Nézem a Pesti Tv műsorvezetőjének portréfotóját: ugyan nem helyes puszta külsőségek alapján ítélni, de ránézésre feltételezném, hogy az ifjú hölgy értelmes és kedves valaki, megnyerő személyiség. Ám ha elolvasom, hogy miket beszélt össze a legutóbbi műsorában, rá kell döbbennem, hogy a külcsín mennyire megtévesztő lehet. „Karsai Dániel a betegsége miatt halálra volt ítélve. […] Hogy az emberben ne legyen annyi türelem, hogy megvárja, míg az élet mondja: »Danikám, akkor most van vége!«, én ezt nem értem” – mondta az ifjú hölgy. Abba most nem is mennék bele, hogy milyen fokú tiszteletlenség ledanikámozni egy nála ránézésre legalább tizenöt évvel idősebb, éveken át halálos betegséggel küzdő, néhány napja elhunyt embert. Bár annyit talán itt is megjegyezhetek, hogy – mint tudjuk – a stílus maga az ember.
Ami ennél sokkal fontosabb: Karsai Dániel igenis hihetetlen türelemmel és végeláthatatlan alázattal viselte gyógyíthatatlan és minden bizonnyal mérhetetlen szenvedéssel járó betegségét. Nem tudom, a műsorvezető megpróbált-e akár csak egyetlen pillanatra belegondolni, hogy milyen fizikai – és lelki! – kínokat kellett kiállnia annak, akinek egyre több izma mondta fel a szolgálatot, aki elvesztette mozgáskészségét, akit etetni, itatni, mosdatni, pelenkázni kellett, aki lassan már beszélni sem tudott, s mindeközben szellemi képességei teljes birtokában maradt. Szörnyű lehet, elképzelhetetlenül szörnyű.
És Karsai Dániel ennek ellenére nem szitkozódott, nem lázadozott, hanem utolsó hónapjait is megpróbálta hasznosan tölteni azzal, hogy küzdött az eutanázia lehetőségéért. És Karsai Dániel egyáltalán nem állt a halál oldalán, és nem a halál kultúráját képviselte, mint azt némely bornírt politikusok állítják. Többen többször is megkérdezték tőle, hogy éppen akkor választaná-e az eutanáziát, ha már legális lenne, és erre mindig nemet válaszolt: élni akart. Nem a halálért harcolt a hazai és európai fórumokon, hanem az életért: nem a puszta biológiai létezésért, hanem a MÉLTÓ EMBERI ÉLETÉRT és annak méltó befejezéséhez való jogért.
Természetesen lehet az eutanáziát ellenezni, lehet ellenérveket keresni és sorakoztatni, lehet vitatkozni, de egy elhunyt ember hősies küzdelmét halálvágynak, a halál iránti türelmetlenségnek beállítani egyszerűen szégyenletes.
Sok vallás és etika vallja, hogy „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”, vagy „ne tedd másokkal, amit nem szeretnéd, hogy veled tegyenek”, netán „ne kívánj másoknak olyat, amit magadnak nem kívánnál”. Karsai Dániel nyilván senki emberfiának nem kívánta volna, hogy hasonló megpróbáltatásokat kelljen elviselnie, mint neki. Ezért is reméljük, hogy a Pesti Tv műsorvezetője nem fog olyan részvétlenséggel találkozni, mint amilyet ő mutatott „Danikám” iránt.