A bonmot szerint van kis hazugság, nagy hazugság – és van statisztika. Azt pedig állítólag Churchill mondta, hogy ő csak azoknak a statisztikáknak hisz, amelyeket saját maga hamisított.
Ha ezek túlzásnak is tűnnek, az mindenképp tény, hogy a statisztikai adatok olyanok, mint az aforizmák: mindenre és mindennek az ellenkezőjére lehet találni idézetet. Vegyünk egy manapság aktuális példát: ha a magyar inflációt akarom jellemezni, nagyon nem mindegy, hogy a KSH-átlagot, vagy azon belül az élelmiszerek, netán azon belül is a sajtok áremelkedésének mértékét emlegetem. A szándékolt mondanivalóhoz alakítható a valóság úgy is, ha a számunkra kedvezőt választjuk az abszolút számok vagy a százalékos értékek közül: mondjuk ha összegszerűen nem lehet dicsekedni az átlagnyugdíj emelkedésével, attól még hangozhat jól a növekedés üteme. És még egy trükk: ha valamely érték nem úgy alakul, ahogy kívánatos lenne (például a születésszám), akkor lehet dicsekedni valami látszólag hasonlóval (például a házasságkötésekkel).
Mindez onnan jutott most eszembe, hogy amikor kénytelen vagyok kimozdulni szűk környezetemből, nem tudok három percet úgy közlekedni se autóval, se vonattal, hogy ne ötlene a szemembe bölcs kormányunk üzenete, amely szerint a magyarok 97 százaléka nemet mondott a brüsszeli szankciókra. (A hatást fokozza, hogy néhol 100 méteren belül négy-öt óriásplakát is ezt harsogja.) Nos, nézzük meg kicsit közelebbről a „társadalmi célú”-nak nevezett politikai reklámot. Sajnos az a helyzet, hogy a „magyarok” 97 százaléka eleve nem választásra jogosult, és így nem is lehetett alanya a nemzeti konzultációnak csúfolt propaganda-akciónak.
Brüsszel reagált „a nagyon alacsony részvétellel” zajlott nemzeti konzultációraEU
Brüsszel reagált „a nagyon alacsony részvétellel” zajlott nemzeti konzultációra
Odaszúrtak a kormánynak.
A 2023. február 2-i állapot szerint összesen 8 185 428 magyar választópolgár van. Ennek 97 százaléka közel nyolcmillió, egészen pontosan 7 939 865 fő lenne, holott ennek csak töredéke (17,5 százalék) a kitöltött konzultációs kérdőívek száma (1 millió 389 ezer), már ha félretesszük az amúgy nem megalapozatlan kétkedést, és elhisszük a kormányzat által publikált adatot. A közel 1,4 millióból – ezt is higgyük el – 97 százalék értett egyet a kérdőív által erősen sugalmazott állásponttal, ami 1 millió 347 ezer főt jelent, ami viszont a választásra jogosult „magyaroknak” csak 16 százaléka. Nagyon nem mindegy. 97 : 16. Van pici különbség.
Minden tetszetős adat láttán jusson eszünkbe a vicc, amiben a hajóskapitány lekiált a gépházba: „Mennyi?” Rögtön jön a válasz: „Harminc!” A kapitány elképedve kérdezi: „Mi harminc?!” Mire a gépész: „Miért? Mi mennyi?”
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/6. számában jelent meg február 10-én.
