… avagy a Darwin dijas Fidesz-KDNP
Összegyűjtöttem azokat a paradoxonokat és ellentmondásokat, amelyek eddig kirajzolódtak. Némelyik politikai, mások alkotmányjogi vagy kommunikációs természetűek.
1 A szerepcsere paradoxona
A Fidesz- KDNP ma olyan retorikát használ, amelyet hosszú éveken át nem voltak hajlandóak meghallani
2 A Sándor-palota paradoxona
A demonstrációt nem a Parlament elé, hanem a Sándor-palotához szervezték. Ez azt sugallja, hogy a politikai vita eldöntésében a köztársasági elnöktől várnak szerepvállalást, nem bízzák a kérdés felelősségét a parlamenti politikai többségre.
3 A függetlenség paradoxona
A Fidesz azt állítja, hogy a köztársasági elnök független alkotmányos intézmény. Ennek ellenére tömegrendezvénnyel próbálják rávenni arra, hogy egy konkrét politikai ügyben az ő álláspontjuknak megfelelő döntést hozzon. Minél nagyobb nyomást akarnak gyakorolni rá, annál inkább politikai szereplőként kezelik.
4 A saját Alaptörvény paradoxona
A jelenlegi Alaptörvényt és annak szabályait maga a Fidesz alkotta meg. Az Alaptörvény módosításánál a köztársasági elnöknek nincs tartalmi politikai vétójoga, csak az eljárási szabályok vizsgálatára van lehetősége. Most mégis olyan döntést várnak el tőle, amelyre saját NER-es szabályaik nem adnak felhatalmazást.
5 A jogállamiság paradoxona
Ha valóban a jogállam védelme a cél, akkor a köztársasági elnöknek kizárólag az Alaptörvény alapján kell döntenie. Ha viszont politikai demonstrációval akarják befolyásolni, akkor azt feltételezik, hogy döntése politikai nyomással alakítható. Ez éppen a jogállami működés logikájával kerül feszültségbe.
6 Az államfő szerepének paradoxona
Éveken keresztül a Fidesz azt hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök nem lehet politikai ellenfél vagy politikai szövetséges. Most mégis ugyanattól az intézménytől várja, hogy egy politikai konfliktusban az ő oldalára álljon.
7 Áder János paradoxona
Áder János köztársasági elnökként rendszeresen hangsúlyozta, hogy az államfő alkotmányos intézmény, nem napi politikai szereplő. Most egy pártpolitikai demonstráció főszónokaként arról próbálja meggyőzni a közvéleményt és közvetve az utódját, hogy egy konkrét politikai ügyben hogyan kellene eljárnia.
8 A Deák Ferenc-paradoxon
Deák Ferenc a jog uralmát képviselte, vagyis azt, hogy a közjogi kérdéseket a jog szabályai alapján kell eldönteni. Ha az ő tekintélyére hivatkozva politikai nyomást próbálnak gyakorolni egy alkotmányos intézményre, felmerül a kérdés, hogy ez valóban Deák szellemiségét követi-e?
9 A „Stop önkény” paradoxona
A demonstráció címe: „Stop önkény”. Ugyanakkor a demonstráció egyik célja az, hogy a köztársasági elnök ne a rá vonatkozó alkotmányos szabályok szerint járjon el, hanem a tüntetők politikai elvárásainak megfelelően. Ez önmagában is feszültséget hordoz.
10 A történelmi irónia
A Fidesz most azokat az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat kéri számon, amelyeket maga alakított olyanná, amilyenek most, és amelyek szerepét saját kormányzása idején sokszor szűkítette. Ez kétségtelenül felveti a következetesség kérdését.
A Fidesz-KDNP legmélyebb paradoxona nem egyetlen beszédben, tüntetésben rejlik, hanem úgy foglalható össze: egy olyan köztársasági elnöktől vár politikai beavatkozást, akinek ezt a lehetőséget éppen a Fidesz által megalkotott Alaptörvény nem biztosítja.