A Fidesz friss EP-választási agendája szerint a magyar kormánypárt Európa elfoglalására szövetkezne a választókkal, ám az előzményeket nézve sokkal inkább az elrablás, vagy még inkább az ellopás az, amire készülnek. Sőt, a művelet már folyamatban is van – többek közt Lőrinc barát, az Orbán-papa és a Tiborcz-vő nevén ezermilliárdos magánvagyon, meg Hatvanpusztán egy fényűző uradalom nőtt ki belőle. Ha jól értjük, a jelen küldetés lényege elsődlegesen az ebül szerzett javak megvédése és az elapadt pénzáramlás újraindítása, másodlagosan pedig az egész Európa-projekt szétzilálása lenne: ahhoz kérik a felhatalmazást fogyatkozó számú, de azért talán még mindig kétmilliós táboruktól, hogy a két műveletet egyszerre vinnék véghez, lehetőleg úgy, hogy az egyik ne legyen akadálya a másiknak.
Az aktuális orbáni Európa-mítosz szerint „Brüsszel”, vagyis gyakorlatilag az összes többi tagállam azért haragszik a magyar kormányra, mert a migrációs paktum ügyében nem álltunk be a sorba. Hogy ez mekkora orbitális ostobaság, arra majd később kitérünk (addig érje be a kedves olvasó azzal, hogy egyáltalán nem az összes tagállami kormány a bevándorlás kritikátlan híve, és ez másoknál mégsem vezetett fenyítéshez), azt azonban muszáj leszögezni: a Fidesz-szavazó a kétely nélküli hitre lett kondicionálva. Sokáig eltartott, de mára sikerült: ha Kövér László mondjuk tíz éve, Putyin Ukrajna elleni első terrortámadása idején állt volna elő azzal, hogy az EU (?) még mindig a soha be nem fejezett II. világháborút vívja Oroszország ellen, aligha úszta volna meg kényszerzubbony és zártosztály nélkül, ma viszont ez a kormánypolitika fősodra, amelynek a már említett két-, vagy ki tudja, hány millió ember tapsol. Pedig ha a 2014-es orosz attak jogtalan volt – márpedig az volt, ezt maga Orbán Viktor mondta ki annak idején –, akkor bizony a 2022-es is az: sem az ukrán szuverenitást védő nemzetközi szerződésrendszer, sem Ukrajna nem létező NATO-hátterű katonai potenciálja (ami miatt Oroszország netán fenyegetve érezhetné magát) nem változott azóta.
A magyar parlamenti házelnök, ahogyan ezt nemrég Drezdában kifejtette, leginkább olyan Európát szeretne, amelyben rajta és a fideszes – legfeljebb – egyharmadon kívül kevesen éreznék otthon magukat. Azt sürgette, hogy húzzák ki az európai alapdokumentumokból az „egyre szorosabb egységre törekvést”, ellenben írják bele a keresztény gyökereket. (Miközben a keresztény gyökérzet itt maga az egységtörekvés: éppen az EU kivétel nélkül kereszténydemokrata alapító atyái köteleződtek el az egyre szorosabb egység mellett még a projekt legelején.) Kövér szerint az EP tagjait a nemzeti parlamenteknek kellene delegálniuk – így megszűnne az EU egyetlen közvetlenül választott döntéshozó testülete, nyilván a nagyobb demokrácia jegyében. Szükség lenne aztán egy közös európai haderőre; nem valószínű, hogy ezen ötlet megvalósításának jelenleg van nagyobb akadálya az oroszokkal és Kínával kollaboráló, emiatt megbízhatatlan szövetségesnek számító Magyarországnál; mit ér egy olyan EU-hadsereg, amelynek minden tervéről valós időben kapnak tájékoztatást Moszkvában meg Pekingben? Továbbá szerződéses védelmet kért az európai kisebbségek számára – ez amúgy egy releváns és progresszív javaslat, csak éppen a Fidesz összes jelenlegi szövetségese epét hányna tőle, az AUR-tól a Voxig.
Visszatérve arra, hogy miért is ostobaság a fentebb leírt Európa-fabula, érdemes a tekintetünket egy pillanatra Lengyelországra vetni. Ott, mióta Tusk nyert, sok minden változott – például alacsonyabb fokozatba kapcsolat a hozzánk képest eleve nem túlpörgetett lenyúlás, meg igent mondtak az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra –, ellenben a migrációval kapcsolatos elutasító álláspont maradt ugyanaz, ami volt, és mégis megnyíltak a pénzcsapok.
Meggyőző példa bizonyítja tehát: a közpénz-eltérítés felfüggesztését és az Európai Ügyészség beengedését az orbáni udvarnak is érdemes lenne kipróbálni. Mármint abban az esetben, ha nem éppen a lopás lenne a rezsim Európa-politikájának meg úgy általában magának a rezsimnek a lényege.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. április 17-én.
