a választási törvényről, ellenzéki esélyekről, a passzív ifjúságról
Két választás elé néz Magyarország a jövő évben: az európai parlamenti választásra több ellenzéki párt vezetése is vízválasztóként tekint, de az elemzők szerint nem olyan biztos, hogy a voksolás valóban „selejtezőként” működik majd az ellenzéki oldalon. Az önkormányzati választásnak viszont biztosan nagy tétje lesz belpolitikai szempontból az ellenzék számára. Közben a Fidesz támogatottságára nincs döntő hatással a gazdasági válság, az ellenzéki pártok pedig nemcsak a fiatalokat, hanem a kormányváltást akarók egy részét sem tudják magukhoz vonzani. Hann Endrével, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetőjével és Závecz Péterrel, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet vezetőjével beszélgettünk.
– Sokak úgy vélik, az európai parlamenti választás vízválasztó lehet az ellenzéki pártok számára, amelyek minden jel szerint külön listán vágnak neki a választásnak. A pártok viselkedésén is látszik, hogy már most nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, bejutnak-e önállóan az Európai Parlamentbe. Gyöngyösi Márton például lemondana, ha a Jobbik – Konzervatívok nem éri el az 5 százalékot. Az LMP ezzel szemben azt jelezte, hogy ennél rosszabb eredményt is elfogadhatónak tartanának. Valóban nagy a tétje az EP-választásnak az ellenzéki pártok számára? Aki nem éri el az 5 százalékot, az lehúzhatja a rolót?
Závecz Tibor: Ezeknek a pártoknak megmarad a parlamenti frakciójuk 2026-ig. Ez jelenlétet és finanszírozást biztosít, nyilván nem fogják feladni, az szembemenne a racionalitással. Az, hogy a pártok már most számokat emlegetnek, jelzi, hogy amikor megszületik a választási eredmény, mindegyik igyekszik majd valami olyat mondani, ami a túlélését igazolhatja – akkor is, ha nem jutott be. Sokat gondolkodtam azon, hogy a jövő évi EP-választás fontos-e vagy sem. Közvélemény-kutatói, elemzői szempontból nem érzem vízválasztónak azt a kérdést, hogy egy pártnak hány képviselője van az Európai Parlamentben. Viszont ha a pártok mégis közös listán indulnának, és közel tudnának kerülni a Fidesz eredményéhez, annak lenne felhajtóereje. Akkor sok év után most nagyobb jelentősége lenne ennek a választásnak. Simán el lehetne képzelni, hogy a Mi Hazánk megszerez egy-két mandátumot, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyet, és a maradék 18 mandátumból egy összefogott ellenzék, amelyik lendületben van, esetleg meg tudna szerezni 7-8 mandátumot. Akkor legalább azt kommunikálhatná az ellenzék, hogy nem lett kétharmada a Fidesznek, és ez kirángathatná a nem fideszes szavazókat a jelenlegi reményvesztettségből. Minden pártot megértek, amikor külön indulásban gondolkodik, de szerintem együtt kellene indulniuk.
Hann Endre: Hány százalék esélyt adsz arra, hogy ez megtörténhet?
Závecz Tibor: Egy számjegyűt.
Hann Endre: Akkor nincs köztünk nagyobb nézeteltérés. Szerintem a nullát közelíti. Neveztem már én is „selejtezőnek” az EP-választást, de valóban nem szabad elfelejteni, hogy közben ezeknek a pártoknak frakciói vannak, és jelentős pénzösszegekhez jutnak. Nem szívesen használom a „megélhetési” jelzőt, de mégiscsak erről van szó. Távlatos értelemben nyilván óriási tétje van ennek a választásnak is: a Fidesznek erős érdeke fűződne ahhoz, hogy fősodorrá váljon a szélsőjobb az Európai Parlamentben. De Magyarországon ennél nagyobb tétje lesz az önkormányzati választásnak.
– Interjút készítettünk nemrég Török Gábor politológussal, aki azt mondta, hogy az ellenzéknek nem sikerült kiaknáznia azt a politikai lehetőséget, hogy öt éven át ellenzéki polgármesterek és ellenzéki többségűközgyűlések álltak számos nagyváros élén. Önök mit gondolnak?
Hann Endre: Sokan kritizálják az ellenzéket emiatt, szerintem is joggal. Közben a mérleg másik serpenyőjében ott van az a rengeteg korlátozó lépés, amit a kormány tett már a ciklus kezdete, vagyis nagyjából a koronavírus-járvány kitörése óta, hogy az önkormányzatok életét megnehezítse – hadd ne mondjam: sanyargassa őket.
Persze hogy népszerű intézkedés volt a járvány alatt, hogy nem kell parkolási díjat fizetni, de a kormány ezzel már akkor is az önkormányzatoktól vett el bevételeket – és még sok ilyen cseles húzás következett. Ezért nehéz az ellenzéket emiatt őszintén kritizálni. Amiben én nagyon kritikus vagyok, és nem látom még az okát sem, hogy a gyakorlatban miért nem jött létre az a szervezettség, amit Szabad Városok címen meg is hirdettek az ellenzéki vezetésűönkormányzatok. Miért nincs közös, rendszeres fellépésük? Nincs közös sajtójuk sem, pedig erről is mennyit ábrándoztak.
Závecz Tibor: Több mint hárommillió ember él jelenleg ellenzéki vezetésű városokban, ez valóban óriási húzóerő lehetne.Hann Endre: A Fidesznek az összes megyei vidéki újság a kezében van, és ugyanannak az újságnak a mutációi jelennek meg minden megyében. Budapesten miért nincs az ellenzéki kerületeknek egy közös újságja? Ezek apró példák arra, hogy ilyen téren is fennmaradtak a korábbi rivalizálások, de az is lehet, hogy csak nincs energia ilyen ügyekre.
– Meg tudja ugrani az ellenzék még egyszer a 2019-es önkormányzati választási eredményeket?
Hann Endre: Érdekes a helyzet, mert van egy erős kormányváltó hangulat: a Medián kutatásai azt mutatják, hogy jóval többen szeretnének kormányváltást, mint ahányan ellenzéki pártra szavaznának. Ennek az önkormányzati választás során lehet jelentősége.
Závecz Tibor: Szerintem az is fontos lehet, hogy az elmúlt években valóban Budapest és más nagyobb, ellenzéki vezetésű városok kivéreztetése zajlott, politikai alapon támogatott vagy nem támogatott településeket a kormány, és azt gondolom, ez a nagyvárosok ellenzéki szavazóiban kormányellenes indulatokat ébreszthet, egyfajta dacreakcióként. Ez a nagyvárosok ellenzéki polgármestereinek nagy esély lehet. A kisebb települések kiszolgáltatottabbak, kevesebb forrásuk van, jobban rászorulnak az állami támogatásra, ott ez a dacreakció szerintem nem várható. A nagyvárosokban nem voltak igazán nagy botrányok sem az ellenzéki polgármesterek körül ebben az elmúlt időszakban, ami szintén nekik kedvezhet.
FOTÓ: VÉGH LÁSZLÓ
– Számos településen konfliktusokba torkollott az ellenzéki összefogás, gondolhatunk Pécsre vagy Gödre.
Závecz Tibor: Persze, tudunk erre példákat mondani, de felsorolhatnánk sok olyan települést is, ahol pedig nem voltak. Ha hozzávesszük még azt is, hogy a hivatalban lévő polgármesternek ez a pozíció előnyt jelenthet, akkor látok esélyt arra, hogy az ellenzéki városvezetők megőrizzék a pozíció kat, a fővárosban az általam látott kutatások számai is ezt mutatják. Példát most nem mondanék, de még olyan kerületben is igaz lehet az, ahol én magam sem gondoltam volna, hogy megőrizhető az ellenzék pozíciója.
– Karácsony Gergelynek kell aggódnia a főpolgármesteri széke miatt? És mennyire találják furcsának, hogy a Fidesznek még nincsen jelöltje?
Hann Endre: Nem furcsa. Nyilván árulkodik arról, hogy a Fidesznek milyen lehetőségei vannak a fővárosban. Ahogy az is, hogy inkább olyan törvényhozási trükkök javíthatják a kormánypárt esélyeit Budapesten, mint a fővárosi választás szabályainak átalakítása, amelyet a Mi Hazánk nyújtott be a parlamentnek. Sokan elmondják, hogy a javaslat mögött a Fidesz áll, ezt nem tudom bizonyítani. Az biztos, hogy a Mi Hazánknak érdekében állna a tisztán listás választás a fővárosban, mert anélkül nem jutna be a Fővárosi Közgyűlésbe, hiszen aligha tud kerületi polgármestereket állítani. De tény, ez nem jön rosszul a Fidesznek, mert nagy valószínűséggel egy megosztottabb, nehezebben kezelhető közgyűléssel lesz dolga a főpolgármesternek. Persze ezt már Zuglóban gyakorolhatta.
Závecz Tibor: Változatlan választási jogi környezetben szerintem nyilvánvaló, hogy Karácsony Gergely ismételne, de látjuk, hogy nem lesz változatlan a jogi környezet, és kiszámíthatatlan, hogy milyen módosítók után milyen javaslatot fogadnak el végül. A Fidesznek mindenképp érdeke lenne a választási szabályok módosítása, mert a jelenlegi szabályok alapján kisebbségben maradna a közgyűlésben. Ha viszont a parlamenti listás választási eredményt nézzük, azt látjuk, hogy 41 százalékot ért el 2022-ben Budapesten. És élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a Mi Hazánk, ha bejutna, a Fidesszel szavazna a közgyűlésben. Akár olyan helyzet is létrejöhetne, hogy a Fidesz a Mi Hazánkkal együtt többséget szerez.
Hann Endre: Ez a módosítás mindenképpen nehezebben működtethető önkormányzathoz vezetne, tele kompromisszumokkal, tehát a Fidesz szempontjából nagyon racionális lenne. Ebből is látszik, hogy nem igaz, hogy a Fidesz feladta volna Budapestet. Nem ad fel semmit. Megkeresi a módot, ahogy a legtöbbet ki lehet belőle hozni.
– Egyes nagyvárosokban, főleg Debrecenben vihart kavart az akkumulátorgyárak ügye – ez olyasmi volt, ami talán passzívabb vagy kormánypárti választók ingerküszöbét is elérhette. Lehet ennek hatása az önkormányzati választásra? Tudunk bármi biztosat arról, hogy ma hogy gondolkodnak erről az érintett városok lakói?
Hann Endre: Éppen arról beszélgettünk Závecz Tiborral az előbb, hogy egyikünknek sincsenek debreceni felmérései, és nem is ismerek ilyen kutatást. Politikusokat is megkérdeztem, hogy van-e saját, hiteles közvélemény-kutatásuk, de azt mondták, hogy nincs. Az ellenzéknek és a sajtónak, amely korábban szintén gyakran rendelt közvélemény-kutatásokat, manapság nincs már forrása erre. Pedig közérdek is fűződik ahhoz, hogy a választók tudják, mi a helyzet a településükön, a kisebbséghez vagy a többséghez tartoznak-e.
Závecz Tibor: Nem tudunk erről pontosat. Fél évvel ezelőtt a lakosság kétharmada volt akkumulátorgyár-ellenes, de azóta dolgozik a fideszes kommunikáció. Közben az ellenzéki pártok részéről elhalkult az akkumulátorgyár-ellenesség. Ha egy debreceni a kormány gazdasági érvei hatására azt kezdi érezni, hogy az akkumulátorgyár fejlődési lehetőséget jelent a településnek, az változtat a képleten. Nemrégiben részese voltam egy egyelőre nem publikált, öszszehasonlító kutatásnak, amely megmutatta, hogy fél év alatt, ami nem hosszú idő, mennyit változtak ellenség-barát dimenzióban az Oroszországról vallott nézetek – a pozitív értékelés irányába.
Hann Endre: A Mediánnak is volt ilyen kutatása a 444.hu számára, hosszú távon ott is egyértelműen látszott a változás. Persze a társadalom többségét ez nagyon mérsékelten érinti, de a Fidesz-szavazók körében radikálisan változik az Oroszország- és az Amerika-kép is.
FOTÓ: VÉGH LÁSZLÓ
Závecz Tibor: Hozzátenném, a legutóbbi, Policy Solutions szel közös kutatásunk szerint a Fidesz-szavazók immár 25 százaléka szkeptikus az EU-tagság kapcsán, ami néhány százalékkal magasabb arány volt, mint a Mi Hazánk szavazói esetében. Tehát a kritika, amelyet Orbán Viktor az EU-val szemben megfogalmaz, a szavazók egy részének a fejébe már úgy megy át, hogy akár nincs is helyünk az unióban.
Hann Endre: A Policy Solutions ezt a romló tendenciát hangsúlyozza, de tegyük hozzá: továbbra is határozott többség van amellett, hogy az EU-ban maradjunk. A Medián kutatásaiban olyan kérdés is van, hogy ha népszavazás lenne, akkor hogy szavazna, és elsöprőtöbbség voksolna a bennmaradásra. Ha ezután rákérdezünk, hogy mi lenne, ha Orbán Viktor az unióból való kilépés mellett kampányolna, az arány még akkor sem változna drasztikusan. Az utóbbi esetben is az unió mellett lenne a választók kétharmada. Az emberek a bőrükön érzik, mit köszönhetünk az uniós tagságnak. Sokan azt gondolják, hogy az unióból csak az érdekli az embereket, megkapjuk-e az uniós pénzeket. Most ki is szivárgott egy állítólagos fideszes belső felmérés, amely azt kutatta, hogy lehetne-e azzal érvelni a választók felé, hogy ha nem kapjuk meg a nekünk járó pénzt az uniótól, és akkor miért is maradjunk bent? De amikor több kutatásban arról kérdeztük az embereket, hogy miért jó az EUban lenni, akkor elsősorban olyan dolgokat említenek, mint a szabad mozgás, a szabad munkavállalás, a külföldi tanulás lehetősége. Nincs pontos adatom erről, de talán alig van olyan háztartás, ahol ne lenne ezen a téren valamilyen érintettség: ha más nem, egy nagyon közeli családtag vagy barát dolgozik vagy tanul külföldön. Tehát ebben nem látok túl nagy lehetőséget a Fidesz számára.
– Mély gazdasági válságban van az ország, miért nincsen ennek a mostaninál szignifikánsabb hatása a Fidesz támogatottságára?
Hann Endre: Sok oka van ennek. Mindegyik már tulajdonképpen közhely. Fontos oka, hogy nincs egy egyértelműen kormányképes, meggyőző kihívó.
– Miért nem tud a DK ilyenné válni? Egyes elemzők szerint a Fidesz éppen ettől tart leginkább, mások szerint Gyurcsány Ferenc személye maga az üvegplafon.
Hann Endre: Az egyik magyarázata nyilván Gyurcsány Ferenc – hosszú történet, mindannyian átéltük. Nem akarom megkerülni a kérdést, hogy ő maga ebben mennyire sáros, de ezzel együtt is igaz, hogy Gyurcsány Ferenc a Fidesz nagyon sikeres bosszúhadjáratának a célpontja hosszú ideje. Nem biztos, hogy valaha is sikerül ezt átlépnie. Másrészt meg kell nézni a számaikat, nyilvánvaló, hogy nem tudják átütni az üvegplafont. Nagyon erős korlátja a DK-nak, hogy az erőfeszítések dacára sem tudnak nyitni a fiatalok felé. Ha a pártok szavazótáborának átlagéletkorát végignézzük, drámai eredményt kapunk. Nem azért drámai, mert új dolog, hanem mert tartósan így van, és nem tudnak rajta változtatni. A DK szavazótáborának átlagéletkora 63 év. A Fidesz ebben az értelemben középpárt, 56 év az átlagéletkor.
Érdekes módon a Momentum is elmozdult ebbe az irányba, elmúlt az az egyértelműen generációs jellege. Részben a kutyapárt vette át a szerepét.
– És a Mi Hazánk? Az MTA augusztusban publikált kutatása szerint már egy százalékkal nagyobb volt a támogatottsága a 16–29 éves korosztályban, mint a Momentumnak.
Hann Endre: Arról a kutatásról nem tudok nyilatkozni, a mi méréseink alapján inkább a kétfarkú kutyák táborában látom ezeket a fiatalokat. Hozzátéve, hogy a sok kis párt mellett a 18 és 40 közötti korosztály legnagyobb arányban, 19 százalékban a Fideszt támogatja. A kevésből sokan, mert drámaian kevesen szavaznak ebben a korosztályban.
Závecz Tibor: Fideszesnek lenni egy vallás. Olyan típusú elkötelezettség, amit a hétköznapi történések, akár az áremelkedések, akár a válság egyéb jelei minimális mértékben befolyásolnak. Ennek része a hit, Orbán Viktorban, abban, hogy mindig uralja helyzetet. Nagyon sokszor lehet tapasztalni, hogy tényleg szűkül a családi költségvetés, nem jönnek ki az emberek a jövedelmükből, mégis hisznek abban, hogy ez majd megváltozik. Ez a gondolkodás egybekovácsolja a Fidesz táborát, de egyben problémát is jelent neki, mert ez egy hitrendszer és egy zárt, befelé forduló közösség, amelybe a fiatalokat nagyon nehéz behúzni. Nem vevők az ilyen típusú gondolkodásra, ők nyitottak.
De olyan kihívó sincs, aki vonzó lenne a társadalom egy olyan, jellegzetes csoportja számára, mint a fiatalok. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt sem a programja, hanem a mássága, a hagyományos politikai rendszerrel szembeni szkepszis miatt vonzó. Azok, akikben emellett előítéletesség is van, hasonló okokból indulnak a Mi Hazánk felé. Két protestpárt van tehát a piacon, amely képes új, valószínűleg fiatal szavazókat toborozni, de ez a protestjelleg nem biztos, hogy elégséges a hosszú távú politikai beágyazottsághoz. Valamit adni is kell. Ezt inkább a Mi Hazánknál látom, amely mindig ad valamit: hol oltásellenességet, hol egyes társadalmi csoportokkal szembeni előítéleteket. Ezek java részének nincsen társadalmi többsége, de 10 százalék körüli választási eredményhez mindig elégséges lehet.
Forrás: a Magyar Hang VI. évfolyama 49. számának (december 8–14.) nyomtatott változata.