Utánakeresve Márainak, elkerülhetetlenül rábukkantam titkos szerelmére Mezey Mária színésznő, érdemes és kiváló művész nevére. Ott találtam, hogy MM orosz (szovjet) dalokat is énekelt a felszabadulás után (miképpen Karády Katalin is). Nagyon szép, erős sanzonhangja volt. Előadásában a nálunk Gyévuska című ismert frontnótát csatolom:
Ennek utolsó (és első…) strófája egyértelműen elárulja, hogy nem a felszabadító Vörös Hadsereg katonái énekelhették. Cári túlélő dalnak hittem, nota bene: a legtöbb ’magyarnótává’ lett orosznóta első világháború előtti (Nem volt a Szása egy moszkvai nagy dáma, ugye.)
(záróstrófa)
Egy kis kápolna ajtaján ketten átsuhanunk,
Halkan suttogó, kis babám, ez a legszebb napunk,
A kis oltárhoz érkezünk, zúg az orgona még…
Gyévuska, egy az életünk, vigyázott ránk az ég!
(első strófa)
Mikor százezer csillagfény hinti ránk sugarát,
Imaként remeg énfelém egy kis halk szerenád.
Elfelejteni nem lehet, ő dalolta de rég:
Gyévuska nyújtsd a kis kezed, vigyáz ránk majd az ég!
*
De ez sehogysem volt ismerős moszkvai előéletemből, ezért a dalra is rákerestem. Hamar kiderül, hogy ez a ’Tüzecske’ (Ogonyok), amely a háborúban majdnem olyan népszerű volt, mint a Katyúsa.
Az Ogonyokról csak a színes újság jutott eszembe. Pedig biztosan énekelték is a háborús nótát… Ha már Magyarországra is eljutott… De a hatvanas évek elején, mikor én Moszkvában diákoskodtam, már nem volt annyira népszerű. Az orosz Wikipédiából kiderült: nem népdal-eredetű, nem is cári idők romáca; szövegírója egyértelműen ismert (Iszakovszkij), az elterjedt muzsika hangszerelője pedig az ugyancsak ismert Blantyer. A Nagy Honvédő Háború közepén (1943-ban) született meg a katonanóta.
A magyar szövegváltozat elkövetője: Pártos Jenő (rigmusainak természetesen, szinte semmi köze az iszakovszkiji szöveghez, amely arról szól, a Katyúsához hasonlóan, hogy a fronton szolgáló legényben a hazafias tüzecskét a kedvese emléke tartja égve).
Itt a dal, női előadóval – honvédő háborús fotókkal:
És itt egy címlap-illusztráció az ’Ogonyok’ című képes szovjet újságból:
A sportoló copfos gyévuska valami pirosat tart kezében…
A ’gyéva’ szláv alapszó fiatal lányt, hajadont, de főként szűzet jelent (oroszul a ’sztáraja gyéva’ aggszüzet jelöl; a zodiákus jegyek között is Gyéva a Virgo; szerbül a Gyéva Márija – Szűz Mária); a szó becézett formája, oroszul a ’gyévuska’ – lányt , girlfriend-et (a ’gyévocska’ = kisleány) illetve a szocialista korszak megszólításaiban minden bolti eladó ’gyévuska’ volt bis hundertzwanzig (120 éves koráig).
*
Az orosz-szovjet dalok Japánban is népszerűek, de ott sokkal lassúbb tempóban adják elő, mint Oroszországban (vagy akár nálunk). A Dark Ducks (nem pekingi kacsa, tokyói…) japán kvartett előadásában is meghallgatható az Ogonyok ( s hozzá megnézhetők a mágikus szocreál illusztrációk is):
A szerkesztő megjegyzése
Mezey Mária magyar színészművésznő, érdemes és kiváló művész (1909 – 1983), Márai szerelme, a nagyszerű sanzonénekesnő – bár Mezei Mária Viola Terézia néven született – nem tévesztendő össze G. Mezei Mária rádió- és televízióbemondó, műsorvezetővel…
De íme – negyediknek – Karády Katalin Gyévuskája:
Az az orosz melankólia, azok az orosz dalok…
