korábbi kijelentéseivel. A két ratifikációs dokumentumot még július 14-én nyújtotta be a parlamentnek Szijjártó Péter külügyminiszter, és ezek szerepelnek is a az Országgyűlés őszi ülésszakának üléstervében.
Gulyás Gergely október 22-én egy parlamenti kérdésre válaszolva állította, hogy jó eséllyel még az őszi ülésszakban szavaznak a ratifikációról, Kövér László házelnök néhány hete zárt körben diplomaták előtt biztosra ígérte az elfogadást, a Fidesz-frakció sajtóosztálya pedig október 25-én írta lapunk megkeresésére, hogy „a kormány már az Országgyűlés elé terjesztette a javaslatokat, amelyeket a Ház rendes menetrendben tárgyalni fog. Nem Magyarország lesz az utolsó a ratifikációban.”
A témával legutóbb három napja foglalkoztunk. Mint akkor írtuk, a NATO parlamenti közgyűlésének madridi ülésén a belga küldöttség vezetője azt állította: magyar kormánypárti képviselők azt mondták neki, hogy végül december 7-én, az idei tervezett legutolsó ülésnapon szavaznak majd.
Hogy függ össze a NATO az uniós pénzügyminiszterekkel? A kormány szerint szorosan.
A közgyűlésen szintén jelen lévő Harangozó Tamás MSZP-s képviselő ezután rákérdezett a magyar delegáció kormánypárti tagjainál, hogy ez igaz-e, mire azt a választ kapta, hogy igen. Mint megtudtuk, Zsigmond Barna Pál (mint delegáció vezető), Németh Zsolt (helyettesként), Balla Mihály és Simicskó István volt Madridban a kormánypártok képviseletében.
7,5 milliárd euró a tagság ára?
Harangozó Tamás a december 7-i lehetséges időponttal kapcsolatban azt nyilatkozta a Szabad Európának, hogy „nem tudom nem azt gondolni, hogy az időzítés nem szándékos a Magyarországnak járó uniós források miatt”. Ezzel arra utalt, hogy december 6-án lesz az uniós pénzügyminiszterek ülése, ahol arról döntenek, felfüggesszék-e a Magyarországnak járó uniós források egy részének (7,5 milliárd euróról, mintegy háromezer milliárd forintról van szó) folyósítását.
Ezt mondták a magyar miniszterek a pénzek felfüggesztéséről
7,5 milliárdból legalább hétmilliárdot végül megkapunk majd 2023 folyamán. A NATO-n belüli percepció egyébként egyértelműen az, hogy Orbán Viktor a források felfüggesztésére reagálva halasztotta el a ratifikációt. Mint egy jelentős tagállam diplomatája lapunknak mondta, „ezek az ügyek egyértelműen összefüggenek”
Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hír Televízió munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hgv.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
