Vannak dolgok, amelyek fontosak a Fidesznek = a kormánynak = Orbán Viktornak, és vannak dolgok amelyek nagyon nem. Az utóbbiakból sok van (szűk érdeklődési körű, kevés dologhoz felszínesen értő, iskolát belülről utoljára a 80-as években látott valakiről beszélünk), az előbbiekből pedig nagyon kevés. Emezeket onnan lehet felismerni, hogy – meglepő és minden előzetes feltételezésre rácáfoló módon – működnek. Ha összeszámolnánk, hogy mi az, ami Magyarországon működik, nem kellene hozzá talán még az egy kezünk öt ujja sem.
Működik például a propaganda: rendben, nem túl színvonalas, de az eredményeket hozza. Működik a közigazgatásban is minden, ami a hatalom újratermeléséhez kell. Esettanulmány 1.: lehet, hogy oltásidőpontot nem tudsz foglalni, de a pártközlemény az időpontfoglaló szisztémán keresztül atombiztosan eljut hozzád. Működik a közpénz-elosztási és -visszaosztási rendszer; alighanem ez a NER csúcsterméke, ez működik a legtökéletesebben (azaz nyilvánvalóan ez érdekli a legjobban a Fideszt = a kormányt = Orbán Viktort). És nagyjából a sor végére is értünk. Mi van még? A foci? Vagyis hogy a világ pénzéből összevásárolt középkategóriás focisták karcolják a nemzetközi átlag alját? (És még azt sem mindig, lásd Videoton.) Utánpótlásunk nincs, magyarokat játszató, de az európai porondon is meccsképes csapatunk nincs, a válogatottat a valamilyen úton-módon időben külföldre jutott kitántorgók viszik a vállukon – szóval maradjunk annyiban, hogy a magyar labdarúgás nem működik, minden bizonnyal azért, mert a gondosan ápolt látszat ellenére nem is annyira fontos. Oktatás, egészségügy, környezetvédelem…? Ne tréfáljunk.
Hogy az adófizető állampolgár ideje, közérzete, tisztelete (!) hol van ezen a prioritási listán, azt a napokban a napelempályázat alkalmából lehetett lemérni, amikor nem csak a pályázati oldal omlott össze – egyébként menetrendszerű módon, papírforma szerint –, hanem a teljes Ügyfélkapu, vagyis az egész e-közigazgatás is, attól, hogy 15 ezer ember egyszerre próbálta meg használni. Esettenulmány 2.: Indiában 1 milliárd ember szavaz elektronikusan. Esettanulmány 3.: Spanyolországban is van támogatott napelemprogram, bárki ott élő kaphat napelemet, akár külföldi is; a „pályázás” nagyjából egy percig tart – a nevet, a mailcímet, a telefonszámot meg a havi áramfogyasztást kell beírni, a többit a kiválasztott kivitelező intézi. Így néz ki, ha egy államnak valóban fontos a jövő, meg az ember, ami/aki mégiscsak a fő célja kellene hogy legyen bármilyen állami intézkedésnek.
Mint mondtuk, idehaza olyan nincs, hogy nem megy át a pártpropaganda az időpontfoglaló rendszeren – mert ha netán megakad, annak nyilván súlyos következményei vannak. Annak, hogy a Napelem plusz pályázatnál, ahogy előtte az összes többinél is, gyakorlatilag lefagyott a magyar állam, nem lesz semmilyen következménye – se személyi, se szervezeti, se technikai.
Kedves magyar állampolgár, szokj hozzá: ennek a hatalomnak ennyire számítasz, ennyit érsz. És emlékezz majd rá, amikor legközelebb szavazol.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. január 26-án.
