Legalábbis erre lehet következtetni azoknak a szavaiból, akik válaszoltak a kérdéseinkre.
– Aggasztó!
Ezzel a szóval foglalta össze véleményét a Pécsi Tudományegyetem jogi karának egyik harmadikos hallgatója, amikor arról kérdeztem őt, és még két, vele időző, másodikos társát, hogy mit gondolnak „a közélet átláthatóságáról” szóló törvénytervezetről. Ismert, hogy a parlament kedd éjjel tárgyal először a készülő törvényről. Ha elfogadják a tervezetet, akkor azok a kormányt bíráló magyarországi szervezetek ellehetetleníthetők és megszüntethetők lesznek, amelyek külföldről támogatást kapnak. A kormánypártok szerint ugyanis az ilyen szervezetek veszélyeztetik hazánk szuverenitását. A tervezet szerint akkor is büntethetők lesznek, ha kritikájuk megalapozott, és álláspontjuk egybevág az unión belüli alapjogfelfogással. Amennyiben e szervezetek narratívája szembe megy a kormányéval, és eközben bármiféle külföldi pénzforráshoz jutottak, betilthatók. Abban az esetben is, ha a pénz az uniótól jött, vagy, ha egy magyar állampolgár külföldi vállalkozásától.
A kormány nemzeti konzultációnak titulált, és szinte csakis a Fidesz-tábort ikszelésre ösztönző felmérései ugyan nem minősülnek népszavazásnak, ám az abban feltett, erősen manipulált kérdésekre adott válaszokkal a külföldről bevételhez jutó szervezeteknek nem lesz szabad szembehelyezkedni. Mert ha egy ilyen szervezet nem ért egyet mondjuk a kormány LMBTQ-ügyekről vallott nézeteivel, vagy úgy látja, hogy támogatnunk kell Ukrajna önvédő harcát, akkor a törvény szerint idegen értékeket képvisel és veszélyezteti nemzeti önállóságunkat.
Nyolc perc alatt hívta össze a Fidesz a házbizottsági ülést, hogy módosítson az átláthatósági vita időkeretén – Nem akarják, hogy az ellenzék elszabotálja a…
Az átláthatósági törvény tárgyalásának felfüggesztését kéri az Európa Tanács – Szerintük szükséges lenne a felülvizsgálat és az egyeztetés.
A Pécsen tanuló joghallgatók nem szívesen mondtak véleményt az említett törvénytervezetről, mivel azt még nem elemezték. Vizsgaidőszak van, ilyenkor mindenki tanul „ezerrel”, nincs most arra idő és alkalom, hogy egymással és tanáraikkal megvitassanak egy új jogszabályt. Ennek ellenére a bevezetőben említett háromtagú, fiúkból álló társaság némiképp képbe volt az átláthatósági törvényről, és véleményük lesújtó volt.
– Teljesen felesleges törvény – mondta a harmadikos hallgató –, hiszen ha valaki bármit tesz a hazája ellen, akkor vele szemben a büntetőjog törvényei alapján ma is eljárhatnak.
A két másodikos is egyetértett ezzel, s mindhárom joghallgató számára elfogadhatatlan, hogy a törvény gyakorlatilag megfosztja a vita lehetőségétől a külföldről pénzhez jutó szervezeteket. Hisz, ha ők indokoltan kritizálják a kormányt, akkor is azonnal rájuk lehet sütni, hogy hazánkat támadják. Ez a törvény betonba önti, hogy minden kérdésben csakis a kormánynak lehet igaza.
Ha ez a törvény létezett volna 1988-ban, akkor meggátolható lett volna a rendszerváltás Magyarországon, vélték beszélgetőpartnereim. Hisz az akkor megalakult szervezetek és pártok – így a Fidesz is – külföldről anyagi és szellemi segítséget kaptak ahhoz, hogy európai szellemben bírálják és lebontsák az antidemokratikus egypártrendszert.
„Mészáros Lőrinc és Tiborcz István országában ezzel turnézni kormányzati részről rettenetes cinizmusra vagy nagyon jó humorérzékre vall”
Váratlanul sokan tüntettek a Kossuth téren a Fidesz átláthatósági törvénye ellen – Percről percre – Elegük van.
A kérdezett joghallgatók úgy látták: a jogszabály kiagyalásának egyértelműen az a célja, hogy betilthassák a hatalmukat veszélyeztető ellenzéki szervezeteket, de legfőképpen a Tisza Pártot. Azt feltételezték, hogy biztosan találnak majd náluk olyan pénzt, amiről kiderül, hogy külföldről érkezett. Ha másképp nem, akkor majd egy külföldi bankon át utal a Fidesz egyik embere egy összeget a Tiszának. Az pedig végképp jogi nonszensz, hogy nincs hatékony fellebbezési rendszer a szuverenitási hatóság döntése ellen, mert ezt a jogot gyakorlatilag elvonták a többszintű bíróságoktól.
A három leendő jogász hozzátette, hogy ennek a törvénytervezetnek voltak már előzményei, hisz a gyülekezési törvény pride-ot betiltani hívatott korlátozása egyfajta előkészítése volt ennek a jogszabálynak.
– Erről már sokat beszélgettünk egymással és a tanárainkkal is – mondta a harmadikos hallgató –, és úgy láttuk, hogy a gyülekezés egy olyan első generációs, alapvető emberi jog, amit Európában csak két államban korlátoznak hasonló módon, mint nálunk: Oroszországban és Fehéroroszországban. És az se normális, hogy az úgymond gyermekek védelmében hozott törvény lefóliáz könyveket, és nem engedi, hogy az iskolákban szólni lehessen a szexuális másságról, mondván: az könyv és a másság szóba hozása a gyerekek lelki fejlődését gátolja. Ezt honnan vette a törvényalkotó? Egy gyermek nevelése, gondolkodása számtalan tényezőtől függ, szülőtől, rokonoktól, barátoktól, tanároktól, a közélet szereplőitől, és azok a könyvek a fóliázástól nem válnak se hazuggá, se elérhetetlenné. Egyébként nem igaz az, hogy egy gyereknek nem szabad tudni, arról, hogy szexuálisan sem vagyunk egyformák, ha erről az iskolában tanulnak, attól felkészültebbek és empatikusabbak lesznek. Ráadásul az iskolában jelenleg is tanulnak számos homoszexuális művészről. Teljesen értelmetlen ez a jogszabály.
Halász János piros nyakkendőben. A benyújtó | Fotó: Huszár Dávid | Forrás: Népszava
A fentiekkel maradéktalanul egyetértett a két másodikos. Másnap találkoztam még két pécsi harmadikos joghallgatóval, s ők is hasonlóan érveltek az átláthatósági törvény ellen, és szerintük is orosz, sőt, kínai példát követnek a magyar jogalkotók. A két fiatalt arról is kérdeztem, hogy véleményük szerint mennyire általános a pécsi joghallgatók részéről az átláthatósági, vagy épp gyermekvédelmi és a gyülekezési törvény elutasítása. Azt felelték, hogy hozzávetőleg a hallgatók fele nyíltan elutasítja. A hallgatók másik fele két csoportra osztható, vannak, akik nem figyelnek milyen új jogszabályok születnek, a másik csoport viszont elfogadja ezeket a törvényeket. Igaz, utóbbiak általában nem hangoztatják nyíltan véleményüket, mert érzik, hogy kisebbségben vannak, és nézeteiket szolgaian rendszerkomfortnak tartja, esetleg ki is gúnyolja a többség.
„A Fidesz átláthatósági törvénye hadüzenet az Európai Uniónak” – Tineke Strik holland zöldpárti képviselő, az Európai Parlament magyar jogállamisági…
Megtöltötték a Kossuth teret az átláthatósági törvény ellen tüntetők – Galéria – A tüntetést Racskó Ádám egyetemista szervezte, végül mintegy 10 ezer ember…
Megjegyeztem, hogy eddig inkább azt tapasztaltam: az egyetemistáknak nem csupán a fele, hanem túlnyomó többsége kritikus a kormánnyal. Ez így van, mondta a két harmadikos, ám volt olyan kérdés, amiben a hallgatók túlnyomó többsége egyetértett a kormánnyal. Mert a hallgatók is osztották a kormánynak azt az álláspontját, hogy csak szigorú kontroll mellett lehet beengedni a papír nélkül érkező migránsokat az országba, s azt is helyeselték, hogy a kormány kerítést épített a déli határon. Azt azonban elutasították, hogy a migránsokról úgy beszélt a kormány, mintha valamennyien bűnözők lennének, és választási propagandából félelmet, utálatot keltettek velük szemben.
A nyilatkozó joghallgatók valamennyien bemutatkoztak, véleményüket rögzíthettem a telefonomon, nevüket, arcukat viszont nem adták a cikkhez. Azzal indokolták anonimitásukat, hogy nem elég felkészültek az általam firtatott témában, és szavaikban keveredik a szakmaiság a politikai-közéleti véleménnyel. S az nem lenne jó, ha készülő jogászként szakmailag hibásan érvelnének, arra tanáraik valószínűleg rosszul reagálnának.
Szerettem volna megszólaltatni diploma előtt álló joghallgatókat is, és találkoztam is egy, a záróvizsgára készülő csoporttal. A vizsgaterem előtt tizenkét fiatal várt a beszólításra, ám ők azt mondták, most nem alkalmas az idő. Ajánlottam, hogy utána is találkozhatunk, de nemet mondtak erre az ajánlatra is. Győzködtem őket, hogy „perceken belül” jogászok lesznek, s ilyenkor talán már elvárható, hogy odafigyelnek olyan törvények megszületésére, amelyek nagy társadalmi, sőt nemzetközi visszhangot váltanak ki. Ez az érv se hatott. Elköszöntem tőlük, és a Kádár-rendszerből itt maradt egyetemi vizsgakívánságot idézve azt mondtam nekik: hozzon számukra szerencsét a népi Kína egyévi fekáliatermése.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2025. május 20-án.
