Mindenki az amerikai választás eredményéről beszél, a világ jövője szempontjából jogosan. Magyarország jövője szempontjából azonban sokkal fontosabb az elcsalt grúziai (georgiai) választásra, illetve az azután történtekre figyelni.
Grúziában nagyjából ugyanaz történik, mint Magyarországon, például a mi „szuverenitásvédelmi” törvényünkhöz kísértetiesen hasonló jogszabályt fogadott el a korrupt, oroszbarát milliárdos által vezetett kormánypárt azért, hogy a propaganda segítségével járassa le az ellenzéket. A jelek szerint ez nem volt elég, egészen nyíltan csalniuk kellett. Ez után tüntetések kezdődtek, a kormánytól független államfő pedig nemzetközi nyomásgyakorlást sürgetett. A nemzetközi megfigyelők is beszámolták a csalásokról, amit a dúsgazdag miniszterelnök és az őt támogató propagandagépezet természetesen tagad.
Orbán ellenben már a választás másnapján Grúziába sietett, ahol – felhatalmazás nélkül – az EU nevében a legcinikusabb és legocsmányabb módon, mindenféle vizsgálat nélkül kijelentette, hogy minden a legnagyobb rendben zajlott. Szenvtelenül, hidegvérrel nyomta az igazoló pecsétet egy elcsalt választás eredményére. A nemzetközi sajtó szerint azóta már jelentősen alább is hagytak a tiltakozások.
Honnan tudta Orbán, hogy nem voltak csalások??? Beszélt a nemzetközi megfigyelőkkel??? Beszélt az ellenzékkel??? Dehogy. Nagyon is jól tudta, hogy csalás történt, hiszen erre készült, szükség esetén ő is erre készül, és tudta. Hiszen nagyon is jól tudja azt is, hogy a kormányzati grúz propaganda önmagában is csalás, mint ahogyan a magyar is az.
A magyar miniszterelnök azért vodkázott a héten, mert Donald Trump győzelme után biztos lehet abban, hogy ő is megkapná a hazug amerikaitól a hitelesítő pecsétet 2026-ban. Ha esetleg a súlyos gazdasági helyzet miatt már nem lenne elég a propaganda és a választáson esetleg Orbán meg is szorulna, működésbe léphet a tömeges választási csalás. Persze, a választási csalás már régóta velünk van (az állami propagandagépezet működtetése önmagában is pofátlan csalás), de ostoba vagy vak az, aki szerint nem lehet ezeket a felpörgetni, végső esetben pedig egy gombnyomással kozmetikázni az összesített számokat.
Reménykedhetünk persze abban, hogy ilyen esetben hatalmas tiltakozásokkal meg lehet változtatni az elcsalt eredményt, és ez nem is kizárt. Három dolgot azért ne felejtsünk el ezzel kapcsolatban:
1) Két állítás áll majd szemben egymással. Azt, hogy melyik nyer, nagyban befolyásolja, hogy melyik jut el több emberhez. A propagandagépezet ebben már most is jobban áll.
2) A grúz példa megmutatta, hogy a korrupt, hazug vezetők egymás segítségére sietnek.
3) Ha abban bízunk, hogy egy esetleges csalás esetén tömegek nyomásgyakorlásával meg lehet változtatni az eredményt egy elcsalt választás UTÁN, akkor miért nem bízunk abban, hogy a választások ELŐTT változtassuk meg a piszkos játékszabályokat?
Az elmúlt napokban néhány kommentelő az orrom alá dörgölte, hogy minek ugrálok, az ellenzék tíz év alatt sem tudta megváltoztatni a játékszabályokat. Persze, hogy nem, hiszen meg sem próbálta! Pedig van sok olyan ország, amelynek példájából láthatta, mi az a hibrid rezsim. A most formálódó új ellenzéknek is érdemes keletre tekintenie, hogy lássa, mit hoz a jövő, ha nem teszünk ellene időben!
A szerző Facebook-bejegyzése 2024. november 9-én.