Az oroszpárti erők stratégiája csak a népszavazás bojkottja miatt vallott kudarcot. Az államfő személyéről második forduló dönt.
Minden előzetes közvélemény-kutatásra rácáfolva elmaradt az európai integrációpárti erők diadala a vasárnapi moldovai elnökválasztáson és népszavazáson.
Nem az, amire számítottunk – jellemezte Maia Sandu hivatalban lévő, újrázni készülő államfő egyik tanácsadója az eredményt a moldovai sajtónak az éjszakai eredményvárón. A számok valóban azt a félelmet igazolták, hogy Oroszország még mindig tud meglepetést okozni.
Elnököt választ és népszavazáson dönt Moldova az EU-integrációról, Oroszország még okozhat kellemetlen meglepetéseket – A vasárnapi referendum célja, hogy célként…
Az 51,4 százalékos részvétel is a vártnál alacsonyabb volt, de az igazi meglepetést az okozta, hogy a Moldova Köztársaság területén leadott szavazatok alapján (50,14-49,84 arányban) elbukott volna az alkotmánymódosító referendum, amelyen arra a kérdésre kellett válaszolniuk a polgároknak, hogy támogatják-e az EU-csatlakozási szándék alkotmányban történő rögzítését. A referendum végül érvényes lett, az igenek győztek a nyugati országokban élő moldovaiak voksának köszönhetően. 99,14 százalékos feldolgozottság mellett az igenek vezettek 50,31 százalékkal 49,69 százalék nem-mel szemben. Ez mindössze 9108 szavazatot jelent.
Az orosz médiában közölt felvételek szerint vasárnap Moszkvában is tömött sorokban álltak a konzulátus és a nagykövetség előtt a voksolni kívánó moldovaiak, ők viszont valószínűsíthetően nem az uniós integráció alkotmányba foglalása mellett szavaztak. Bár a véghajrában majdnem sikerült meghiúsítani az alkotmánymódosítást, az oroszpárti erők stratégiája végül azon bukott el, hogy a referendum bojkottálására szólítottak.
A román portál, a G4Media információi szerint 82 ezren csak az elnökjelöltekre voksoltak, a referendumot bojkottálták. Ha ők is nemmel szavaztak volna, akkor az eredmény megfordításához kevés lett volna a nyugati diaszpóra nagy többségben igenlő voksa.
Az elnökválasztáson sem született döntés, noha az előzetes felmérések szerint a tizenegy jelöltből egyedül a Nyugat-barát hivatalban lévő Maia Sandunak volt 40 százalékot meghaladó támogatottsága, a második legerősebb jelölt is 10 százalék alatt maradt. Az elnökválasztás a két hét múlva sorra kerülő második fordulóban dől el. Sandu 98,60 százalékos feldolgozottság mellett 42,09 százalékkal vezet az oroszpárti baloldali blokk támogatottjával, Alexandr Stoianogloval szemben, aki 26,26 százalékot ért el. Harmadik helyezett az ugyancsak oroszpártinak tartott Renato Usatîi 13,72 százalékkal.
A lényeges különbség ellenére Sandu második fordulós győzelme egyelőre nem borítékolható. Stoianoglo kemény ellenfél, aki nemcsak az oroszpárti jelöltek táborát tudja maga mögé állítani, hanem az integrációval szemben pusztán abbéli félelemből ódzkodókat is, akik attól tartanak, hogy az EU-csatlakozás gyakorlati megvalósulása az ország Románia általi bekebelezését, azaz függetlenségének végét jelentené. A kampányban, és nem csak akkor, hanem a Nyugat-párti kormányzat négy éve alatt mindvégig ezt hangoztatta az orosz propaganda, sőt, a moszkvai külügyminisztérium illetékesei is többször megfogalmazták.
1,8 milliárd eurós segélycsomagot ad Moldovának az Európai Unió – Maia Sandu államfő megköszönte.
Stoianoglo gagaúz nemzetiségű, aki korábban volt az autonóm Gagauzia kormányzója majd Moldova főügyésze is. Ő is bojkottálta a referendumot, de az urnazárás utáni beszédében is azt hangsúlyozta: támogatja az ország „európai törekvéseit”, csupán az alkotmány módosítását utasítja el.
Sandu az eredményvárón az orosz beavatkozásnak tulajdonította a szoros állást és a referendum eredményt. – Példátlan támadás a demokrácia ellen – mondta az EU-párti hivatalban lévő elnök. Hangsúlyozta: a kormánynak „egyértelmű bizonyítéka” van arra, hogy bűnözői csoportok „külföldi erőkkel” együttműködve pénzzel, hazugsággal és propagandával befolyásolták a szavazást, 300 ezer voksot vásároltak meg, amit „példátlan mértékű csalásnak” nevezett.
Amint arról a Népszava is beszámolt, a moldáv hatóságok a kampányban több ilyen beavatkozási kísérletre csaptak le, mintegy háromszáz fős, orosz, többek között Wagner-zsoldosok által diverzióra kiképzett fiatalok csoportjait fedték fel. Oroszország tagad mindenféle beavatkozási és szavazatvásárlási kísérletet.
Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján csalást kiáltott, és a Nyugatot vádolta beavatkozással. A Kreml szerint a moldovai választások nem voltak szabadok és tiszták, sok a kérdőjel az eredményt illetően és „nehezen magyarázható” a Sandut és az alkotmánymódosítást támogató voksok száma.
Kezd elfajulni az orosz-román viszony, és nem csak a szomszédban zajló háború miatt – Hétfőn bezárt Románia Rosztov-on-Donban működő főkonzulátusa. Az orosz-román…
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. október 21-én.
