A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közleménye
Tapintható pontok a liftben, a gyógyszeres dobozon, a múzeumi tárgyak feliratán vagy a bankautomata kezelőfelületén. Az ép látású embereknek értelmezhetetlen pontok, a látássérült személyeknek ugyanakkor az információszerzés és a tanulás elengedhetetlen
feltételei. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége számos olyan szolgáltatást biztosít, amely a Braille-kultúra megőrzését és a látássérült emberek esélyegyenlőségét támogatja.
Január 4. a Braille-írás világnapja, amely egy vak fiatalember kreativitásának és kitartásának köszönhetően Párizsból hódította meg a világot.
A vak emberek írása feltalálójáról, Louis Braille-ról kapta a nevét, aki a rendszert 1825-ben dolgozta ki a Párizsi Vakok Intézetében egy katonai titkosírás leegyszerűsítésével. A pontírás azóta a világ minden táján elterjedt, a latin-betűs írásmódon túl számos más írásrendszernek is van Braille megfelelője.
Louis Braille 1809. január 4-én született egy Párizs közeli faluban. Hároméves korában egy baleset következtében vesztette el a látását: épp édesapja szíjgyártó műhelyében játszott, és egy éles szerszám a szemébe fúródott. A seb elfertőződött, és hamarosan
mindkét szemére elvesztette a látását.
Először látó gyermekekkel járt iskolába, majd tízéves korában bekerült a Párizsban található Vak Gyermekek Intézetébe.
Élete 1821-ben változott meg gyökeresen, amikor találkozott a francia hadsereg egykori tüzértisztjével, Charles Barbier-val, aki bemutatta találmányát, az úgynevezett „éjszakai írás”-t. A tizenkét domború pontból álló rejtjeles írásnak köszönhetően a katonák
biztonságosan tudtak kommunikálni egymással a sötétben. Mindez megalapozta a vakírás elkészítésének ötletét. Braille a kiemelt pontok rendszerét továbbfejlesztette és finomította. A tizenkét pontot hatra csökkentette, és tizenöt éves korára egy
kiforrott írásrendszert alkotott meg. A ma ismert Braille-írás tartalmazza az írásjelek megfelelőit és a szimbólumokat is a betűcsoportok megjelenítéséhez.
A pontírás megjelenését az intézet tanárai körében kezdetben hatalmas ellenállás fogadta. Ugyanilyen okok miatt Európa számos országának speciálisan vak gyermekek számára létrehozott tanintézeteiben is csak nagyon lassan terjedhetett el.
Louis Braille egy teljes rendszert fejlesztett ki a látássérült emberek számára. Nem elégedett meg az írásjelek és a számok lefordításával, hanem hozzáadta a matematika és a zene szimbólumait is a vak emberek ábécéjéhez. Mindez végül lehetővé tette a gyors tanulást, az olvasást, írást, a tudomány és a világ megismerését a látássérült gyermekek számára, valamint információszerzést biztosít a látásukat felnőtt korban elvesztő vak személyeknek is, amennyiben elsajátítják a Braille-írást.
A Braille-írás egyaránt alkalmas a szöveges tartalmak, irodalmi művek, tananyagok, újságok és a kották, matematikai és kémiai képletek rögzítésére és értelmezésére is.
A Braille-karakter hat pontból áll, amelyek egy álló téglalap alakú cellában, két oszlopban és három sorban helyezkednek el. A pontok különféle kombinációban való kidomborításával összesen 64 fajta karakter hozható létre.
A Braille-írás fokozatosan terjedt el az egész világon a vak emberek írásbeli kommunikációjának alapvető formájaként. Louis Braille 1852. január 6-án hunyt el tuberkulózisban. Öröksége több millió vak ember életét változtatta meg. Manapság világszerte számos különböző nyelven ismerik a Braille-írást.
A Braille-írás kétszáz évvel a feltalálása után sem tekinthető elavultnak. A vak emberek számára a mai napig a pontírás jelenti a valódi írásbeliséget, aminek ékes bizonyítéka, hogy sokan még ma is ennek segítségével tanulnak idegen nyelvet, illetve a helyesírás
megtanulásában és szinten tartásában is kiemelkedő a jelentősége annak, hogy valaki használja-e a Braille-t.
A pontírás nem csak hagyományos módon, papíron van jelen a mindennapokban. A XXI. századi technológiák számos lehetőséget adnak a Braille-írás használatára, így például léteznek Braille-kijelzők, számítógéphez csatlakoztatható Braille-nyomtatók és egy átlagos okostelefon kijelzőjén is írhatunk majdnem ugyanúgy, mint egy hagyományos Braille-írógépen.
Vak emberek számára 1896-ban Budapesten nyílt először Braille-könyvtár. A könyvtárat évtizedek óta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége működteti, az állomány mára meghaladja a 12.000 kötetet. Az MVGYOSZ segédeszközboltjában számos olyan technikai eszköz kapható, amely lehetővé teszi a szövegek Braille-formátumú elkészítését vagy az elektronikus szövegek Braille-ben való olvasását. A vak tanulók számára a szövetség biztosítja Magyarországon az eredeti tankönyvek Braille-írással készült verzióit, nagy kapacitású nyomdájában a tankönyvek mellett a
Vakok Világa folyóirat és az RTV újság lapszámai is Braille-írással készülnek el. Az MVGYOSZ Braille-bizottsága közreműködik az évenként megrendezésre kerülő Országos Braille Olvasásverseny lebonyolításában.
A Braille-írás 2025-ben lesz kétszáz éves. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége jövőre nagyszabású rendezvénysorozattal emlékezik meg az évfordulóról.
Budapest 2024. január 2.
Illusztrációk: u7szerk.
