Azoknak a Covid-vírusváltozatoknak, amelyek most terjednek a világban, van néhány figyelemreméltó tulajdonságuk. Kicselezik a védőoltásokat (akkor van esélyünk ellenük, ha legalább három oltással rendelkezünk, és az utolsó beadása óta nem telt el 4-5 hónapnál több), egyértelműen légi úton fertőznek, akár szabad téren is, a nyári időjárás nem igazán korlátozza őket, és viszonylag sok a tünetmentes fertőzött, ami csak látszólag jelent jót – ők észrevétlenül adják át a kórt, arra viszont semmi garancia, hogy mindazok, akiket megfertőznek, szintén tünetmentesen vészelik át a fertőzést.
Hogy mi a megfelelő védekezési stratégia, azt még nem tudjuk pontosan. Németország példája azt mutatja, hogy az európai összehasonlításban viszonylag magas átoltottság nem elég. Kínáé, a világ alighanem legátoltottabb országáé azt, hogy nagyon sok oltással, plusz a demokráciákban elképzelhetetlen szigorral meg lehet állítani a hullámot. A fentiekből ugyanakkor Magyarországra nézve is adódik néhány következtetés. Indul a vakáció, a nyári tömegrendezvények és utazások szezonja – botorság azt feltételezni, hogy az új, virulensebb mutációk őszre nem érkeznek meg hozzánk.
A magyar oltottság nagyjából ott állt meg, ahol 2009-2010-ben (a Fidesz aktív ellenállása és nyíltan oltásellenes fellépése mellett) a H1N1 idején: úgy tűnik, ezen az égtájon errefelé van a plafon. Nincs okunk arra számítani, hogy az omikron-leszármazottak szempontjából de jure vagy de facto védtelennek tekinthető kb. ötmillió magyar őszre beoltatja magát. Az egészségügyünk a rendszerváltás óta eltelt időszak legmélyebb válságában van; csak azért nem mondunk mélypontot, mert a minapi Pintér-eligazítás nyomán láthatóvá vált, hogy még innen is van út lefelé. Azt sem érdemes feltételezni, hogy akit mondjuk egy éve képesek voltak megmenteni, azt októberben-novemberben is megmentik majd (már rég nem a gépeken múlik, hanem sokkal inkább az ápolókon, márpedig ápolóból jóval kevesebb lesz).
Közben pedig a kormány a súlyosbodó gazdasági bajok, a zuhanó forint, a fékezhetetlen infláció és az éppen a választási osztogatás következtében tarthatatlanná váló ígéretek miatt hitelességi krízisbe kerül – azt pedig végképp naivitás lenne feltételezni, hogy abban a helyzetben bevállal majd olyan népszerűség-erodáló intézkedéseket, amelyek a járvány megállításához elengedhetetlenek lennének. Nem fogja bevállalni – a járványtagadó Mi Hazánkkal a sarkában különösen –, inkább a lazaságból próbál majd tőkét kovácsolni.
Így legfeljebb abban reménykedhetünk, hogy legalább a kétharmad olajozott fenntartásához szükséges Fidesz-képviselőkért, ha megtalálja őket a vírus, ugyanúgy mindent megtesznek majd, mint eddig: az adott körben a magyar egészségügy az enyhébb és a legsúlyosabb eseteket tekintve is olyan fantasztikus gyógyulási arányt tud felmutatni, ami nagyobb csoda még az angliai 4:0-nál is. Ami persze azt is valószínűsíti hogy a körülmények hasonlóan csodálatos együttállása esetleg másokat is megmenthetne – de ezt már tényleg nem nekünk kell végiggondolni.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. június 20-án.
