Szűcs Ágnes (EUrologus) írása.
Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.
Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok – nyilatkozta Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Eurologusnak. Reynders a legújabb jogállamisági jelentés apropóján adott interjút hétfőn három sajtótermék – a Politico brüsszeli, uniós ügyekkel foglalkozó médiuma, a Delo szlovén napilap és az EUrologus – munkatársainak.
A kedden nyilvánosságra hozott második jogállamisági jelentés – a tavaly szeptemberihez hasonlóan – négy fő területen elemzi a jogállamiságot: az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni fellépés, a sajtó sokszínűsége, a fékek és ellensúlyok rendszere, és külön hangsúlyt fektet arra, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések demokratikusságát is megvizsgálja.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban többek között megállapítja, hogy:
- Továbbra is fennállnak az ügyészség szervezeti felépítésével kapcsolatos aggályok, nincs megfelelő garancia a politikai befolyás kivédésére.
- A bírói függetlenséget is egyre kevésbé védi a magyar rendszer – az új fejleményekre példának hozzák a Kúria elnökének kinevezése körüli ellentmondásokat.
- A jogbiztonság szempontjából problémás, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen.
- A törvények gyakori módosítása aláássa a jogszabályi környezet kiszámíthatóságát, bizonyos törvényeket még a megszokottnál is gyorsabb tempóban fogadtak el.
- Az állami alkalmazottaknak és politikusok vagyonnyilatkozatának nincs rendszerszintű ellenőrzése, a gyanúsan nagy vagyonosodást csak akkor ellenőrizhetik, ha bűnügyi nyomozás is folyik az illető ellen.
- Tavaly óta néhány magas rangú tisztviselő ellen is indították eljárást a korrupció gyanúja miatt, de összességében a magas rangú tisztviselők és közvetlen környezetük korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálása igen korlátozott.
- A korrupcióellenes kormányzati program csak a közszférára korlátozódik, kihagyva a többi kockázatos területet.
- A Médiatanács politikai függése aggályos, Klubrádió esete, kormánymédia állami támogatásai és befolyás a médiapiac felett.
- Az újságírók közadatokhoz való hozzáférését tovább korlátozták járvány miatt.
- A járványhelyzetre való tekintettel az alkotmány kiemelt jogokat adott a kormánynak, amelyek addig lesznek érvényben, míg a kormány máshogy nem dönt.
„A jelentés célja, hogy párbeszédet folytassunk jogállamiságról a tagállamokkal. Ha ez létrejön, és látjuk, hogy a tagállamok javaslatokat tesznek, és megvalósítják a reformokat, az jó. De ha ez nincs meg, akkor minden más eszközt be fogunk vetni” – mondta Reynders.
Az uniós biztos hangsúlyozta: a jogállamisági jelentés egy megelőző eszköz, melynek célja, hogy az uniós jogállamisági kultúrát előmozdítsa. „De nem a jelentéssel fogjuk megoldani a nehéz ügyeket: abban az esetben a bíróságra megyünk, mint a lengyel igazságügy átalakításánál, vagy a legutóbbi magyar törvény esetében, amely a szexuális orientáció alapján alkalmaz hátrányos megkülönböztetést” – tette hozzá.
Reynders azt is kiemelte, hogy a Bizottság különbséget tesz a jól működő tagállami rendszerekre vonatkozó „megjegyzések, észrevételek, aggályok” és jogállamiság rendszerszintű hiányosságai esetében.
Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémák vannak – mondta, és arról is beszélt, hogy a két ország lényegében ellenáll annak, hogy a Bizottság észrevételeit megfogadja. Bár ezt különböző módon teszik, mert míg Varga Judit igazságügyi miniszter „majdnem minden uniós szintű találkozón” megjelenik, lengyel kollégája, Zbigniew Ziobro el sem megy ezekre. A biztos szerint nyilvánvalóan „megvan annak az oka”, hogy a 27 uniós ország közül csak Magyarország és Lengyelország kritizálta a jogállamisági jelentés módszertanát, megkérdőjelezve az Európai Bizottság hozzáértését és kompetenciáját az ügyben. Ahogy „az sem véletlen, hogy Magyarország és Lengyelország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és a hetes cikk szerinti eljárás is folyik ellenük.”
Reynders azt ígérte, hogy a következő hónapokban ismét „fel fogja kérni Lengyelországot és Magyarországot, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez, hiszen anélkül nem lehetünk biztosak abban, hogy megfelelő a csalás és korrupció elleni védelem.” Ám mivel a két országban komoly problémák vannak és a párbeszéd kereteit kimerítették, az Európai Bizottság tovább akar lépni. „Be kell vetnünk az összes eszközt: hetes cikk szerinti eljárás, kötelezettségszegési eljárás, és legújabb fejleményként az uniós támogatásoknak feltételt támasztó jogállamisági mechanizmus, és a tárgyalások a helyreállítási alapról.
— Ez már nem a megelőzésről szól, hanem a szankciókról – mondta az uniós biztos.
Az EUrologus kérdésére Reynders elmagyarázta, hogy az Európai Bizottság alapvetően két területen vár el változtatást a magyar kormánytól ahhoz, hogy jóváhagyja a helyreállítási tervet: a költségvetési politikák koordinálásáról szóló Európai Szemeszter országajánlásainak megfelelően reformálják meg az igazságügyi rendszert, hogy ne merülhessen fel kétség az igazságszolgáltatás függetlenségével és politikai befolyástól való mentességével kapcsolatban, és az OLAF jelentései nyomán elinduljanak a korrupciógyanús ügyek vizsgálatai.
„Biztosak akarunk lenni abban, hogy Magyarországon az uniós költségvetést védő rendszer elégendő garanciát nyújt, és elkezdődnek-e reformok az Európai Szemeszter ajánlásainak végrehajtása érdekében Ezért függesztettük fel a helyreállítási alap elfogadását. Ugyanerről lesz szó a jogállamisági mechanizmusnál is” – mondta a biztos, aki arra is utalt, hogy az uniós intézmény jelenleg azt vizsgálja, teljesülnek-e feltételek az uniós költségvetés védelmét szolgáló eljárás elindításához.
Az EUrologus külön rákérdezett, hogy ez azt jelenti-e, hogy addig, míg a magyar kormány nem hajt végre mélyreható igazságügyi reformot, nem lesznek uniós támogatások, Reynders válasza határozott volt:
Igen, de ezt már megmondtuk tavaly is. Most csak ezt ismételjük. Elég logikus, hogy a reformok hiánya aggaszt minket. Konkrét reformtervekre, új törvényekre van szükség, hogy lássuk a valódi elkötelezettséget.
A Pegasus-üggyel kapcsolatban Reynders még viccelődött is azzal, hogy nem tudja, őt lehallgatták-e. Komolyra fordítva a szót pedig elmondta, hogy az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló ajánlásaiban is szerepel, hogy bizonyos, igen jól indokolt esetekben – például a terrorizmus elleni küzdelem – indokolt lehet a modern technológia használata. „A gond az, mikor minden másra használják: arra, hogy civil szervezeteket, politikusokat vagy újságírók ellenőrizzenek – ez a jogállamiság nyílt megsértése” – szögezte le.
Forrás: Újnépszabadság