Miközben politikusaink sorra jelentkeznek be az áradó folyók mellől, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy az előző uniós támogatási ciklusban kapott pénzekből a kormány mindössze 180 milliárdot költhetett árvízvédelemre.
A teljes 14000 milliárdos forrásból 1500 milliárd ment az ún. KEHOP-os környezetvédelmi programokra, ebből jutott 180 milliárd árvízvédelemre. Kisebb fejlesztések más operatív programokból is megvalósulhattak – írja friss Facebook-bejegyzésében a képviselő. Jó oka van feltételezni, hogy az EU-s forrásokon kívül sem költött sokkal többet erre a kormány, mint ahogyan az aszálykárok csökkentését eredményező átfogó vízgazdálkodási rendszerekre sem. Ez a pénz szerinte nevetségesen kevés, ennek csak az atlétikai VB megrendezése több, mint másfélszeresébe került, de a Puskás Stadion is drágább (190 milliárd) volt.
Úgy látja, a 2013-as súlyos árvíz után alig történt érdemi fejlesztés, és szerinte ez pontosan megfelel a „propaganda-kormány” céljainak, hiszen a 2013-as árvíz idején is jól futottak a miniszterelnök gumicsizmás képei a közösségi médiában és a kormánysajtóban. Minek költsön árvízvédelemre, ha csak tízévente egyszer van nagy baj, és akkor is mennyi jó lájkot hoznak a videók? „Az árvíznek meg egyszer vége lesz, a propaganda azt fogja minden erejével sugallni, hogy a Főnök fújta el. Ha pedig lesznek egyéni tragédiák, akkor lehet menni sajnálkozós videókat csinálni” – fogalmazott Hadházy, aki szerint Orbán Viktor ezt a kommunikációs háborút is meg fogja nyerni, ahelyett, hogy az elmúlt tizenegy évben valóban érdemben foglalkozott volna a kérdéssel. Eközben sem az árvizek elleni védekezésben, sem a hazánkon átfolyó vizek hasznosításában nem történt érdemi előrelépés az elmúlt időszakban.
Összesen 180 milliárdot költött árvízvédelmi fejlesztésekre az előző EU-s támogatási ciklusban a kormány a KEHOP-os pénzekből. (A teljes 14000 milliárdos forrásból 1500 milliárd ment az ún. KEHOP-os környezetvédelmi programokra, ebből jutott 180 milliárd árvízvédelemre. Kisebb fejlesztések más operatív programokból is megvalósulhattak ). Jó okunk van feltételezni, hogy az EU-s forrásokon kívül sem költött sokkal többet erre, mint ahogyan az aszálykárok csökkentését eredményező átfogó vízgazdálkodási rendszerekre sem. Ez a pénz nevetségesen kevés, ennek csak az atlétikai VB megrendezése több, mint másfélszeresébe (!) került , de a Puskás Stadion is drágább (190 milliárd) volt. Ha pedig tudjuk -márpedig tudjuk-, hogy a Lőrinc és társai hogyan szokták szétlopni az állami építkezéseket, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a 2013-as súlyos árvíz után alig történt érdemi fejlesztés.
Nem baj, Orbánnak és propaganda-kormányának úgysem ez a fontos. Ő nagyon is jól emlékszik, milyen jól futottak a gumicsizmás képei a neten és a propagandában. Minek költsön árvízvédelemre, ha csak tízévente egyszer van nagy baj és akkor is mennyi jó lájkot hoznak a videók? Az árvíznek meg egyszer vége lesz, a propaganda azt fogja minden erejével sugallni, hogy a Főnök fújta el. Ha pedig lesznek egyéni tragédiák, akkor lehet menni sajnálkozós videókat csinálni.
A social média és a megmaradt független sajtó persze ellenzéki gumicsizmáknak is segítenek, de Orbán jól tudja, hogy a propagandagépezet segítségével ezt a kommunikációs csatát is meg fogja nyerni. Neki pedig csak ez a fontos.
Ahelyett, hogy az elmúlt 11 évben valóban érdemben foglalkoztak volna a kérdéssel. Természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy vannak olyan természeti katasztrófák, amire nem lehet teljesen felkészülni. Sajnos a nálunk sokkal fejlettebb országokban is komoly károkat okozhatnak a klímaváltozzással összefüggő katasztrófák De ettől még a fenti tények: tények.
(Említsük meg mégegyszer, mert – bár a mostani özönvíz átmenetileg elfeledteti – de ide tartozik: az aszálykárokat mérséklő vízügyi fejlesztésekre is alig-alig költöttek valamit. A 2015-2020-as KEHOP-os pénzekből szintén kb 180 milliárd ment vízgazdálkodásra az árvízvédelmen felül, az összesen 14 ezer milliárdos EU-s támogatásból. De ezeknek a projekteknek is csak kis része szolgálja az aszálykárok csökkentését. Valójában gyakorlatilag SEMMI nem történt azért, hogy a hazánkon átfolyó vizeket hasznosíthassuk, az elsivatagodást megállítsuk.)
