Éjjel négykor riaszt a mobiltelefon. Azt hisszük: a medve. Néha feldörmög álmunkból a készülék: Marosvásárhely belterületén, ebben és ebben az övezetben medvét figyeltek meg. Ez egy éjszakai medve lehet, mindig ugyanaz, kísérteni jár – és ki látta, hogy riasztanak érte? Nem fogok odamenni, ahol ő riogat, az biztos.
De most, először, viharriasztás: románul a szöveg, angol női hang a hang. Fele se tréfa. Ötre mond vihart, villámlást, jégesőt. Jó, tudjuk, sapka, sál – de bocs, nem tréfa, mert kinézünk az ablakon, és ekkora és ilyen sűrű villámokat még nem láttunk. Ablakokat bezárni, felkészülni rá, hogy elveszik a villanyt, ez Vásárhelyen nappal is megtörténik, valami transzformátor, mondják; szállt már el így kész (jó, majdnem kész) cikkünk, nyilván a legjobb, amit eddig-addig írtunk. Ha ez, amit most írunk, elszáll, nem kár, lesz még alkalom.
A legérdekesebb az, becsszóra, éppen azt olvastuk, hogy Moszkvában emberek úsznak az utcákon, a bitcoinbazis.hu cikke, már csak a bitcoin hiányzott; szóval „Világvége hangulat uralkodik Oroszország fővárosában, Moszkvában. Először jött az intenzív, egyáltalán nem szokványos hőség, a belvárosban az átlagos, 23-24 fokos maximum hőmérséklet helyett 36 fokot mértek a hétvégén. Tegnap pedig konkrétan leszakadt az ég, és azóta az egész várost árvíz borítja. Forgalmi dugók, elázott plázák és aluljárók, brutális kimenetelű villámcsapások – mindezzel kellett szembenézniük Moszkva lakosainak.” – utána meg képek és videók, tényleg elég riasztó. „Nem messze a metróállomástól, egy bevásárlóközpont vízeséssé alakult, a vásárlókat és üzleteket pedig pillanatok alatt teljesen elárasztotta a mennyezeten keresztül beáramló eső.” A vízesés vízesés, akkor is, ha a lépcsőkön omlik be a víz. Nehéz ellentmondani egy vízesésnek… És persze „ahogyan azt már megszokhattuk, mindenhol akadnak sokkal merészebb emberek, és olyanok is, akik az árvízben is meglátják a lehetőséget, és kimozdulnak egy úszásra. Végül is, minden rosszban van valami jó.” De: az idióta „merész ember” csak mímeli az úszást a negyven centis vízben.
Különben is most látjuk, a cikk június 28-i, inkább nézzük meg, mi van kinn Vásárhelyen. Elsősorban fél öt óra van, a szomszéd (lakás, blokkban) kutyája ideges, be van rezelve, sírdogál.
Kinn a szél már nem annyira viharos, az égi vaku ugyan szaporán működik továbbra is, de a nagyján bizonyára túl vagyunk, nem valószínű, hogy ha elkezdett csendesülni, akkor hirtelen megint felindul. Pont amikor ezt leírjuk, kereken ötkor hatalmas dörgés rázza meg ötszintes kis tömbházunkat, amiről eszükbe jut az 1977-es bukaresti földrengés…
Mindegy, induljunk aludni, délelőtt dolgunk van, akkor kell, lehet kimenni, mert a harminchárom-harmincnégy fokos hőségben tegnap délután is majdnem rosszul lettünk.
Minden rendben. Nem történt semmi különös. Hozzá lehet szokni. A béka a langyos vízben jól érzi magát.
Ez Moszkva, de a vásárhelyi villámok szebbek.