Lemondani, vagy nem lemondani, az itt a kérdés. Illetve hát nem kérdés, mert Gyurcsány Ferenc köszöni szépen, esze ágában sincs távozni a DK éléről, megítélése szerint ugyanis soha ilyen klassz nem volt a csapat, nálánál jobb pártelnököt pedig bizonyosan nem találnának.
Nos, az a helyzet, hogy Gyurcsány Ferencnek igaza van. A DK csapata valóban erős, mint ahogyan a pártelnök is jól csinálja, amit csinál. Persze, csak amennyiben elfogadjuk, hogy a Demokratikus Koalíció még véletlenül se szeretné leváltani a Fideszt, ellenben megelégszik az ellenzéki oldalon betöltött 8-10 százalékos szereppel. Ennyi valószínűleg még hosszú-hosszú kétharmados etapokban meglesz, jól fizető, nyugdíjas állás hát az Orbán Viktor elleni szélmalomharc.
Szóval nem, Gyurcsány Ferencnek tényleg nem kell lemondani. Egyedüli távozása egyébként sem eredményezne érdemi változást, mivel Dobrev Klárára mutogatva bármit és bárkit összegyurcsányozhatna továbbra is a kormányzati nyilvánosság, hisz adott ugyebár a háttérben meghúzódó Gyurcsány-szál. Ilyetén Dobrev Klára visszavonulásával se változna semmi, és ezt folytathatjuk a DK végtelenségéig, le egészen Gréczy Zsoltig – a DK egyenlő Gyurcsány, ha ott van, ha nincs. Mindez csak azért jutott most eszembe, mert az Index hosszú és részletes cikkben szedte össze, mely pártelnökök lemondását követően miként alakult egy-egy alakulat jövője.
Gyurcsány Ferenc tehát örök, s hogy ez ne így legyen, az őszödi beszédig kellene visszautazni az időben, a felvétel nyilvánosságra kerülésének napjára, mondjuk kora estére, meghívni a szocialisták kormányfőjét egy italra, vagy kettőre, és rávenni, hogy azonnali hatállyal mondjon le, sőt, a politikából és a közéletből is iratkozzon ki végleg. De hát ez sci-fi. A NER meg a valóság.