A vita abból indul ki: olyan-e valaki, mint Elena Ceausescu? Nyilvánvalóan nem olyan, és az összehasonlítás akkor is elrugaszkodott, ha ott van a megjegyzés, hogy a dicső „mérnök akadémikus elvtársnőnek” (csupán) a propaganda szerint volt meg mindene, hogy a Tudományos Akadémia elnöke legyen. (Brrr. Olyan buta volt, mint a föld. Pusztán egy napon emlegetni valakivel több mint felületesség: dehonesztálási kísérlet, nem fair!)
De itt most a vitáról, a vitázókról van szó. Tudják a sztorit?
Sétál a parkban a sakkvilágbajnok, egyszer megáll egy pad mellett, ahol két nyugdíjas sakkozik, kibicektől körülvéve.
Az egyik játékos felnéz, elsápad felismerve a világbajnokot. – Nagymester, ön az? – Igen, én vagyok. – Kérem, megmondaná, melyikünk áll jobban?
Ránéz a nagymester a táblára, és azt mondja: – Uraim, mind a ketten nagyon rosszul állnak.
Rovat: VÉLEM ÉN