Sokan párhuzamot vontak már Orbán Viktor és Nicolae Ceausescu között, miután mindkettőjük (szülő)falujának lett stadionja, első ligás futballcsapata, sőt idén a felcsúti nemzetközi klubválogatott abban is utolérte az egykori (az első adandó alkalommal felszámolt…) scornicesti-it, hogy a második helyen végzett a bajnokságban. Az ilyen vezér-csapatok mindent megkaptak, az anyagi támogatástól a játékosvásárlás kiemelt lehetőségéig és meccsek „lerendezéséig”.

Persze sorolni lehet a különbségeket is. Romániában a diktátor egyáltalán nem szólt bele a csapatok dolgaiba. Ma már a klubtulajdonosok a mindenható urak.
Romániában a legismertebb klubtulajdonos: a honvédelmi minisztérium volt csapatának, a híres Steauának a bossza: nagyszájú, trumpiasan bunkó celeb, feneketlen pénzeszsák, aki milliókat ölt a csapatába (ma FCSB, brand- és névbitorlási perek nyomán), közben évek óta hiába szórja a pénzt, csapata képtelen bajnokságot nyerni.
Ezzel összefüggésben a legfontosabb az, hogy bár nem ért hozzá, basáskodva beleszól az edző dolgába, pocskondiázza és „letiltja” a játékosait, ő szabja meg a felállítást… Persze megszállottan, szenvedélyesen imádja a focit, még juhpásztor korából.

Mindez most arról jut eszünkbe, hogy olvassuk: „Orbán Viktor focirajongása már azelőtt fontos eleme volt a miniszterelnök karrierjének, hogy a kertje végébe nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas stadiont építtetett volna Felcsúton. Sokáig még politikusként igazolt futballista is volt (természetesen Felcsúton), de az idő elteltével az őszinte rajongásból valamiféle Az Ország Futballokosa pozícióra váltott, aminek különösen akkor mutatkoztak meg erősen a jelei, amikor 2010-ben másodszorra is miniszterelnök lett. (…)

Ilyenkor már lelkesen szoktam várni a mérkőzéseket, de most, hogy a Szoboszlai nem játszik, akinek egyébként jobbulást kívánok, ez mindent átértékel. Én a Puskás Akadémia alapítója vagyok, és külön figyelem az onnan kikerült játékosokat, akik a válogatottban is játszanak majd”. Orbán nem mondta el előre, hogy most romantikus szurkolóként nyilatkozik, vagy Magyarország teljhatalmú miniszterelnökeként, pedig nem mindegy. Ha a foci szakmai részébe is rendszeresen beleszóló miniszterelnökként, akkor az egy nem is annyira burkolt üzenet Marco Rossi szövetségi kapitány felé, ami valahogy úgy szól: apu elégedetlen.

Azért hogy értsük, a miniszterelnök fociba kotnyeleskedése mennyire idegenül hatna máshol, emlékezzünk arra, hogy amikor politikai szövetségese, a Milan-szurkoló olasz Matteo Salvini három évvel ezelőtt – még belügyminiszterként – kritizálta a vezetőedzőt, amiért szerinte rosszul cserélt, mit válaszolt neki Gennaro Gattuso: „Én nem beszélek bele a politikába, mert nem értek hozzá. Salvini foglalkozzon inkább a politikával, Olaszországnak rengeteg problémája van. Ha van ideje a focival foglalkozni, akkor már régen rossz nekünk.”