Magyarország nem tud fizetni a Pakson elvégzett munkákért a Roszatomnak. Ez immár a beruházó projektcég friss mérlegadataiból is fehéren-feketén kiderül: a vállalatban gyűlik a pénz, miközben egyre halmozódik az adósságállomány is. A képtelen helyzetet az okozza, hogy a tervezett bővítésről szóló kétoldalú nemzetközi szerződésben a törlesztőrészletek címzettjeként megnevezett orosz Vnyesekonombank, mint háborús finanszírozó, európai szankciós listára került. Ez ugyan a „békepárti” Orbán-kormányt nem aggasztaná, az EU-t azonban annál inkább, így a pénzintézet számlájára átutalás beláthatatlan ideig nem teljesíthető. És ez még csupán a legkisebb akadály, ami a projekt előtt tornyosul – de ez is leküzdhetetlen.
A Roszatom az ukrajnai agresszió miatt nem küldhet sem szakembereket, sem részegységeket, így pedig akkor is képtelenség lenne bármit építeni, ha meglennének az engedélyek (de nincsenek). Hogy maga az orosz fővállalkozó-generálkivitelező is csapdába került, azt szintén a laptársunk, a 24.hu által megszerzett mérlegből lehet kiolvasni: immár 24 milliárd forintra rúg a magyar fél által kirótt kötbér – merthogy a Roszatom azzal is késében van, amit egyébként az engedélyezés előtt megcsinálhatna.
Long story short: Paks2 elhalálozott, még mielőtt megszületett volna. Az a tény, hogy a kormány a saját múlt heti ígérete és a jogerős bírósági döntés ellenére nem hajlandó nyilvánosságra hozni a fentebb említett nemzetközi szerződés friss módosításait, nehezen értelmezhető másképp, mint hogy maguk is tisztában vannak a sajnálatos valósággal. Csak titkolnák, amíg lehet – mint anno a nagy keleti testvérnél Sztálin meg Brezsnyev halálát –: hova vezetne, ha az emberek előbb tudnák meg a gyászhírt, mint hogy a Párt kitalálná, mi lesz atomenergia-ügyben a következő nagy győzelem?
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. június 1-jén.