Euronews, a New York Times nyomán
A hálózat fejlesztése már kilenc éve folyik, és ezzel Ukrajna az Egyesült Államok első számú hírszezési partnere lett Oroszországgal szemben. A szervezés Barack Obama elnöksége idején kezdődött, majd Donald Trump folytatta, és jelenleg Joe Biden felügyeli. A hálózatot „darabról darabra” állították össze, türelmes óvatossággal, nehogy valamilyen nagyobb zavar leleplezze az egész projektet, mielőtt az működésbe léphetne.
Az ügy azért nyúlik vissza olyan régre, mert Ukrajna számára az oroszokkal vívott konfliktus már tízéves, de csak két éve robbant ki teljes valóságában. Az amerikai vezetés a Krím annektálása óta meglehetős világossággal észlelte az orosz katonai szándékok erősödését Ukrajnával szemben, ahol a keleti régiókban egy korlátozott helyi háború már meg is kezdődött. A The New York Times nagyszabású riportjából az derül ki, hogy az USA kezdetben saját erejéből gondolta az oroszokkal szembeni hírszerzést, mert nem érezték az ingatag és ide-oda változó kijevi kormányzatok megbízhatóságát. Az amerikai hírszerzés azért is vonakodott együttműködni Kijevvel, mert attól tartott, hogy az ukrán titkosszolgálati tisztviselők korrumpálódhatnak vagy lelepleződnek, és ha fény derül a CIA-vel való kapcsolatukra, az provokálni fogja Moszkvát.
2015-ben az ukrán katonai hírszerzés akkori vezetője, Valerij Kondratyuk tábornok kérés nélkül (azaz „önként és dalolva”) átadott egy köteg szigorúan bizalmas aktát a CIA-nek. Az iratok az orosz biztonsági rendszerről és annak munkatársairól szolgáltattak máshonnan nem beszerezhető információkat. Az ajánlatnak lökést adott, hogy nem sokkal előtte történt meg a Malaysia Airlines–17 járat lelövése a kelet-ukrajnai szakadár területek felett. (A repülő egy Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó menetrend szerinti utasszállító volt, amelyet az orosz irányítású erők 2014. július 17-én egy BUK rakétával semmisítettek meg. Mind a 283 utas és a 15 fős személyzet életét vesztette.)
Az ukránok bebizonyították az amerikaiaknak, hogy olyan lehallgatások birtokában vannak, amelyek segítenek felderíteni Oroszország szerepét a nemzetközi megrendülést kiváltott tragédiában.
A bizalom létrejött, és utána egy nagyon bonyolult és valódi kémregényekbe illő egyezkedési szakasz következett. Ebben név szerint ismerhető személyek, de sok rejtett szereplő is részt vett, akik közül a lap többeket is megszólaltat.
Az ukránok alkupozícióját erősítette, hogy azokban az években már egyre nehezebb lett ügynököket beszervezni és működtetetni Oroszországon belül. Ukrajna ebben is felajánlotta a segítségét, mert – mint Kondratyuk fogalmazta –, ha egy amerikai és egy orosz beszélget Moszkvában, az eleve gyanús, de ha egy ukrán és egy orosz teszi, ugyanezt, az már csak baráti sörözés.
A tábornok egy jégkorongmérkőzésen adta át a bizalmas adatok dossziéját az CIA-nek, ahol az adatok ellenőrzése pozitív lett. Minden stimmelt, és ezután az együttműködés viszonylag gyorsan beindult. Attól fogva az ukrán hírszerzés folyamatosan juttatott minősített információkat az USA-nak, hogy „a bizalom feltételeit fenntartsa” – írja a vezető amerikai lap. Kondratyuk 2020-ban precízen jelezte a moszkvai háborús tervet, amit Putyin elnök arra fog alapozni, hogy Ukrajna elnyomja az orosz nemzeti kisebbséget és ‘neonáci’ politikai vonalat követ, ami kiprovokálja a katonai beavatkozás szükségességét.
A CIA le volt nyűgözve, és első érdemi kötelezettségvállalásként biztonságos kommunikációs felszerelést és speciális képzést biztosított a hírszerzés Ötödik Igazgatóságának és két másik elit egység tagjainak.
„Az ukránok halat akartak, mi pedig politikai okokból ezt nem tudtuk szállítani” – mondja egy volt amerikai hírszerzési tisztviselő, de szívesen megtanítottuk őket horgászni és szállítottuk hozzá a csalit és a horgot. 2016-ban a CIA megkezdte egy elit ukrán kommandós erő kiképzését 2245-ös egység néven, amely orosz drónokat és kommunikációs eszközöket fogott el, hogy a CIA technikusai visszafejthessék azokat, és feltörhessék Moszkva titkosítási rendszereit. Az egység egyik tisztje Kyrylo Budanov volt, aki jelenleg az ukrán katonai hírszerzést vezeti.
Az orosz inváziót követő hónapokban az együttműködés felpörgött, és az ukrán hadsereg titkos idegközpontjának számító rejtett bázist már szinte teljes egészében a CIA finanszírozta és szerelte fel. „Inkább száztíz százalék” – mondja erről Szerhij Dvoreckij tábornok, a titkosszolgálat egyik parancsnoka a rejtett bázison.
A lap munkatársai beszámolnak egy látogatásról, amit egy erdőben tettek, ahol látszólag nem volt semmi, csak egy kiégett ukrán páncélos, amely orosz rakétacsapás áldozata lett. De ez csak a felszíni látszat, mert innen egy rejtélyes lejáró ereszkedik le egy földalatti bunkerbe, ahol ukrán katonák követik az orosz kémműholdakat, és lehallgatják az orosz parancsnokok közötti beszélgetéseket. Az egyik képernyőn éppen egy piros vonal vezeti az orosz légvédelmet megkerülő ukrán öngyilkos drónt, amely egy közép-ukrajnai pontról tart az oroszországi Rosztov városáig.
A CIA jelenleg tizenkét kémbázist működtet az orosz-ukrán határ körzetében, és ezek beiktatásával az amerikai szolgálat nyomon követi az orosz csapatok mozgását, titkosszolgálati adatokat kap a rakétacsapásokhoz, és kiterjedt földi kémhálózatot működtet. A szervezet „új generációs ukrán kémeket” is kiképez, akik jelenleg Oroszországban, Európában, Kubában és a világ más tájain, például Afrikában tevékenykednek.
A kémbázisok hálózatának köszönhetően Kijev Washington egyik legfontosabb hírszerzési partnerévé vált. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége „a legjobb információforrás lett Oroszországgal kapcsolatban” – mondta egy korábbi magas rangú amerikai tisztviselő a lapnak.
Címkép: Egy titkos kémbázis bejárata
Forrás: Újnépszabadság
