Tánczos Barna: jelentős beruházásokon, egyensúlyon és szolidaritáson alapszik a 2025-ös költségvetés
Elfogadta szombaton a kormány az RMDSZ-vezette Pénzügyminisztérium által kidolgozott állami költségvetésről és társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvények tervezetét.
„Rekordösszegű, 150 milliárd lejes beruházásokkal a költségvetési hiány 7%-ra csökkentése mellett is biztosítjuk a bérek és nyugdíjak kifizetését, támogatjuk a rászorulókat, és biztosítjuk a gazdaság és az önkormányzatok fejlődéséhez szükséges forrásokat. Az idei költségvetés egy új időszak kezdetét jelenti, az első lépés egy karcsúbb állam fele, amivel csökkentjük az állami apparátus költségeit és a gazdasági növekedést támogatjuk. Erre azért van szükség, hogy a befizetett adókból többet vissza lehessen juttatni az állampolgároknak” – hangsúlyozta Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter.
Az RMDSZ-es tárcavezető kiemelte: az állam karcsúsítása, a rekordszintű beruházások és az Országos Szolidaritási Alap képezik a költségvetés fő pilléreit. „Az állam a saját kiadásait csökkenti, de nem csökkenti a nyugdíjakat és a béreket. A nettó átlagbér az inflációs szint felett fog emelkedni, a kisnyugdíjasok pedig támogatást kapnak. A beruházások idén elérik a GDP 7,8%-át. A 150 milliárd lejt autópályák, új kórházak, helyi fejlesztési programok és kis- és középvállalkozásokat támogató programok finanszírozására fordítjuk. Emellett Országos Szolidaritási Alapot hoztunk létre, amelyhez idéntől Bukarest is hozzájárul, az önkormányzatoknak juttatott összegek elosztásánál pedig a népszámlálási adatokat vesszük figyelembe, ami a települések lakosságát reálisabban tükrözi” – mondta Tánczos Barna.
Hozzátette: „ezek olyan intézkedések, amelyekkel a beruházás alapú gazdasági növekedés, a szolidaritás útjára áll Románia és elkezdjük építeni azt a karcsúbb államot, amely többet ad a polgárnak és kevesebbet tart meg magának.”
A költségvetés főbb sarokszámai:
➔ A várható gazdasági növekedés 2,5%, amelyet főként a beruházások, a szolgáltatások és az építőipar fog hajtani.
➔ A GDP becsült értéke 1912,6 milliárd lej.
➔ A nettó átlagbér 6,1%-kal növekszik (eléri az 5.355 lejt).
➔ Az infláció év végére 3,8%-ra, az éves átlag 4,4%-ra csökkenhet.
➔ A költségvetési hiány 7% lesz (134,4 milliárd lej).
➔ A költségvetés teljes bevételeit 2025-re 667,5 milliárd lejre becsülik, ami 2,3 százalékpontos növekedést jelent. A gazdaságból származó bevételek várhatóan 579,8 milliárd lejre rúgnak, ami a GDP 30,3%-át teszi ki. Az összegből 87,7 milliárd lej (a GDP 4,6%-a) vissza nem térítendő (uniós) forrásokból származik.
Az állami költségvetésről és társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvények tervezetét a parlamentnek kell jóváhagynia, azt követően lép életbe.
Forrás: RMDSZ
Jóváhagyta a román kormány a 2025-ös állami költségvetést
Jóváhagyta a kormány szombati ülésén a 2,5 százalékos gazdasági növekedésre és 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányra építő idei állami költségvetést – jelentette ki az ülés utáni sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter az Agerpres szerint.
Tánczos Barna azt mondta, a mértékletesség jellemzi az elmúlt négy hétben kidolgozott költségvetést. Szerinte ez egy kiegyensúlyozott büdzsé, amely a rekordszintű beruházások mellett a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetését is biztosítja.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy 150 milliárd lejt különítettek el beruházásokra, ami a gazdasági növekedés hajtómotorja lesz. Rámutatott arra is, hogy Románia EU-tagságának köszönhetően elérhető uniós alapok is meghatározóan hozzájárulnak majd a költségvetésbe foglalt beruházásokhoz. „Fontos, hogy ezt az egyensúlyt tudjuk tartani a következő hét évben is, amely alatt 3 százalékra kell csökkentenünk a költségvetési hiányt. Soha nem szabad lemondanunk a beruházások támogatásáról” – szögezte le.
Hozzátette, támogatni fogják azokat az ágazatokat, amelyekben növelni kell a termelést, a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkentése érdekében.
Tánczos szerint az államadósság növekedési üteme 2025-ben csökkenni fog, a kamatkiadások miatt azonban érezhetők lesznek az előző évek hatásai. „Romániának többet kell termelnie, és kevesebb hitelt kell felvennie” – nyomatékosította.
A miniszter szerint a 2025-ös költségvetés három pillérre épül.
Az egyik ezek közül az állam karcsúsítása és ezáltal az állami kiadások csökkentése. A közalkalmazotti bérköltségek 2025-ben a GDP 8,9 százalékára mérséklődnek a tavalyi 9,3 százalékról – hangsúlyozta Tánczos, hangsúlyozva, hogy ez nem von maga után fizetés- vagy nyugdíjcsökkenést. Ugyanakkor az átlagbér az inflációs szint feletti mértékben, 6,1 százalékkal fog emelkedni – tette hozzá.
A miniszter tájékoztatása szerint a költségvetés második pillérét a beruházások képezik. Idén a GDP 7,8 százalékát fordítja erre a célra a kormány, és az összeg jelentős részét a közúti infrastruktúra fejlesztésére fogják fordítani. A szállításügyi minisztérium a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb összeget költhet idén infrastrukturális beruházásokra, az egészségügyi minisztérium költségvetése 35 százalékkal, a környezetvédelmi minisztériumé 51 százalékkal nő. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak majd az európai uniós alapok is – részletezte a miniszter.
A költségvetés harmadik pillérét a tárcavezető szerint az Országos Szolidaritási Alap képezi. Ebből azokat a területi-közigazgatási egységeket fogják segíteni, amelyek saját bevételeikből nem tudják fedezni a működési költségeiket.
A 2025-ös a fejlesztések költségvetése Ciolacu szerint
A kabinet ülésének elején a miniszterelnök ismét kiemelte, hogy a 2025-ös állami költségvetés nem ír elő adóváltozásokat. Marcel Ciolacu a fejlesztések költségvetésének nevezte a büdzsét, miután minden eddiginél nagyobb összeget, 150 milliárd lejt különítettek el beruházásokra, 30 milliárd lejjel többet, mint tavaly.
A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a beruházásokra fordított összeg a kiadások 20 százalékát teszi ki, aminek köszönhetően 1913 milliárd lejre fog nőni a bruttó hazai termék. „Jövő év közepére elérjük a 2000 milliárd lejes GDP-t. (…) Ez egyértelmű jele annak, hogy Románia egy másik gazdasági ligában játszik” – fogalmazott.
Ciolacu rámutatott, 0,5 százalékkal csökkentik az állam működési költségeit, és továbbra is megvédik a kis jövedelműek vásárlóerejét. Január 1-től 4050 lejre nőtt a minimálbér, és 2025-ben a 4,4 százalékos inflációs szint feletti mértékben, 6,1 százalékkal fog emelkedni a nettó átlagbér. „Ragaszkodtunk ahhoz, hogy pénzügyi támogatásban részesítsük a kisnyugdíjasokat, ezt a döntést felvállalom” – tette hozzá.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy folytatják a gazdaság és a kkv-k támogatását, továbbviszik az Európai Bizottság által elfogadott költségvetési-strukturális tervbe foglalt valamennyi állami támogatási programot. „Több tíz milliárd lejt szánunk a helyi ipari termelés növelésére. Szeretném, ha minden felületen, akár a TikTokon is népszerűsítenénk a romániai cégeket és termékeket” – mondta.
Rámutatott arra is, hogy a helyi beruházásokat a gazdasági hatásuk alapján priorizálják. Az Anghel Saligny közművesítési programra és a helyi fejlesztések országos programjára (PNDL) 11 milliárd lejt, az országos helyreállítási tervbe foglalt projektekre 8,2 milliárd lejt szánnak.
A 2025-ös költségvetés egyensúlyozni próbál a gazdasági stabilitás és a kiadások növekedése között, azonban míg egyes ágazatok jelentős forráscsökkentéssel szembesülnek, a hírszerző szolgálatok és egyes állami intézmények kiemelkedő költségvetési növekedésben részesülnek, így a megszorítások egyértelműen nem minden területet érintenek egyformán, írtuk korábbi összefoglalónkban.
A kormány által jóváhagyott költségvetés elküldték a parlamentbe, amely sürgősségi eljárással tárgyalja majd.
Forrás: Transtelex
Elfogadta a parlament a 2025-ös költségvetést
Elfogadta a parlament szerdán késő este a 2025-ös állami költségvetésről, valamint a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvénytervezeteket.
„Holnaptól új szakasz kezdődik – a megvalósításé. A költségvetés végrehajtása fegyelmezett kiadáskezelést és stabil bevételi forrásokat biztosít, amelyek elengedhetetlenek a további fejlődéshez” – írta szerda este Facebook-oldalán Tánczos Barna, Románia első magyar pénzügyminisztere.
Mint fogalmazott, 2025 az első év abból a hétéves időszakból, amely során az országnak el kell érnie az európai szinten vállalt költségvetési hiánycélt és meg kell erősítenie gazdasági stabilitását.
„Románia, az Európai Unió hatodik legnagyobb országa, folytatnunk kell a lemaradás csökkentését a nyugat-európai államokhoz képest, és meg kell erősítenünk gazdasági pozíciónkat a régióban. A kormány által biztosított források egyrészt védelmet nyújtanak a rászorulóknak, másrészt ösztönzik a magánszektort is, hiszen 150 milliárd lejt fordítunk idén a gazdaság élénkítésére. Megteremtettük az alapot arra, hogy rekordszintű beruházásokkal támogassuk a fejlődést, biztosítsuk a bérek és nyugdíjak kifizetését, stabilizáljuk az ország pénzügyeit” – írta.
Tánczos Barna: Hét-tíz év alatt Romániát teljesen át lehet alakítani (INTERJÚ)
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerda este közzétett videójában úgy fogalmazott, hogy a pénzügyminiszter vezetésével egy olyan költségvetést raktak össze, amely figyelembe veszi a jelenlegi körülményeket: azt, hogy az előző kormány 8,6 százalékos költségvetési hiányt hagyott az országra, és azt a határozott álláspontot, hogy úgy kell rendbe tenni a költségvetést, hogy ne kelljen pénzt elvenni az emberektől, miközben a fejlesztések folytatódhatnak.
„Felelősségteljesen jártunk el” – fogalmazott Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy a nyugdíjakat és a béreket ebből a költségvetésből úgy fogja tudni fizetni a kormány, hogy „nem kell elvenni senkitől egyetlen egy lejt sem.”
Mint kiemelte, a kisnyugdíjasoknak évvégén lesz egy egyszeri kifizetés segítségként, de a fejlesztéseket is rekordszintre emelik, hiszen soha ilyen nagy összeg nem állt rendelkezésre ezügyben. Továbbá létrehozták a szolidaritási alapot, amelyhez most már Bukarest is csatlakozott: az innen elvett 14 százalékkal ki tudják majd egyensúlyozni a kis településeket, azokat a közösségeket, amelyeknek a bevétele nem elegendő a fejlesztésekhez.
Kelemen Hunor azt ígérte: minden magyar önkormányzat meg fogja kapni nemcsak a működéshez, hanem a fejlődéshez szükséges forrásokat is.
A két tervezet az államfő elé kerül kihirdetésre
A költségvetési törvény tervezete 254 támogató és 192 ellenszavazatot kapott, a társadalombiztosítási költségvetés tervezetének elfogadását 255 képviselő és szenátor támogatta, 192-en ellene szavaztak.
A két tervezet most Klaus Iohannis államfő elé kerül kihirdetésre, majd megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Az állami költségvetést idén két nap alatt vitatta meg a parlament, és a kormány által előterjesztett változathoz képest hozzávetőlegesen hatvan módosítást hagytak jóvá.
Forrás: Maszol
