
A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról – ezt a címet viselte a második zsidótörvény, mely 75 éve lépett hatályba miután vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó aláírta azt.
Ötvenkilenc nem zsidó származású jeles értelmiségi azonnal tiltakozott:
“Mi magyar írók, művészek, a tudomány munkásai, különféle pártállások és világnézetek szószólói … akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, a józanság és a hazafiasság nevében magától értetődő egységével emeljük fel a szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért.
Ez a javaslat még a zsidóságot sem alázza meg annyira mint amennyire megsérti a keresztény középosztályt, amikor azt teszi fel róluk, hogy az állampolgári jogegyenlőség megszentelt alapelvének semmibevételével próbálnak meg boldogulni.
Gondolja meg minden kortárs, hogy mekkora felelősség terheli, ha megszületik ez a törvény, amelyre valamikor minden magyarnak szégyenkezve kell gondolnia.”
Csak néhány nagy név az ötvenkilenc aláíró közül: gróf Apponyi György, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, gróf Széchenyi György, Tersánszky Józsi Jenő, Vikár Béla, Vilt Tibor és Zilahy Lajos.
A gettók létrehozása ellen egyetlen katolikus püspök tiltakozott
Márton Áron 1944 május 18-án gettók felállítása után Kolozsváron beszélt az üldözöttek támogatásáról:
”az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és a börtön nem szégyen hanem dicsőség”
Majd levél Jaross Andor belügyminiszternek: ”Ön intézkedéseiben nemcsak, hogy nem keresztény, hanem az emberiesség színvonalát sem éri el. Tisztelettel, de a szónak minden súlyával kérem, hogy legutóbbi intézkedéseit azonnal vonja vissza, és hogyha ezt nem teheti, akkor azonnal nyújtsa be a lemondását a belügyminiszterségről!”
Jaross Andornak az esze ágában sem volt lemondania, viszont Márton Áron gyulafehérvári püspököt kiutasították Észak-Erdélyből. A pápa őt akarta a magyar katolikus egyház élére állítani, de Rákosi Mátyás ezt a kommunista párt nevében megakadályozta, és helyette Mindszenty Józsefet javasolta, mert sváb, akit a holokauszt bűneiért nagyobb felelősség terhel.
Márton Áron püspököt hatéves fegyházra ítélték a kommunista Romániában.
“A kommunizmus a zsidó törvények kiterjesztése mindenkire”
Így foglalta össze véleményét Hetényi István, aki pénzügyminiszterként sokat tett a gazdasági és társadalmi reformokért a Kádár korszakban, de tisztában volt azzal, hogy egy jogfosztott társadalomban él. Véleményét természetesen nem a nyilvánosság előtt fogalmazta meg hiszen a szovjet megszállás idején a holokausztot nemigen emlegették nehogy szóba kerüljön a tömeges népírtás a Szovjetunióban és az a paktum, melyet Adolf Hitler és Joszif Viszárionovics Sztálin kötött 1939-ben, amely lehetővé tette a náci Németországnak Lengyelország megtámadását és a második világháború kirobbantását. Lengyelországot Hitler és Sztálin felosztotta egymás között. A nácik által megszállt Lengyelországban folyt a zsidók tömeges kiirtása, köztük több mint félmillió magyar zsidó megölése, melyhez az utat lélektanilag a zsidó törvények készítették elő Magyarországon.
Forrás: fuhu.hu – Fühü, Független Hírügynökség