A Fidesz eddig leginkább azon igyekezett, hogy egy táborba terelje az ellenzéki pártokat (propaganda nyelven a „baloldal“ ennek a neve és egy volt miniszterelnök vezeti), most viszont mintha taktikát váltottak volna. Úgy tűnik, egyes ellenzéki pártok hivatalosan is elfogadták a nekik kiosztott „őfelsége ellenzéke” szerepet, hiszen képviselőik lelkesen szerepeltek az állampárt legfontosabb nyári eseményén, a Bálványosi Szabadegyetemen. Ők azok, akiket egy ideje az állami propagandatévé is meghív a stúdióba azért, hogy aztán ott egyetérthessenek a kormánnyal a finom kritika mellett, persze.
A Fidesz szempontjából érthető az igyekezet, végre nem csak Schiffer András játssza a díszbohóc szerepét, szépen el lehet bábozni a demokratikus vitákat, valójában mindenféle kockázat nélkül. Az is elég egyértelmű, hogy a három törpepárt három képviselője milyen előnyöket remél a szereplése cserébe. Szavazót nyilván egyet sem nyernek ezekkel a fellépésekkel (ha Önök ismernek valakit, akit ez a szereplés csábított át a fideszes szavazók közül, kérem, írjanak nekem!), de ha ők eljátszák a neki kiosztott szerepet, más elbánásban részesülnek majd a hatalom részéről, mint azok, akik megpróbálnak a rendszer ellenzékeként működni.
A kedvenc részem az úgynevezett vitáról szóló tudósításban az, hogy „az MSZP-s Molnár Zsolt nagy tapsot kapott a közönség soraiból, amikor azt mondta, pártjával nem támogatják a migránskvótát, jó dolognak tartják a déli határkerítést, a hatósági árakat, és támogatnák az atomenergiát is“. Tetszik érteni, ők már annyira lojálisak az állampárthoz, hogy egy sor kulcskérdésben nem is akarnak szembemenni vele. De ha ennyire egy hullámhosszon vannak, akkor minek egyáltalán külön indulni? Csinálhatnának valami ernyőszervezezet ezeknek a pártocskáknak, hívhatnák például Hazafias Népfrontnak…
A díszellenzék alapvetően fontos része a rendszernek, hiszen nagyon fontos fenntartani azt a látszatot, hogy ELVILEG le lehet váltani választáson a kormányt. Éppen ezért ezekben a hibrid rezsimekben az ellenzékiséget komolyan gondoló politikusnak mindennapos, folyamatos dilemmát kell jelentenie, hogy akár a legjobban végzett munka is csak a hatalmat legitimálja. Hiszen a hatalom mutogathat rá (rám is), hogy na ugye, ez is pofázhat nyugodtan, hiszen itt szabadság van. Ennek egyetlen feloldása lehet (ha van egyáltalán), ha az ellenzéki munka legfontosabb fókusza a játékszabályok megváltoztatásának elérése, az ellenzéki társadalom mobilizálása a valódi választások feltételeinek, a propaganda megtörésének kivívása érdekében. Minden más csak pótcselekvés, rosszabb esetben – és a tusványosi bazsalygás ilyen – bűn.
A szerző Facebook-bejegyzése 2023. július 21-én.
