Nem szűnt meg a megalázó bérszínvonal a magyar felsőoktatásban, egy Aldi áruházi dolgozó kezdőbére esetenként még mindig meghaladja az egyetemi docenseknek járó alapjuttatás összegét.
Bár a 2021. évi béremelés és az alapítványokba kiszervezett egyetemeken végrehajtott bérfejlesztés valamelyest javított az egyetemi oktatók megalázó helyzetén, a G7 szerint pontosabb úgy fogalmazni, hogy csak a bérlétrán való lecsúszásuk üteme lassult egy kicsit. Mindemellett az állami fenntartásban maradt egyetemeken – ide tartozik például az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – az oktatók bérszínvonala továbbra is kritikán aluli.
Az érintett egyetemek több száz dolgozója szerint az oktatói alapbérek azonnali megháromszorozására lenne szükség a felhalmozott hátrány behozásához. Ennek persze – fűzhetjük hozzá – semmi jele a kormányzat részéről. Az alapítványi egyetemeken annyiban javult a helyzet, hogy egy egyetemi adjunktus bére már eléri a KSH szerinti átlagkeresetet,
egy tanársegédé azonban még mindig messze elmarad tőle, van olyan, akinek a fizetése és a garantált bérminimum között csak 15 százalék volt a különbség tavaly.
Ezek után pedig aligha okoz meglepetést, hogy nemzetközi összevetésben is arcpirítóan alacsony számokról beszélünk.
Egy, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) több mint 20 éve főállásban tanító habilitált adjunktus beszámolója szerint a nettó bére mindösszesen 259 967 forint havonta. Biztos ami biztos, a dékán idén februárban hivatalos levélben szólította fel, hogy mondjon le a fizetéskiegészítésének egy részéről – ötezer forintról – mivel az alapilletményt felemelték a garantált bérminimum – köznyelven a szakmunkás minimálbér – szintjére. Ugyanitt egy egyetemi docens három felsőfokú nyelvvizsgával, nemzetközi kutatási projektekkel és 50 szakdolgozóval a háta mögött nettó 352 797 forintot kap havonta. Egy tanársegédnek 7 általa tartott egyetemi kurzus, rendszeres konferencia-előadások és 14 szakdolgozóval való közös munka mellett havi 197 892 forintból kell megélnie.
„Az élet szomorú, de legalább a fizetésünk nevetséges” – fogalmazott egy adjunktus, aki négy diploma, két nyelvvizsga, doktori fokozat, tizennégy év felsőoktatási és huszonhárom év oktatási munka után havi 255 614 forintot kap. Egy másik oktató megjegyezte, hogy miközben a magyar felsőoktatási bérszínvonal mára régiós szinten is messze lemaradt, a fideszes káderképzőként ismert Mathias Corvinus Collegium vitorlásokat vesz.
Az egyetemi munkatársak szerint a helyzet annyira tarthatatlan, hogy már az intézmény alapműködését is veszélyezteti. Azon túl, hogy előfordul, hogy az oktatóknak a saját gépük és mobilnetjük segítségével kell tanítani, helyenként omlik a vakolat, ha pedig kiég az izzó egy projektorban, a kollégáknak kell összedobni a pénzt újra.
A Károli Gáspár Református Egyetem egy oktatója még 2017-ben mutatott rá, hogy egy Aldi-raktáros többet keres, mint egy docens. 2023-ra pedig még mindig ott tartunk, hogy egy frissen kezdő Aldi áruházi dolgozó kezdőbére üzlettípustól függően 430-473 ezer forint, egy egyetemi docens alapjuttatása pedig 446 315 forint (gyorsan szögezzük le, nem az Aldi-munkatársak fizetésének mértékével van a probléma – a szerk.). Az aldis logisztikai dolgozók kezdőfizetése egyébként bruttó 477 ezer forint, ami a hatodik évtől 553 ezerre nő – jegyzi meg a G7.
A lap összegzése szerint jól érzékelteti a helyzetet, hogy a minimálbér 2023-ra megközelítette a tanársegédi alapbért, a garantált bérminimum pedig már 2021-ben lehagyta és idénre már az adjunktusi alapbért közelíti. A havi bruttó átlagkereset 2011-ben hagyta le az adjunktusi, 2019-ben pedig a docensi alapfizetést, tavaly pedig már a legmagasabb elérhető egyetemi pozícióban lévők, azaz az egyetemi tanárok alapbére is alig haladta ezt meg.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) adatai szerint a bérhelyzet valamivel jobb lett a Fidesz-közeli alapítványokba kiszervezett egyetemeken: tavaly a tanársegédek bruttó átlagfizetése 429 500 forint, az adjunktusoké 532 214, a docenseké 656 464, az egyetemi tanároké pedig 865 000 forint volt. Ezek azonban már nem az alapjuttatások, hanem a teljes havi bruttó fizetések, vagyis benne vannak a plusz feladatok, plusz juttatások, adott esetben pályázatokból származó kiegészítések is. Vagyis egy családi kedvezmény nélküli alapnettósítást elvégezve az derül ki, hogy a tanársegédek 286 ezer, az adjunktusok pedig 354 ezer forintot kapnak havonta az alapítványi egyetemeken.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2023. március 4-én.
