Összevetettük a kínai és az ukrán békejavaslatot
Az orosz–ukrán háború lezárására eddig két ismert és gyakran idézett békejavaslatot terjesztettek elő. Az egyik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformulája, a másik a kínai elképzelés. Az Európai Unió (EU) álláspontja következetes, több hivatalos dokumentumban is megerősítette már, hogy Zelenszkij javaslatát tekinti kiinduló alapnak, ugyanakkor Magyarország Kína kezdeményezését támogatja. Ezt a két elképzelést hasonlítottuk össze.
Általánosságban elmondható, hogy az ukrán terv sokkal konkrétabb és valóban e háború lezárásáról szól, míg a kínaiak egy általános szöveget fogalmaztak meg, amelyik nem Ukrajna-specifikus, és bármilyen háborús helyzetre ráilleszthető.
Államhatárok helyreállítása, tűzszünet
Kezdjük Ukrajna területi integritásával. A Zelenszkij-javaslat úgy szól, hogy Ukrajna területi integritását helyre kell állítani az ENSZ Alapokmánya szerint, s ezt Oroszországnak meg kell erősítenie. Az orosz csapatokat ki kell vonni ukrán területekről, az ellenségeskedést be kell szüntetni, és helyre kell állítani az államhatárokat – fogalmaz a dokumentum. Ehhez képest a kínaiak ezt írják: „Minden ország szuverenitását tiszteletben kell tartani. Az egyetemesen elismert nemzetközi jogot, beleértve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljait és elveit is, szigorúan be kell tartani. Valamennyi ország szuverenitását, függetlenségét és területi integritását hatékonyan meg kell őrizni.” Később pedig így fogalmaznak: „Valamennyi félnek támogatnia kell Oroszországot és Ukrajnát abban, hogy egy irányba dolgozzanak, és a lehető leggyorsabban újraindítsák a közvetlen párbeszédet a helyzet fokozatos enyhítése és végül az átfogó tűzszünet elérése érdekében.”
Szabadon bocsátás kontra fogolycsere
Az ukrán javaslat előírja az összes fogoly és deportált szabadon bocsátását, beleértve az Oroszországba deportált hadifoglyokat és gyermekeket.
Kína szerint „a konfliktusban részes feleknek szigorúan be kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot, kerülniük kell a civilek vagy polgári létesítmények támadását, meg kell védeniük a nőket, gyermekeket és a konfliktus egyéb áldozatait, és tiszteletben kell tartaniuk a hadifoglyok alapvető jogait”. Kína ezen túl támogatja a hadifogolycserét Oroszország és Ukrajna között, és felszólítja a feleket, hogy teremtsenek ehhez kedvezőbb feltételeket.
A Zelenszkij-tervben rendelkezések találhatók konkrét esetek, helyzetek kezelésére. Ide tartozik a sugár- és nukleáris biztonság garantálása, amelynek középpontjában Európa legnagyobb atomerőműve, a jelenleg oroszok által megszállt ukrajnai Zaporizzsja körüli biztonság helyreállítása áll. Kitérnek az élelmiszer-biztonságra, beleértve Ukrajna gabonaexportjának védelmére és biztosítására a világ legszegényebb nemzetei felé. Az energiabiztonság tekintetében pedig arról szól az ukrán javaslat, hogy Oroszországnak támogatnia kell a villamosenergia-infrastruktúra helyreállítását, amelynek 50 százalékát megrongálták az orosz támadások.
Ehhez képest Kína ellenzi az atomerőművek vagy más békés célú nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadásokat, és felszólítja az összes felet, hogy „tartsák be a nemzetközi jogot, beleértve a nukleáris biztonságról szóló egyezményt, és határozottan kerüljék el az ember által előidézett nukleáris baleseteket”. A gabonaexportra kitér a kínai terv is, úgy fogalmaznak, hogy „valamennyi félnek teljes mértékben és hatékonyan, kiegyensúlyozott módon végre kell hajtania az Oroszország, Törökország, Ukrajna és az ENSZ által aláírt Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezést, és támogatnia kell az ENSZ-t abban, hogy e tekintetben fontos szerepet játsszon”. Egy másik pontban hozzáteszik, hogy minden félnek fenn kell tartania a meglévő világgazdasági rendszert, és elleneznie kell a világgazdaság eszközként vagy fegyverként való felhasználását politikai célokra.
Különleges bíróság helyett párbeszéd
Míg Ukrajna egy különleges bíróság felállítását követeli az orosz háborús bűnök kivizsgálására, Kína erről említést sem tesz. Leírják, hogy a párbeszéd és a tárgyalás az egyetlen életképes megoldás az ukrajnai válságra, és ösztönözni, támogatni kell minden olyan erőfeszítést, amely a válság békés rendezésére irányul. Illetve azt javasolják, hogy a nemzetközi közösség hozzon intézkedéseket a konfliktus utáni újjáépítés támogatására a konfliktusövezetekben. Az ellenségeskedés beszüntetése kapcsán pedig Peking rögzíti, hogy a viszályok és a háborúk nem használnak senkinek.
Az EU részéről a kínai tervről Josep Borrell külügyi főképviselő egy konferencián kijelentette, hogy a leírtak nem többek puszta vágyálomnál, amelyeknek nincs realitásuk. A legnagyobb probléma azonban az, hogy Oroszország egyik javaslattal sem foglalkozik.
Forrás: a Magyar Hang VI. évfolyama 20. számának (2023. május 19–25.) nyomtatott változata.
