Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Amíg korábban egymásnak ellentmondó hírek érkeztek arról, hogy miként állnak az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatos tárgyalások, kedden olyan információk láttak napvilágot, hogy pénteken akár alá is írhatnak egy ukrán-amerikai gazdasági megállapodást, amely egy kis lépést jelent a békéhez vezető úton.
– A megállapodás elemei ugyan nem ismertek, a nyilvánosságra hozott részletekből az tűnik ki, hogy az gazdasági szempontból sokkal kedvezőbb Ukrajna számára, mint az eredeti amerikai elképzelés volt. Az ugyanis arról szólt, hogy az összes ukrajnai ásványkincs az üzlet részét képezi. Ennek a hatalmas vagyonnak a felét az az alap kezelné, amelyet gyakorlatilag az Egyesült Államok vezetne, igaz, az így keletkezett jövedelem valamely részét Ukrajnában kellene befektetni. A mostani hírek szerint viszont csak a jövőben kitermelt ásványkincsekre vonatkozik a megállapodás – mondta a Magyar Hangnak Szent-Iványi István.
A korábbi szlovéniai nagykövet szerint egyébként is teljesen irreális volt Donald Trump 500 milliárd dolláros követelése, amely az ukrán GDP háromszorosa. Már csak azért is, mert az előző amerikai kormányzat nem üzleti támogatásként adta a mintegy 180 milliárd dollárra becsülhető anyagi segítséget, illetve a fegyverszállítmányokat, hanem azért, mert úgy gondolták, Ukrajna a Nyugat érdekeit is védi.
Ukrajna dilemmája: orosz kivégzés vagy amerikai „szipoly”
– A kedden kiszivárgott hírek alapján azt lehet mondani, hogy nagyon kalmárszellemű megállapodásról van szó. Ukrajnát ugyanis nagyon beszorították. Aközött kellett választani, hogy Oroszország végzi ki, vagy Amerika szipolyozza ki az országot – tette hozzá. Kérdésünkre elmondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azért dönthetett a megállapodás elfogadása mellett, mert nagyon megfenyegették. Nemcsak azzal, hogy leállítják a támogatásokat, hanem hogy a hadsereg kommunikációjában pótolhatatlan szerepet betöltő Starlink hálózatról – amelyet nem tudnak zavarni az oroszok – lekapcsolják az országot.
– Bár valamiféle előrelépést jelenthet, ha pénteken Washingtonban valóban aláírják a megállapodást, az nem jelenti azt, hogy közel lenne a békemegállapodás. Ma ugyan Rijádban ismét találkoznak az orosz és amerikai tárgyalók, de Szergej Lavrov külügyminiszter és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról beszél, hogy nem egyeztek bele az európai békefenntartók szerepvállalásába, illetve hogy egyelőre nincs szó még tűzszünetről sem. Az is tény, hogy az amerikaiak alapállása a tárgyalások kezdetekor az volt, hogy az oroszok vonuljanak vissza a 2022-es határok mögé, és így a földig lerombolt terület visszakerülhet ukrán kézre, az ásványkincseket pedig az Egyesült Államokkal közösen termelhetik ki. Azért okos megoldás Zelenszkij részéről, hogy várhatóan aláírja a gazdasági megállapodást, mert ezzel arra ösztönzi az Egyesült Államokat, mielőbb érje el, hogy az oroszok vonuljanak ki azt elfoglalt területekről – tette hozzá.
Zelenszkij ügyesen manőverezett
– A megállapodás részleteit ugyan nem ismerjük, de az tény, hogy az Egyesült Államoktól kapott eredeti ajánlatot Zelenszkij elutasította. A hírek szerint ennek hallatán Trump dührohamot kapott. Az világosan látszik, hogy Trump a hadi és diplomáciai területen is üzletemberként igyekszik eligazodni, ami egyáltalán nem hatékony, a gazdasági területen viszont otthonosan mozog. Az ukrajnai ásványkincs-vagyon közös hasznosításáról szóló szerződés aláírása azért kedvező Ukrajnának, mert arra ösztönözheti az Egyesült Államokat, hogy helyezzen nagyobb nyomást az oroszokra, minél előbb vonuljanak ki az elfoglalt területekről – mondta Balázs Péter.
Az egykori külügyminiszter és uniós biztos kérdésünkre arról is beszélt, nehezen képzelhető el, hogy az oroszok feladják az elfoglalt területeket. Oroszország ugyanis mindig is expanzív hatalom volt, és ma is az. Az orosz felfogás szerint a vérrel szerzett föld egyébként is az övék. Ez persze ellentmond a nemzetközi jognak. Az első és legfontosabb feladat ezért az lenne, hogy a lehető leghamarabb megállítsák az expanziót. Kérdésünkre Balázs Péter elmondta az orosz mentalitásba az is belefér, hogy az ukránokkal kötendő szerződés mellett Trump a Donyeck, Luhanszk területén található ásványkincsek bányászatáról az oroszokkal is köt valamiféle megállapodást.
Az Európai Unió szerepéről Balázs Péter elmondta, a helyzet konszolidálódását követően Ukrajna az európai gazdaság részévé válhat, ami minden szempontból kedvező lehet az EU számára. Éppen kedden erősítette meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy gyorsítható Ukrajna unióba történő felvétele.
– Az ukrán és amerikai megerősítés is arra utal, hogy nem légből kapottak a kiszivárgott információk, valóban olyannyira előrehaladottak a tárgyalások, hogy szinte biztosra vehető Zelenszkij pénteki washingtoni útja, amikor aláírhatják a kontraktust – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton. Az Oroszország-szakértő emlékeztetett, az ásványkincsekre vonatkozó üzlet gondolata eredetileg Zelenszkijtől származott, aki azt szerette volna, ha a jövőbeni támogatás fejében születne a megállapodás. Trump azonban megfordította az elgondolást, és az eddigi támogatás fejében kérte az ukrán ásványkincsek feletti részleges rendelkezés jogát. Az amerikai javaslatnak azonban három pontja is elfogadhatatlan volt az ukránok számára: hogy nincs benne szó biztonsági garanciákról, hogy az 500 milliárd dolláros keret eléréséig az Egyesült Államok részesülne az ukrán ásványkincsekből, végül pedig, hogy a a nyersanyagok kitermelésére létrehozandó alap száz százalékos amerikai tulajdonban lenne. Az eddig napvilágot látott információk szerint a két utóbbi feltétel már nem szerepel az aláírásra előkészített megállapodásban. Így úgy tűnik, mindkét félnek kedvező megállapodás születhet. Az amerikaiak hozzájuthatnak a high tech iparukhoz szükséges nyersanyagokhoz, így a ritkaföldfém termelésben vezető Kínát ki tudják kerülni. Ukrajnának pedig nem kell viselni a sok tőkét igénylő kitermelés anyagi terheit, mégis részesülhet a profitból. Nem véletlen, hogy tőkehiány miatt eddig nem fogott bele a ritka földfémek kitermelésébe Ukrajna.
Nincs mit ajánlani az orosz visszavonulás fejében
– A megállapodás aláírásával az ukránok abban reménykedhetnek, hogy az amerikaiak valamilyen módon rábírják majd az oroszokat az elfoglalt területekről való visszavonulásra. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna más területei is gazdagok ásványkincsekben, és a megállapodás értelmében az Egyesült Államok azokhoz is hozzáférhet, így akkor is jól járhat, ha az oroszok megtagadják a kivonulást. A földdel egyenlővé tett Herszon és Zaporizsje területének nagy része nem kifejezetten értékes Oroszország számára, ahol a helyreállítás egyébként is hatalmas vagyonba kerülhet. Egészen más a helyzet Donyeckkel és Luhanszkkal, ezekhez minden bizonnyal sokkal jobban ragaszkodnak, sőt, nekik az egész Dombaszi-medence egészére szükségük lenne. Annál is inkább, mert ennek a területnek csak 65 százaléka áll orosz ellenőrzés alatt, a Krímhez vezető szárazföldi folyosó pedig e megyék déli részén halad. Összességében azonban nem látni, hogy miért engednének bármiben is az oroszok, hiszen a hadszíntéren jól állnak, az idő nekik dolgozik. Nincs okuk olyan kompromisszumra, amely az elfoglalt területek visszaadását megindokolhatná. A szankciók feloldása, az oroszok izolációból való kiengedése talán felvetődhet, mindez azonban nem látszik elegendőnek, hogy rábírja őket a távozásra. Persze elképzelhető, hogy az amerikai tárgyalóknak van még valami a tarsolyukban.
