A RADOR Románia legnagyobb hírügynöksége, amely egyben kiterjedt sajtófigyelő és dokumentációs központtal is rendelkezik. A szerkesztőség több mint 15 nyelven megjelenő sajtóanyagokat – beleértve az elektronikus média tartalmait is – szemléz román nyelven. Hét kontinens több mint 150 újságjában és 57 rádió- és televíziós csatornáján fellelhető cikkek, interjúk, elemzések közül válogatják ki a legfontosabbakat, legérdekesebbeket, illetve azokat, amelyek Románia szempontjából relevánsak. A hírügynökség olyan közkedvelt rovatokkal jelentkezik, mint a Nemzetközi sajtószemle, Világgazdaság, Európai Unió, Szomszédságpolitika, NATO, Menekültválság, Terrorizmus, Mit ír a külföldi sajtó Romániáról? stb. Dimitrie Gusti Dokumentációs Központja napi, heti és negyedéves eseménynaptárt készít a közszolgálati rádió újságírói, valamint az előfizetők számára. A hírügynökség archívumában mintegy 55.000 kötetnyi könyvritkaság, folyóirat-gyűjtemény, egyéb kiadványok találhatók meg.
A román közszolgálati rádió hírügynöksége fennállásának harmincadik évfordulójához közeledve Carmen Ionescu igazgatót kérdeztük kezdetekről, szakmaiságról és tervekről.
Hogyan jött létre a független tájékoztatásnak ez a fontos intézménye? Mi indokolta, hogy a közrádiónak saját hírügynöksége legyen?
A RADOR az 1989-es romániai forradalom utáni első hónapokban született meg abból a megfontolásból, hogy a román rádiótársaság különböző helyi és központi stúdiói minőségi és változatos információkat kapjanak. Abban az időben a hazai médiapiac meglehetősen szegényes volt, különösen ami a külföldi híreket illeti. Kezdetben a szerkesztőséget Információs és Elemző Központnak nevezték, majd 1993 őszén felvette a két világháború közötti rangos hírügynökségnek, a Radornak a nevét. A név egyébként a Rádió Figyelő román nevének, a Radio Observatornak a rövidítése. Az ötlet a Rádió akkori elnök-vezérigazgatójától, Eugen Predatól származik, a megvalósítása pedig a Rador első főszerkesztőjének, Mihai Andreinek az érdeme. Andrei a közrádió főcsatornájának, a Radio România Actualităţi-nek a hírszerkesztőjeként dolgozott, kiváló újságíró volt.
Kik a Rador híreinek a címzettjei?
Mindenekelőtt a Román Rádiótársaság központi és regionális stúdiói. Ugyanakkor megkapják hírfolyamunkat a román állam nagyobb intézményei, a Képviselőház, Szenátus, kormány, elnöki hivatal, külügyminisztérium, honvédelmi minisztérium, jegybank, valamint különböző sajtóorgánumok. Híreink, elemzéseink a www.rador.ro honlapon bárki számára hozzáférhetőek, akit érdekelnek a megbízható és változatos sajtóanyagok.
A Radornak van egy – ismereteim szerint – a romániai sajtóban egyedülálló rovata, az Elbeszélt történelem. Kérem, ismertesse részletesebben a hírügynökség tevékenységének ezt az oldalát.
Ez egy különleges osztály. Az Elbeszélt történelem voltaképpen egyedi vagy nagyon ritka hangfelvételeket tartalmazó adatbázis, amely megörökíti Románia történelmének fontos pillanatait. Például készítettünk egy interjút Mihály király testőrségének egyik tagjával, aki elmesélte, hogyan zajlott le a király lemondása. A szóban forgó szemtanú az események idején jelen volt a királyi palotában. Vannak felvételeink az antikommunista ellenállás tagjaitól, akik az ország különböző vidékein harcoltak, készítettünk anyagokat az első és a második világháború résztvevőivel, és a sort még folytathatnám. Vannak magyar nyelvű hangfelvételeink is. Folyamatosan arra törekszünk, hogy gazdagítsuk hangtárunkat olyan személyek vallomásaival, akik jelen voltak fontos történelmi eseményeken, vagy akik ismertek jelentős személyiségeket.
A román és angol nyelvű oldalak mellett, a Radornak van magyar nyelvű híroldala is. Mióta működik, mi tette szükségessé?
Az volt a célunk, hogy honlapunk minél könnyebben hozzáférhető legyen a külföldi, illetve az erdélyi olvasók számára is. A magyar nyelvű oldalunk 2006-ban jelent meg először. Hasznosak, és anyanyelven is hozzáférhetők szeretnénk lenni a magyar olvasók számára.
Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a Radornál dolgozó újságírónak?
Mindenekelőtt alapos általános műveltséggel kell rendelkeznie, ismernie kell az ország politikai, gazdasági, társadalmi, művelődési helyzetét, és lehetőleg minél több idegen nyelvet kell beszélnie. Szeretnie kell a hivatását, nem viselkedhet tisztviselő módjára, akinek a munkaideje reggel kilenctől délután ötig tart.
Milyen tervei vannak a Radornak a jövőre nézve?
Szeretnénk beszerezni a legmodernebb technikai felszerelést. Egyebek mellett egy olyan számítógépes programot, amelyiknek szó-felismerő alkalmazása van, és képes a beszélt nyelv automatikus, valós időben történő leírására. Vannak továbbá olyan technikai segédeszközök, amelyek kulcsszavak alapján dokumentációt tudnak összeállítani a közrádió újságírói számára, s rajtuk keresztül olvasóinknak átfogóbb képet tudunk nyújtani egy-egy eseményről vagy jelenségről. Szeretnénk tovább fejleszteni az Elbeszélt történelem részlegünket, ami ugyancsak minőségi újságírást feltételez.
– esze –
INTERJÚ Rador