Jó adag kisebbrendűségi érzés, rengeteg frusztráció és mellébeszélés fért bele csupán az RMDSZ legújabb kampányrendezvényébe, a Nincs mese! megmondóestbe, amire a csíkszeredai közönség nagy része nem volt kíváncsi. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Deutsch Tamás, a Fidesz EP-listavezetőjének brüsszelezése a Csíki Mozi nézőterének felét sem töltötte meg, de a hiányzók nem maradtak le túl sokról. Egyetlen valós problémafelvetés hangzott el az esten, de az sem a politikusok részéről, hanem egy, a közönségben ülő random fiatal sráctól, aki kerek perec kimondta, agyelszívás zajlik: a Magyarországon továbbtanuló erdélyi egyetemistákat kötelezik ottmaradni jónéhány évig. Deutsch és Kelemen a felvetésre válaszolva kénytelenek voltak elismerni ezt, majd mindketten azt mondták, nem mehet ez így tovább! Erre mindenki megnyugodott, és hazament.
Vasárnap este jókora tömeg fogadott Csíkszeredában, ahová az RMDSZ Nincs mese! megmondóest című rendezvény miatt érkeztem, és már alig vártam, hogy a Székelyföldi Kampányhajrá után, még egy kis brüsszelezést szívjak magamba, mert az már egyértelmű, a negatív üzenetekkel akarnak választást nyerni az etnopolitizálást csúcsra járató RMDSZ-es politikusok.
Ugyanakkor izgatott voltam, mert előfordulhatott, hogy meglepetés ér, és valami nagyon erőteljes, újszerű, konkrét problémákat kibeszélő rendezvénybe csöppenek, ugyanis a Nincs mese! szervezői már a címben is felcsillantották a reményt, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Deutsch Tamás Fidesz alapító, a magyar kormánypárt jelenlegi EP-listavezetője olyan beszélgetést hoznak Kelemen Hunor fő hadiszállására, Csíkszékbe, amiben tényleg nem lesz mellébeszélés.
Az állítólagos kábítószerbotrányairól és a szabados megfogalmazásokat meg nem vető Deutsch Tamástól pedig másra nem is vártam, hisz a Fidesz 2009 óta európai parlamenti képviselői tisztséget betöltő politikusa még a sokak által még megfoghatatlan Magyar Péter-jelenséget is képes volt mindössze egy mondatban összefoglalni a saját maga módján: „who the fuck is Magyar Péter?”
Keresztény Brüsszelezés helyett Pogány Induló
Míg azonban Csíkszereda a Cloud Youth Festival miatt vasárnap este is pörgött, addig a rendezvény helyszínéül szolgáló Csíki Moziban elég szellősek maradtak a sorok. „Nem nyomjuk széjjel a termet” – mondta egy középkorú férfi a félig üresen tátongó Petőfi Mozi láttán.
Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke egy ideig tűkön ülve figyelte, hogy a mozi nézőterének negyede sem telt meg, holott bizonyítania kellett volna Deutsch és Kelemen előtt, hogy Csíkszék biztos kezekben van, és rosszul döntött az RMDSZ vezetősége, amikor kipöccintette a megyei önkormányzati jelöltek listavezetői pozíciójából. Borboly végül nem bírta tovább, felpattant a székéből, fel-alá járkált, mozgósított, időt kért, hogy még páran „beessenek” a megmondóestre. Hogy hol fogta az embereket, nem tudom, de a terem létszáma némiképp bővült, ám nem annyira, hogy a színpadra lépő Kelemen ne kezdjen magyarázkodásba a foghíjas nézőtér előtt. Az elnök a létszámhiányt a vasárnap estével és bérmálkozással magyarázta.
Egyesek szerint azonban az emberek távolmaradása azzal is magyarázható, hogy a székelyek már így is eléggé kiábrándultak az EU-ból, nem kíváncsiak arra, hogy a földön fekvő brüsszeli reményekbe még párat rúgnak a politikusok, ismét elmondva azt, ami „már mindenkinek az orrán-fülén jön ki”. Vagyis a hónapokkal ezelőtt felcsavart EU-ellenes kampány talán túlságosan sikeres volt, túltolták a propagandabiciklit, és most már hiába magyaráznák, hogy rossz az EU, de mi majd megjavítjuk, mert a mondat második részére már nem kíváncsiak a székelyek. A másik ok pedig az lehet: arról nem igazán lehet hallani, hogy az RMDSZ-nek milyen konkrét, érdemi elképzelései vannak, ha a szavazók vállán a két RMDSZ-es EP-képviselő kijut Brüsszelbe. Hiszen eddig is ott voltak.
Az EU világpolitikai befolyása és gazdasági potenciálja csökkent
Kelemen Hunor a Fidesz-KDNP listavezetőjét arról kérdezte, hogyan látja az EU szerepét/helyét? Jelentős szereplő lesz-e az EU a világpolitikában a következő évtizedben? Ha ezt az utat folytatja, és ha nem lesz változás, akkor visszaesés, hanyatlás várható? Kelemen előtte – az RMDSZ pozícióját tisztázandó – fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy különbség van az EU-szkeptikusság és EU-ellenesség között, mert akik az Európai Uniót ellenzik, azok nem csak kritizálják, hanem azt mondják, hogy nincs szükség az EU-ra. A szövetségi elnök egy házhoz hasonlította az EU-t, és azt részletezte, hogy ha a házban nem működnek a dolgok, nem az építményre kell haragudni, hanem a személyzetre.
Deutsch azonban hozta a formáját, és még ilyen kis engedményeket sem volt hajlandó elfogadni, hogy a „házra nem kell haragudni”, és válaszában Brüsszel felé irányította a puskacsőt. „Ha nagyon hülye a személyzet, akkor tud ártani a ház statikai állapotának is. Mára ez a személyzet olyan hanyag, olyan gondatlan, úgy fúrnak, faragnak alakítanak, hogy lassan veszélyes építménnyé kezd válni” – jelentette ki Deutsch, és ezt már-már Huxitként is lehetne értelmezni, hisz mit csinál valaki, ha egy veszélyes építmény van a feje fölött? Na, mit? Kifut onnan.
Majd arról kezdett el beszélni széles karlendítések kíséretében, hogy szerinte az EU mára jelentéktelen világpolitikai szereplővé vált, és mind külpolitikai, mind gazdasági súlya csökken a nemzetközi színtéren.
„Nem vagyok Kína szerelmese (mondta Deutsch két nappal a kínai elnök magyarországi látogatása után – szerk. megj.), de a számok azt mutatják, hogy ebben a negyedszázadban a kínai gazdaság teljesítménye, a világ gazdasági összteljesítményének 9 százalékáról a 18 százalékra nőtt. Ma mind az Egyesült Államok, mind Kína gazdasági teljesítménye nagyobb Európáénál” – tette hozzá.
Deutsch az EU gazdasági visszaesését párhuzamba állította Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének egyik kijelentésével, miszerint Európa emberi jogi világhatalommá lett: „Ez volt az a pillanat, amikor nem lett volna udvariatlanság fölállni, és azt mondani, hogy sok sikert kívánunk, ezt a badarságot, ami most még negyven percig következik, nem akarja az ember meghallgatni.”
Amikor a konkrét sérelmek felsorolására következett, hogy megértsék a hallgatók, miért is kell az EU-ra haragudni, akkor Deutsch azt vetette fel kritikaként az EU-nak, hogy a Közép-Európai országokat túl sokáig váratták a csatlakozással, mert nem tartották elég felkészültnek őket. Ezzel szemben a Fidesz listavezetője úgy véli, inkább a fogadó országok felkészültségével volt és van baj, a 2000-es években csatlakozó keleti blokk országait igazából azért várakoztatták a kapuk előtt, mert a nyugat-európaiak még mindig felsőbbrendűséggel viszonyulnak ehhez a térséghez.
„Nem szomorkás közép-európai frusztráltsággal mondom, hanem mély csalódottsággal, néha már felháborodással, hogy a nyugat-európai eliteknek ez a két-háromszáz éves gondolkodási módja nem változott. Az élet minden területén felsőbbrendűnek gondolják magukat, mint a közép-kelet-európai országokat. Úgy gondolják, ügyesebbek, okosabbak, tapasztaltabbak, szebbek, jobbak, gyakorlatilag mindenhez jobban értenek, és ebből következőleg felhatalmazva érzik magukat, mi több, egyenesen kötelességüknek érzik, hogy beleszóljanak a dolgainkba, ami elfogadhatatlan” – jelentette ki Deutsch, hozzátéve, hogy ennek változnia kell, ezzel mintegy megadva Kelemennek az alkalmat, hogy emlékeztesse a hallgatóságot, hogy ezzel kampányol az RMDSZ is, hogy változást szeretnének Brüsszelben. A Transtelexen részletesen beszámoltunk arról, hogy mik voltak a hívószavak az RMDSZ kampányindítóján.
Az EU mélyrepülésért ecsetelve a két politikus arra is kitért, hogy az uniónak nincs önálló védelmi rendszere, és teljes egészében ki van szolgáltatva a NATO-nak. Kelemen Hunor, miután többször hangoztatta, hogy ő elkötelezett békepárti, arról kérdezte Deutschot, hogy szerinte mi a helyzet az európai védelemmel: „Az orosz-ukrán háború még inkább a figyelem középpontjába hozta, hogy kellene egy közös hadsereg, hogyan látod, kellene egy védelmi biztos a következő ciklusra? Mennyi időn belül lehetséges egy olyan közös védelmi rendszert kiépíteni, akár közös hadsereget, ami a gyors beavatkozásra legalább elegendő lesz úgy, hogy ma az Európai Unió tagállamai közül egyetlen egy nukleáris fegyverrel rendelkező hatalom van, Franciaország. Mert én azt gondolom, hogy akkor lehet erőről beszélni úgy, hogy én erősen békepárti vagyok, hogyha mégis van egy hadsereged, mégis van valaki, akit meg tudsz mozdítani a külső határok védelmére, ha erre szükség van” – kérdezte Kelemen.
Hát erre nem tudott válaszolni a fideszes EP-képviselő, viszont megragadta az alkalmat arra, hogy elmondja, hogy „az európai szuverenitás alfája és omegája az önálló védelmi képesség, de ma ilyen Európának nincsen.”
Itt következett az orosz-ukrán háború megbeszélése, és annak geopolitikai következményeinek ecsetelése. Kelemen a tűzszünet és béketárgyalások sürgős szükségességét hangsúlyozta, de megjegyezte, hogy ha a háborúpárti álláspont továbbra is érvényesül, akkor az európai biztonsági architektúrát alapvetően újra kell gondolni. A két politikus nem győzte hangsúlyozni a békepárti álláspont fontosságát. Deutsch már Orbánt is elkezdte idézni, úgy belemelegedett a békepártisági magyarázatba. „Osztom én is miniszterelnök úrnak az álláspontját, ami egy klasszikus keresztény megközelítés: tegyél meg mindent a fenyegető háború kirobbanásának megelőzése érdekében, és ha ez nem sikerült, akkor tegyél meg mindent a háború mielőbbi befejezése érdekében. Ez az egyedül vállalható morális álláspont. Minden más álláspont, és ráadásul azokat a más álláspontokat még morális, morálisan felsőbbrendű, helyesebb álláspontoknak beállítani, eszement tévedés, vagy hogy ne mondjam, egyenesen méltatlan dolog” – jegyezte meg jól tanulmányozott műfelháborodással.
Semmire sem jó az EU, valami miatt mégiscsak jó lenne ott lenni
Kelemen Hunor és Deutsch Tamás ezt követően az erős magyar képviselet fontosságára fordították a szót. Hangsúlyozták, hogy „a magyar hangok egyesítése” létfontosságú a változások előmozdításához és az azok részeseivé váláshoz. Felszólították a közönséget, hogy vegyenek részt a választásokon, mivel a tét jelentős és hosszú távú hatással bír. A beszélgetés alatt említették a román-magyar viszony és a nemzetpolitikai kérdések fontosságát is, bár ezeket a témákat kevésbé részletezték, mivel úgy vélték, ezek a kérdések köztudottak és hasonlóan gondolkodnak róluk.
Az Fidesz-KDNP listavezetője szerint a magyar nemzet határon átívelő újraegyesítése nagyszerű lehetőség volt a számukra, hisz a Fidesz szavazóerejét erősíti. „Erdélyből is tudunk magyar képviselőket választani az Európai Parlamentbe. Éljünk ezzel a lehetőséggel: Nem olyan borzalmasan nehéz megcsinálni. (…) Biztatom önöket, megsokszorozta az erőnket, hogy alaphangon nem úgy kellett velünk magyarokkal számolni, hogy a polgári nemzeti kereszténydemokrata szuverenista táborból tizenhárom anyaországi, hanem az RMDSZ két kiváló képviselőjével tizenöt európai parlamenti képviselője volt az EP-ben, ez komoly erő” – jelentette ki Deutsch.
Hozzátette: „Milyen csodálatos érzés volt 2004-ben, hogy a felvidéki magyarság és az anyaországi magyarság ugyanabba a parlamentben tudott képviselőt választani. Milyen nagyszerű volt, hogy ez 2007-től az erdélyi magyarság esetében is megadatik. És milyen nagyszerű lesz, hogyha előbb vagy utóbb végre Szerbia EU-csatlakozása is megtörténik, és a vajdasági magyarság is még nagyobb lehetőséget teremthet. 2010-ben a kettős állampolgárság is tágra nyitotta a határon túli magyarsággal a Kárpát-medencei, határon túli magyar nemzeti közösséget, nemzeti akaratban való részvételi lehetőséget” – részletezte a politikus.
Kelemen Hunor pedig Winkler Gyula és Vincze Loránt EP-képviselők munkáját az összmagyar érdek megvédésben látja, ami az erdélyiek nélkül „csonka lenne”. „Legyen egy olyan erős brüsszeli képviselet, amely teljesítheti azt a küldetését, hogy a magyar érdeket megvédje, a magyar érdeket érvényesítse” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Deutsch Tamás szerint a reményeik valóra válásában mégis hiányérzetük van, mert „érthetetlen süketség jellemzi az brüsszeli bürokráciát az őshonos kisebbségek ügyét illetően”. Deutsch állítása szerint Brüsszel nem veszi figyelembe a nemzeti kisebbségek közösségi jogait, ennek ellenére azonban nem szabad abba a hibába esni, hogy ne hallatnák a hangjukat.
Azért van háború, mert nincs béke
Kelemen Hunor elmondása szerint az ma már tény, hogy a kétpólusú világrend megszűnt, unipoláris hegemónia alakult ki az Amerikai Egyesült Államok vezetésével, majd az is megszűnt lassan. Ez az elnök értelmezésében 2008-ban kezdett felbomlani, amikor Putyin egy biztonsági konferencián az orosz doktrínáról beszélt. Kelemen szerint Putyin akkor pontosan megmondta, hogy hol vannak a vörös vonalak, hol akarja Oroszország visszaszerezni a befolyását: a Kaukázusban, Kelet-Európában stb. A nyugati vezetők erre nem számítottak.
Ha már itt tartott, akkor elmondta azt is, hogy a Fidesz és most már RMDSZ által is hangoztatott békepártiság nem jelent sem ukránpártiságot, sem oroszpártiságot, ez az életnek az akarását jelenti, életpártiságot jelent.
Deutsch a háború kapcsán az oroszok említése vagy a háború kirobbantása miatti felelősségének felvetése nélkül megjegyezte, kezd egy elemzői konszenzus kialakulni arról, hogy 800 000 ember halálához vezetett a háború. Majd megjegyezte, hogy aki békepárti állásponton van, az politikai értelemben mindegyik háborús féllel szemben áll. „Mindenkivel, hiszen ők háborúznak, ez az ő politikai állításuk. A mi béke párti álláspontunk a háborúzó felek mindegyikének álláspontjától eltérő álláspont” – tette hozzá.
A politikus szerint a 20. századhoz hasonló háborús konfliktus kizárólag csak a világpolitika meghatározó szereplőinek nagyon kemény, nagyon világos politikai nyomásgyakorlásával fejeződött be, mert a felek tűzszünetet kötöttek, majd béketárgyalások kezdődtek.
Deutsch szerint az EU vezetői nem vették elég komolyan az „orosz biztonságpolitikai törekvéseket”, ezért egy-, másfél évtizedes lemaradásban vannak hozzájuk képest, de rossz úton haladnak, mert a háború csak tovább eszkalálódik, ha katonai úton keresnek megoldást rá. Ez szerinte olyan, mintha valaki államvizsgára készülne, van rá három hete, és az utolsó hétvégéig nem tanul semmit. „Az utolsó három napban lehet, hogy egy órát fogsz aludni, de nem tudod bepótolni” – fejtegette a politikus.
Egy egyetemista srác kérdésére a magyarországi agyelszívásról Deutsch hosszan dadogott
Deutschnak valahogy sikerült minden felvetett kérdést irreleváns irányba elvinnie, mivel miután felmondta az adott kérdésre előkészített standard választ, nagyon nem tudott hozzátenni semmit saját kútfőből, így a beszélgetés végén egészen ellaposodott. Amikor Kelemen jelezte, hogy most már a közönség soraiból is fogadnak kérdéseket, elsőként természetesen Borboly ugrott a mikrofonhoz, nehogy véletlenül egy valós választó valós problémája is elhangozzék.
A leköszönő megyei tanácselnök arra kérte Deutschot, hogy majd ha már ott ülnek a megváltozott EP-ben, akkor ne feledjék a székelyföldi medveproblémát megoldani, és a medvekilövés serkentését szorgalmazzák főként Magyarország soros elnöksége alatt. Az EP képviselő ennek kapcsán előbb elhencegte, hogy milyen jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, és megígérte, hogy majd jelezni fogja neki, hogy mi az óhaj a keleti végeken. Aztán elmondta azt is, hogy Magyarország soros elnöksége igazából a konszenzus kialakításáról szól a vitatott kérdésekben.
Azaz, a medvekérdéssel hiába is kopogtatnak az EU-nál.
Deutsch ezt azzal tetőzte, hogy olyan hosszas okfejtésbe kezdet a csirkékről, hogy már a közönsége sem értette, miről beszél. Ugyan a magyarországi politikus is fontosnak tartotta letisztázni, hogy a csirke nem medve, a medve pedig nem játék, mégis a csirkékhez kanyarodott vissza, elmesélve, hogy mennyire abszurd módon humanizálja őket az EU, és nem engedi mega gazdáknak, hogy egy ketrecben több csirke is nyomorogjon, pedig hát ezek csak csirkék. Deutsch feltehetően ezzel szerette volna érzékeltetni, hogy a medvék iránt is túlságosan érzékeny az EU, de ezt menetközben valahogy elfelejtette.
Egy egyetemista terelte az EP-képviselőt némileg olyan útra, ami visszazökkentette a valóságba. A diák azt vetette fel, hogy Magyarországon az előírások szerint az ott tanuló egyetemistáknak annyi évet kell ott tölteniük lediplomázás után, amennyit időre igénybe vették az ottani felsőoktatási rendszert, különben vissza kell fizetniük azt a pénzt, amibe kerülne a képzésük. A diák szerint azoknál az erdélyi magyaroknál, akik Magyarországon tanulnak tovább ez azt jelenti, hogy évekig Magyarországon ragadnak, így sokan közülük már nem is térnek haza Erdélybe. Szerinte az éltanulók kerülnek ki Magyarországra, és maradnak ott, ezért azt vetette fel, hogy a magyar kormánynak, ha tényleg fontos számára az erdélyi magyarok szülőföldön való boldogulása, akkor ezt a szabályt módosítania kellene, mert ez ilyen formában agyelszívásnak minősül.
Deutsch nyakatekerten és sok dadogás kíséretében végül kinyögte, hogy valóban így van. Hozzátette: ő személy szerint híve lenne annak, hogy a rendszert megváltoztassák, épp csak azt nem említette, hogy neki annyira nincs beleszólása az oktatási kérdésekbe, mint Orbánnak a romániai medvék kilövésébe.
Kelemen Hunor is válaszolt a felvetésre, nemsokára lesz a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), mondta, és ott majd fölveti a problémát, mert a Magyarország határain kívül élő, de ott tanuló magyar állampolgárok esetében „ez a kötöttség valószínű, hogy feloldható, és feloldandó”.
