Az újabb nemzeti konzultációval a kormánypártnak az a legfőbb célja, hogy a törzsszavazók körében megőrizze támogatottságát és potenciálisan visszaszerezze azokat a választókat, akiket a megszorító intézkedések következtében elveszített – nyilatkozta Győri Lóránt, a Political Capital elemzője.
A kormány az Oroszország elleni szankciókról készül nemzeti konzultációt tartani, a pontos kérdések azonban egyelőre nem ismertek. Lapunk Rogán Antal minisztertől, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjétől próbált részleteket megtudni. Elküldött kérdéseinkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ így reagált: „A brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció előkészítése már zajlik. A pontos témákkal és a lebonyolítással kapcsolatban a következő napokban nyújtunk majd tájékoztatást.” A válasz nem tért ki a várható költségekre.
Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője a Népszavának elmondta, hogy a nemzeti konzultáció témája illeszkedik a Fidesznek az ukrajnai háború kirobbanása óta képviselt politikai és médiastratégiájába. Ennek egyik meghatározó eleme, hogy a kormány a békepártiságát hangsúlyozva támadja az ellenzéket, az Ukrajnával szolidáris államokat és az Európai Uniót. Másrészt:
az elmúlt tizenkét év elhibázott gazdaságpolitikájáért a Fidesz nem vállalja a felelősséget, helyette ismét a külföldi szereplőkre mutogat.
Példa erre az úgynevezett háborús infláció emlegetése. A háború és az energiaválság nyilvánvalóan hozzájárul az inflációhoz, de azt is tudjuk, hogy az infláció már 2021-ben elérte a 7,4 százalékot, már tavaly ársapkát vezettek be egyebek között a csirke far-hát és a benzin esetében. A magyar gazdaság tehát jóval a háború előtt is komoly problémákkal küzdött – emlékeztetett a geopolitikai elemző. A szankciók ellenzése valójában az orosz párti külpolitika folytatását is jelenti (hiszen például a Kremlnek kedvezően vétózta meg Kirill pátriárka szankciós listára vételét), miközben a kormány látszólag kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása mellett.
A nemzeti konzultációk
eddig is a kormányzati álláspont kommunikációs legitimitását akarták megteremteni, manipulatív módon megfogalmazott, kérdésekbe burkolt állításokat tartalmaztak, az adatok kezelése nem volt transzparens.
Győri Lóránt szerint a szankciókról szóló nemzeti konzultáció legfőbb célja, hogy a törzsszavazók körében a Fidesz megőrizze támogatottságát, potenciálisan visszaszerezze az utóbbi időben elvesztett választóit, megakadályozza további szavazók lemorzsolódását. Felmérések arról tanúskodnak, hogy a gazdasági nehézségek és a megszorító intézkedések – így a rezsiárak emelése, a katázás kivezetése – miatt érzékelhetően csökkent a Fidesz népszerűsége.
Závecz: 700 ezren fordultak el Fidesztől – Az Orbán-kormány válságkezelési lépései főleg az átlagosnál nehezebb körülmények között élők ellenérzéseit…
Még a Nézőpont szerint is gyengült a Fidesz – De persze még így is jelentős előnnyel nyerne egy most vasárnapi választáson.
Az ellenzék igyekszik azzal szembesíteni Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy korábban maga is megszavazta a most bírált Oroszország elleni szankciókat. Győri Lóránt azonban nem gondolja, hogy kommunikációs értelemben a Fidesz ne tudna jól kijönni ebből a helyzetből. Az ellenzéknek ugyanis nincs elegendő médiaelérése, nem képes hatékony kommunikációt folytatni. A kormány sajtófölénye és az ennek segítségével kiépített „véleménybuborék” viszont még azt is lehetővé teszi, hogy a Fidesz különösebb belpolitikai következmények nélkül mást mondjon idehaza és külföldön.
Az a kettősség, hogy a kormány megszavazta a szankciókat, majd elkezdte támadni azokat, csak egy hazugság a sok közül. A Fidesz mostani „álfelmérése” hazugságokra épül – állapította meg Győri Lóránt.
Hazugság, hogy az Európai Unió és az Ukrajnát támogató országok meghosszabbítják a háborút: a szankciók valójában az agresszió megfékezését szolgálják. Ugyanígy hazugság az is, hogy a szankciók jobban fájnak az EU-nak, mint Oroszországnak.
A szankciók működnek és még jobban fognak működni decemberben – véli a neves orosz közgazdász – Putyin decemberben lesz igazán bajban, amikor az uniós olajembargó…
Bár az unió is szenved a gáz hiánya miatt, a számok azt mutatják, hogy a szankciók már a háború első hét hónapjában lényegesen nagyobb károkat okoztak az orosz gazdaságnak. El lehet képzelni, mi lesz, ha a háború elhúzódik. Ráadásul – tette hozzá – biztosra vehető, hogy a szankciók a háború befejezése után sem érnek azonnal véget.
Győri Lóránt szerint Orbán Viktor nem ismeri fel a régiónk biztonságpolitikai érdekeit, amikor arról beszél, hogy nekünk nincs közünk az ukrán-orosz háborús konfliktushoz. A geopolitikai elemző ezt téves és veszélyes helyzetértékelésnek tartja. Hiszen Közép-Kelet-Európa stabilitásáról is szó van. Ha Ukrajnában nyer Oroszország, akkor nem fog megállni, az is lehet, hogy megtámadja Moldovát – jelentette ki.
Magyarország nem érdekelt abban, hogy a szovjet birodalom után Oroszország ismét domináns pozíciót szerezzen a térségünkben.
Konzultációk sora
A fideszes kormány nem sokkal a kétharmados parlamenti többség megszerzése után, 2010 szeptemberében konzultációt hirdetett, igaz, akkor még csak a nyugdíjasok számára. 2011-ben aztán a teljes lakosság részesülhetett a nemzeti konzultáció áldásaiból, kétszer is: először az alaptörvényről kaptak kérdőívet a háztartások, aztán „szociális konzultáció” címén tett fel kérdéseket a kormány. 2012-ben jött a „gazdasági”, 2015-ben pedig a „bevándorlásról és a terrorizmusról” szóló konzultáció. 2017-ben „Állítsuk meg Brüsszelt!” elnevezéssel futott a konzultációs kampány, majd ugyanebben az évben a csak a kormány fantáziájában létező Soros-terv volt a téma. 2018-ban a „családok védelme” szerepelt a fókuszban, 2020-ban a „koronavírus és a gazdaság újraindítása”, tavaly a „járvány utáni élet”.
Az MKKP is nemzeti konzultációt hirdetett – Állításuk szerint megszerezték az eredeti konzultáció kérdé…
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. szeptember 28-án.
