Mondhatnánk, rövidesen – június 14-én már – megtudjuk.
Joe Biden amerikai elnök mindenesetre „a transzatlanti szövetséget erősíteni jött Európába” (miután elődje meglehetősen legyengítette), a NATO brüsszeli csúcsértekezletén várhatóan hitet tesz a szervezet és az általa szavatolt biztonság és a kollektív védelem mellett.
Hanem a minap diadalmas tévéadást láttunk Románia NATO-tagságáról. Az alaposan felkészült katonai és NATO-szakértő műsorvezető, Radu Tudor (az egyedüli sajtós, akinek Jens Stoltenberg főtitkár három exkluzív interjút adott, és aki terjedelmes könyvet írt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéről) nem mulasztotta el hangsúlyozni, mennyire fontos a NATO Románia számára, és viszont.
Műsorában Tudor három személyiséget szólaltatott meg.
– Mircea Geoana (a politikus, akit 2009-ben a volt szekus besúgó Traian Basescu a lehető legpofátlanabb cinikus csalással legyőzve szerzett második mandátumot) ma a valaha legmagasabb nemzetközi tisztséget betöltött román személyiség: a NATO főtitkárhelyettese, második embere. Befolyása óriási.
– Oana Lungescu román újságíró, jelenleg brit állampolgár a NATO szóvivője. Befolyása óriási.
– Bogdan Lazaroae amerikai román mérnök, vállalkozó az új NATO- főhadiszállás felállításának levezénylője. Fürdik a dicsőségben, előbbi két honfitársa külön videófelvételen méltatta érdemeit, de a mostani csúcstalálkozón feltehetően még sokan fogják dicsérni a pompás új székházért.
Románia 2004-ben lett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagja. A románok legjobban az amerikaiakat szeretik, legkevésbé az oroszokat.
A NATO legfontosabb kelet-európai stratégiai partnere Románia (támaszpont, rakéták, katonai és technikai személyzet, fegyvervásárlás…), és a legnagyobb stratégiai ellenfele Kína…
Apropó, Kína, Jens Stoltenberg a Joe Bidennal való tegnapi találkozása után kijelentette: „Látjuk, ahogyan Hongkongban elfojtják a demokráciáért tartott tüntetéseket, ahogy a kisebbségeikkel bánnak, és ahogy megfélemlítik a szomszédos országokat […], Tajvant. Ki kell állnunk a szabályokon alapuló világrend mellett.”
Magyarország, mint ismeretes, Kína mellett állt ki több ízben. Kiállt a Fudan Egyetem és a Sinofarm mellett. Legutóbb pedig, ha már a NATO-ról van szó, az új honvédelmi miniszter beiktatásán Orbán Viktor a mellett állt ki, hogy egy erős, modern hadsereget kell felépíteni, amelynek elrettentő erővel kell bírnia, hogy „Magyarországot még véletlenül se jusson eszébe senkinek megtámadni”.
Magyarország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz.
A szerkesztő megjegyzése
Rendhagyó módon másoljuk ide Juszt László: Kínával akar katonai együttműködést a “zakkant”? című rövid, de lényeglátó cikkének főbb megállapításait:
„Nem kapott túl nagy nyilvánosságot, hogy egy négycsillagos kínai tábornok, a hadsereg második embere járt márciusban Magyarországon.
“Stabil katonai kapcsolatokat szeretnének kifejleszteni a négy európai állam hadseregével “ – írja a Global Times, amely hűen közvetiti a pekingi irányvonalat.
Ez igen izgalmas. Főként annak tudatában, hogy a négy kiszemelt európai “partner” közül Görög- és Magyarország NATO tagok.
De ha ez nem lenne elég, Tony Blinken, amerikai külügyminiszter nemrég arra figyelmeztette Brüsszelben a NATO tagállamok külügyminisztereit, hogy Kínát az USA stratégiai ellenfélnek tekinti.
Eközben Cuj Hongcsian, a pekingi hadügy európai osztályának vezetője így nyilatkozott: ”Folyamatos a kapcsolat a négy európai állam hadseregével. Komoly kapcsolat alakulhat ki a fegyverzet technikai együttműködésben, illetve a kiberbiztonsági kérdésekben.” Majd közölte, hogy közös hadgyakorlatra is sor kerülhet.
Szóval nem csak egyetem? Nem csak vasút? Tehát nem csak gazdasági együttműködés? Hogy képzeli ez a zakkant, hogy NATO tagként Kínával működik együtt a hadsereg. Lehet, hogy erre nem vállalkozott a vezérkari főnök és a helyettese? Ezért kellett távozniuk?”