az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkező Orbán Viktor kormányfő nyilatkozik a sajtó munkatársainak
a kétnapos tanácskozás első napján, 2024. június 27-én. Mellette sajtófőnöke, Havasi Bertalan (j).
Ehelyett a szomorú valóság: kénytelen a nagyok asztaláról lesöpört morzsák, a padlón összegyűlt politikai hulladék között szemezgetni, amikor új koalíciót próbál összekovácsolni. Neki szinte mindegy, hogy kire vagy kikre építi új, meglehetősen vékonyka hatalmi bázisát. Lehetnek köztük akár neo- vagy kripto-nácik, barna- és feketeingesek, a német újfasiszta alternatívától kezdve az osztrák, a szlovák és az olasz nacionalisták, a lényeg, hogy szóba álljanak vele.
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában… Brüsszel elfoglalásáról. Egészen pontosan a „Nyergeljetek, rohamra, csatába!” – jelszó kiadása után az Európai Unió és vezető intézményeinek huszáros elfoglalásáról, a földcsuszamlás-szerű szélsőjobboldali hatalomátvételről, amit Orbán Viktor vizionált és ígért a választások előtt. Ha alaposabban szemügyre vesszük a helyzetet, ebből nem lett semmi.
Értem én, hogy Felcsút lánglelkű sámánjának nem szabad komolyan venni az ígéreteit, hiszen, ha jobban megfigyeljük, mindig csak egyre szebb jövőt ígér, ahelyett most tenné rendbe ezt az országot. Meglehet a magyar ugart is kevésnek tartja saját maga számára, mert szeretne Nagy Nemzetközi Machinátor szerepében tetszelegni, Európa meghatározó vezetőjeként villogni.
Ehelyett a szomorú valóság: kénytelen a nagyok asztaláról lesöpört morzsák, a padlón összegyűlt politikai hulladék között szemezgetni, amikor új koalíciót próbál összekovácsolni. Neki szinte mindegy, hogy kire vagy kikre építi új, meglehetősen vékonyka hatalmi bázisát. Lehetnek köztük akár neo- vagy kripto-nácik, barna- és feketeingesek, a német újfasiszta alternatívától kezdve az osztrák, a szlovák és az olasz nacionalisták, a lényeg, hogy szóba álljanak vele.
Ez utóbbi egyre nehezebb, egyre szűkebb a pálya, mert a náciknál már csak a leplezetlen putyinisták kevésbé szalonképesek Európában. Részben ez is lehetett az oka, amiért a korábbi lengyel „testvérpárt” (ugye még van, aki emlékszik erre a szóra!) a Jog és Igazságosság is inkább Giorgia Melonit és a konzervatívok és reformerek pártját választotta Orbánék úgynevezett patriótái helyett. A felcsúti törpe-Napóleon most még abban bízhat, hogy az olasz Ligás Salvinit sikerül magához édesgetnie, plusz igen sok függ attól is, hogy a hétvégén hogyan szerepel Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése a francia választások második fordulójában.
Akárcsak a magyar válogatott a foci EB-n, úgy az Európai Parlamentben is Orbánék politikai továbbjutása nem tőlük és a teljesítményüktől, hanem egy harmadik féltől, jelen esetben a francia választók józan eszétől függ. Az előfordulhat, hogy végül sikerül összekovácsolni Európa politikai söpredékéből egy ál-hazafi koalíciót, de hogy a későbbi nagy meccsekbe nemigen lesz beleszólásuk, az egészen biztosnak látszik. Ülhetnek a lelátón és nézhetik, amint a nagyok a pályán játszanak. Akárcsak a magyar válogatott focistái…
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2024. július 4-i adásában hangzott el.