Egy magasrangú uniós illetékes cáfolta, hogy az EU a magyar gazdaság gyengeségeit tervezi célba venni, a kiszivárogtatás mindenesetre elég volt ahhoz, hogy a forint zuhanni kezdjen.
Az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest a csütörtöki csúcstalálkozón megakadályozza az Ukrajnának szánt újabb segélyeket – ez áll abban a dokumentumban, amelyet a tagállamok képviselőiből álló EU Tanács titkársága készített, és amelynek részleteit hétfőn kiszivárogtatták a Financial Times című üzleti lapnak.
Egy magasrangú EU tisztviselő azonban újságírókkal közölte: a titkárság „a saját felelősségére” készítette el a háttéranyagot, amely semmilyen konkrét tervet nem vázol fel a többéves uniós költségvetésre, az ukrán pénzügyi csomagra és Magyarországra vonatkozóan. „A dokumentum egy olyan javaslatot tartalmaz, amely nincs összhangban a tárgyalások menetével” – nyilatkozta. Állítása szerint a megbeszélések folynak, és az a céljuk, hogy mind a huszonhét uniós tagállam számára elfogadható kompromisszummal végződjenek.
Orbán Viktor kormányfő az uniós vezetők decemberi találkozóján megakadályozta a megegyezést az EU hosszútávú büdzséjének felülvizsgálatáról és benne az Ukrajnának négy évre szánt 50 milliárdos pénzügyi csomagról. Az állam- és kormányfők a február 1-jei rendkívüli brüsszeli csúcson próbálnak dűlőre jutni a segély feltételeiről. A tárgyalásokon egyelőre nincs áttörés, a magyarok a támogatás éves felülvizsgálatát szorgalmazzák, amely minden alkalommal vétójogot biztosítana a vezetőknek, köztük Orbán Viktornak. A többség számára ez elfogadhatatlan követelés.
Orbán Viktor ott blokkolt, ahol kevésbé fáj az EU-nak, az asztalon lévő javaslatot a kedvéért sem fogják átdolgozni – Kettőből egy – ez lett a nagy magyar vétók…
A brit újság birtokába jutott feljegyzésben a tanácsi titkárság felvázol egy olyan stratégiát, amely szerint a tagállamoknak célba kell venniük a magyar gazdaság gyengeségeit, ha Budapest nem hajlandó feloldani a Kijevnek nyújtandó támogatással szembeni vétóját. Amennyiben a február 1-jei csúcstalálkozón nem születik megállapodás, a többi állam- és kormányfő nyilvánosan kijelentheti:
a magyar miniszterelnök nem konstruktív magatartása miatt nem tudják elképzelni, hogy uniós forrásokat biztosítsanak Budapestnek.
E finanszírozás nélkül a pénzügyi piacok, valamint az európai és nemzetközi vállalatok kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy Magyarországon fektessenek be. Egy ilyen büntetés „gyorsan kiválthatná az államháztartási hiány finanszírozási költségeinek további növekedését és a fizetőeszköz bezuhanását” – fogalmaz a laphoz eljuttatott feljegyzés.
A jelek szerint már az ötlet meglebegtetése is elég volt ahhoz, hogy zuhanni kezdjen a forint és emelkedjen az irányadó kötvényhozam.
Ha Orbán Viktor vétózik, az Európai Unió lesújt a magyar gazdaságra – Kifejezetten Magyarország gazdasági gyengeségeit célozzák meg.
Mint a Financial Times megjegyzi, olyan még nem fordult elő, hogy a közösség kifejezetten egy tagállam gazdaságának az aláásását tűzze célul. Ehhez hasonló fenyegetést talán csak Görögország kapott, amikor a gazdasági és pénzügyi válság idején a német pénzügyminiszter belengette az eurózónából való kizárásának a lehetőségét.
Brüsszel a dokumentumban foglaltakat erős figyelmeztetésnek szánhatta az Orbán-kormány számára, hiszen a pénzügyi csapokat nem lehet pusztán a közös döntések megakadályozása miatt, egyik napról a másikra elzárni. Ráadásul az ötletet sem minden tagállam támogatná, és információink szerint nem is mindegyik értesült róla. Egy magas rangú EU forrás azonban megjegyezte,
hogy a kormányok most már valóban kezdik megelégelni a folyamatos magyar vétókat és vétófenyegetéseket, és eszközöket keresnek az elhárításukra.
A nyomásgyakorlás része lehet a Magyarországgal szemben folyó hetes cikkelyes eljárás felgyorsításának szorgalmazása, amelyet sajtóhírek szerint néhány uniós kormány is támogat. A szavazati jog megvonását eredményező procedúrának azonban épp oly lassú lenne a kifutása, mint a pénzek felfüggesztésének. Ráadásul nem a döntések blokkolásának megbüntetésére, hanem a jogállamisági normák rendszerszintű megsértésének a szankcionálására találták ki.
Megszólalt az Európai Bizottság, újra zárolni fogja az EU-s forrásokat, ha Magyarországon rosszabbra fordul a jogállamiság helyzete – Ez egy dinamikus folyamat.
Az Európa-ügyi miniszterek hétfői brüsszeli tanácskozását követően a soros EU elnök nevében nyilatkozó Hadja Lahbib belga külügyminiszter elhárította a választ a kérdésre, hogy tervezik-e folyamatot a szankció közeli szakaszba léptetni. Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa pedig azt mondta, addig nem érdemes felpörgetni az eseményeket, amíg a kormányok döntő többsége nem áll a kezdeményezés mögé. Mint beszámoltunk róla, az Európai Parlament januári állásfoglalása mindkét uniós intézményt felszólította, hogy tegyen lépéseket a hetes cikkelyes eljárás beélesítésére.
Február 1-jén szavazhat az EP, hogy bíróság elé citálják-e az Európai Bizottságot a Magyarországnak felszabadított 10,2 milliárd euró miatt
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2024. január 29-én.
