A fülkeforradalomnak nevezett csúfság nyilvánvalóan meg fog bukni. Általában is igaz, hogy a nép, a mélyben lévő sokaság – és nem az elégedetlen elit – valójában nem felfordulást akar, hanem jobb életet, kiszámítható rendet.
Ezért aztán a forradalmak minden egyébtől független legjellemzőbb tulajdonsága, hogy azok legtöbbször nem forradalmak (vesd össze: népfelkelés), másrészt ráadásul elbuknak.
Orbán fülkeforradalma ráadásul se jobb életet, se kiszámítható rendet nem hozott. Éppen ellenkezőleg. Rosszabbul és kiszámíthatatlanabbul élünk.
A kormány dermesztő alkalmatlansága, hogy kézben tartsa a folyamatokat, arra, hogy legalább megközelítően pontosan tervezzen, a rendszerváltozás zavaros éveit idézik. Példa nélküli, hogy megrázó külső ok nélkül romlott a magyar emberek élete, pénzünk rohamosan veszített értékéből, kevesebbet ér a fizetésünk, kisebb lett a fogyasztásunk, a megtakarításunk, újraindult az eladósodás. Törvények születnek egyetlen éjszaka alatt, vagy tucatnyiszor nyúltak hozzá saját alaptörvényükhöz, minden van itt, csak jogbiztonság nincsen, mondhatnánk.
Az emberek békevágyának közepén nem más országok, hanem saját hazájuk áll.
Orbán rendszere éppen ott nem tud, valójában nem is akar békét teremteni, mi több, éppen annak az ellenkezőjében, a csendes és folyamatos polgárháborúskodásban érdekelt, a nyugtalanságban, a belső ellenség elleni állandó küzdelemben.
Mintha megjelent volna még egy szereplő, aki ugyanezen a politikai kultúrán nevelkedve újra kívánja tölteni a fülkeforradalom fegyvereit. A népre hivatkozva, a lényegről semmit se mondva lőni mindenre, mindenkire, minden irányba.
A forradalmak elbuknak.
A nép nem forradalmat akar, hanem nyugodt életet.
A szerző Facebook-bejegyzése 2024. május 13-án.