Ugyan a koronavírus minden figyelmet magához vonz, de azért a történelmi kihívás, amivel együtt élünk, továbbra is maga a migráció – mondta két éve, 2020 februárjában Orbán Viktor kormányfő. És lássuk be, igaza volt – mármint abban a tekintetben, hogy a kormány tényleg úgy működik azóta is, mintha igaza lett volna.
A migrációt tehát kezeljük, úgy, ahogy. A választási időszakokban rendre felbukkanó migránskaravánok szerencsére a voksolás elmúltával nyomtalanul eltűnnek (direkt utánanéztem: a velük a szavazás pillanatáig szorgosan riogató pártsajtóból is). Igaz, Ausztria jelezte a minap, hogy tavaly vagy 20 ezer menekült érkezett hozzájuk tőlünk, ami a déli határzár állítólagos légmentességének fényében nem tűnik éppen statisztikai hibának, de mindegy is. Abba ugyanis a nyilvános információk szerint még nem halt bele senki, hogy országunk a népvándorlási útvonalak egyik csomópontjában helyezkedik el. Ellenben a Covid-halálozási mutatónk már 43 ezer fölött jár, ami egészen közel van Csongrád-Csanád megye névadó településének, Csongrádnak a lélekszámához.
Egyszóval arra a kérdésre, hogy mi is az igazi veszély, még akkor sem könnyű igazat válaszolni, ha az ember nem kerüli olyan következetesen az igazmondást, mint a magyar miniszterelnök. Az viszont tapasztalati tény, hogy a kormány úgy tesz, mintha a járvány elmúlt volna. Az egy szem óvintézkedés a maszkviselés előírása egy viszonylag szűk körben. Tesztelés nincs (a 30 százalék fölötti pozitív tesztarány ezt jelenti), se karantén, kontaktkutatás vagy a tömegrendezvények korlátozása. Miközben a halálozás nő, és hajszálra ugyanannyian vannak kórházban, mint tavaly ilyenkor, amikor le volt zárva az egész ország.
Mondjuk azt is mondta Orbán, hogy mindenért ő a felelős. Kérdés, hogy a „mindenbe” a migráción kívül beleértett-e bármit is.
Megjelent a Népszav Vélemény rovatában 2022. február 24-én.
