A NATO tagjának lenni nemcsak előnyökkel, hanem megnövekedett felelősséggel és kötelezettséggel jár.

Kép: 123rf

A Dagens Nyheter című svéd napilap szerint Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt közölte az Orbán Viktorral lezajlott brüsszeli találkozó után, hogy gyakorlatilag semmilyen érdemi választ nem kapott arra, Magyarország miért választotta külön a svéd és a finn NATO-csatlakozás elfogadását.

Orbán csupán azt hangoztatta, hogy nincs szándékában késleltetni egyetlen állam felvételét sem

– így Kristersson arra jutott, hogy alapvetően Törökországtól függ Stockholm csatlakozása a NATO-hoz.

Ám Svédország könnyedén védett lehet akkor is, ha a finn csatlakozást elfogadja a magyar parlament, ugyanis gyakorlatilag minden oldalról NATO-tagok veszik körül.

Ha valaki meg akarja Svédországot támadni, annak át kell verekednie magát egy NATO-tagországon

Ugyan az országok NATO-taggá válásukkal jelentősen megnövekedett biztonságot kapnak, és részei lehetnek az európai stabilitás és biztonság – a régi és az új típusú kihívások ellen egyaránt garanciát nyújtó – kiterjesztett övezetének, de ugyanakkor az országoknak részt kell venniük a szövetség közös védelmi stratégiájának, a céloknak és a feladatoknak az alakításában, a lényeget kifejező tervezési és egyeztetési folyamatokban, a NATO jövőjének alakításában, mely hatalmas anyagi terhet jelenthet egyes esetekben.

Úgyhogy most a finn csatlakozás után védve lesznek, ám őket semmiféle kötelezettség nem terheli, hogy

segítséget kellene nyújtaniuk baj esetén más NATO-országoknak.

Svédország katonailag semleges ország, de saját hadiiparral is rendelkezik, mely világszínvonalat képvisel, és mivel szinte teljesen körbe van véve NATO tagállamokkal, egyetlen rakéta kilövése után már más NATO-országoknak is lépniük kellene.

Katonai költségvetése éves szinten 5,6 milliárd USD, a GDP 1,5 százaléka.

Teljes személyi állománya 2017-ben: 55 000 fő volt, melyhez tartozik még 262 000 fő tartalékos és a Nemzeti Gárda 22 000 fővel. A megnövekedett orosz fenyegetettség miatt 2018-tól visszaállították a kötelező sorkatonai szolgálatot, így négyezer 18 éves férfi és immár nő számára írják elő, hogy 9-12 hónapig szolgáljon a királyság hadseregében.

A szárazföldi és tengerészgyalogos csapatok mellett jelentős a Svéd Királyi Légierő melynek állományát 203 db harci gép alkotja, ebből 5 század több feladatú és összesen 116 db JAS 39 Gripen A, JAS 39 Gripen B-vel rendelkeznek.

A svéd haditengerészet és tengerészgyalogság egységei és katonái számos nemzetközi műveletben vettek részt Boszniában, Koszovóban, Afganisztánban és Csádban, valamint az Ádeni-öböl vizein.

Forrás: Propeller