A német Bundestag-választások végeredménye nagy meglepetéseket nem hozott, azonban több szempontból is figyelemre méltó – mondta a Magyar Hangnak Prőhle Gergely, korábbi németországi nagykövet.
Mint beszámoltunk róla, a német választási hatóság által közölt eredmények alapján a CDU-CSU szövetség a szavazatok 28,6-val nyert vasárnap este. Ezek alapján Friedrich Merz lehet a következő kancellár, előtte állnak még azonban a koalíciós tárgyalások. A politikus vasárnap este is egyértelműen kizárta a második legerősebb párttal, az AfD-vel való együttműködést. A szélsőjobboldali párt hiába szerezte meg a szavazatok 20,8 százalékát, a kormányban nem lesz benne. Az SPD történelme legrosszabb eredményét érte el 16,4 százalékkal, őket követik a Zöldek 11,6 százalékkal, majd a Die Linke 8,8 százalékkal. Így a kormányalakításhoz elegendő lehet, ha Merz az SPD-vel állapodik meg. A CDU vezetője korábban azt mondta, reméli, elég lesz csak egy párttal megállapodnia, illetve beszélt arról is, hogy húsvétig lezárná a koalíciós tárgyalásokat. A BSW és az FDP parlamenti küszöb alatt maradt.
– Merzék ugyan megnyerték a választást, de a várt 30 százalékos eredményt nem sikerült elérniük, így 28,6 százalékos támogatottságuk valójában csalódást jelent számukra. A korábbi diplomata szerint az eredmény elég lehet a koalíció kialakításához. Friedrich Merz ugyanis várhatóan az SPD-vel lép koalícióra, amely történetének legrosszabb eredményével, 16,5 százalékos támogatottsággal zárta a választást – mondta Prőhle Gergely.
Kiemelte, hogy az SPD gyenge szereplése ellenére harmadik erőként elég mandátumot szerzett ahhoz, hogy a CDU-CSU-nak ne kelljen hárompárti koalíciót alakítania. A választás legmeghatározóbb fejleménye az Alternatíva Németországért (AfD) történelmi előretörése volt. A párt országos szinten meghaladta a 20 százalékos támogatottságot, a keleti tartományokban pedig egyes régiókban 40-50 százalék között szerepelt. A választási térképen egyértelműen kirajzolódik a kelet-nyugati megosztottság. Nyugat-Németországban szinte mindenhol a CDU-CSU győzött, míg Kelet-Németországban az AfD dominált. A volt NDK területén három választókerület kivételével mindenhol az utóbbi nyerte a választást.
– Az AfD erősödése egyértelműen a keleti és nyugati országrészek eltérő politikai attitűdjére vezethető vissza. Ez az eltérés nem csupán politikai, hanem társadalomlélektani okokkal is magyarázható. A második világháború utáni időszakban Nyugat-Németországban intenzíven foglalkoztak a náci múlt feldolgozásával, míg az NDK-ban ezt gyakorlatilag elhallgatták, azzal az érveléssel, hogy a „nácik mind nyugaton vannak”. Ez eltérő politikai attitűdöket eredményezett. Emellett a keleti tartományokban továbbra is erős a társadalmi elégedetlenség, sokan úgy érzik, hogy az újraegyesítés során Nyugat-Németország „megszállta” őket, és nem egyenrangú félként egyesült az ország – emelte ki Prőhle Gergely.
A Zöldek (Grüne) valamelyest alulteljesítettek az előzetes közvélemény-kutatásokhoz képest, ezzel szemben a liberális FDP és a Sahra Wagenknecht vezette BSW nagy visszaesést szenvedett el, nem jutottak be a Bundestagba. A Die Linke ugyanakkor az utolsó pillanatban erősített, és hat egyéni győzelem mellett közel akkora frakciót alakíthat a Bundestagban, mint a Zöldek.
– A választásokon kiemelkedően magas, 85 százalékos volt a részvételi arány, amely az 1990-es újraegyesítés óta a legnagyobb. Ennek egyik oka az ország gazdasági nehézségei és a társadalmi integráció kihívásai, különösen a bevándorlás kérdése. A másik tényező a politikai polarizáció erősödése: a radikális pártok mind a jobb-, mind a baloldalon jelentősen erősödtek. Az AfD támogatottságának növekedése és a Linke váratlan javulása is ezt a trendet tükrözi – tette hozzá a Prőhle Gergely.
Ide tartozik, hogy a radikális baloldali Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW), amely mindössze 13 400 szavazattal maradt le a Bundestagba kerülésről, azt fontolgatja, hogy bíróságon támadja meg a vasárnapi parlamenti választások eredményét – írja a Politico. A tavaly januárban alapított párt 4,97 százalékos eredményt szerzett a választásokon, ezzel éppen csak lemaradt az 5 százalékos küszöbről. A párt vezetői, Sahra Wagenknecht és Amira Mohamed Ali hétfőn bejelentették, a szűkös határidők miatt a tengerentúlon élő választók nem tudták időben leadni szavazataikat, ezért bíróságon támadják meg a választások eredményét. A párt most jogi szakértőkkel konzultál a lehetséges lépésekről Sahra Wagenknecht, a párt alapítója és névadója nyitva hagyta a kérdést, hogy marad-e a BSW élén a kudarcos eredmény után.
A szerkesztő megjegyzése
