A Magyar Hang cikke.

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon – írta az MTI.

Az eurót este hat órakor 408,55 forinton jegyezték a kora reggeli 405,39 forint után. A dollár jegyzése 408,97 forintra ment fel 407,01 forintról, a svájci franké pedig 425,71 forintra 422,28-ról. Csütörtök esti jegyzésén a forint 2,0 százalékkal áll erősebben az idén elért mélypontjához képest az euróval és a dollárral, illetve 1,5 százalékkal erősebben a svájci frankkal szemben.

Az év eleje óta a forint 10,7 százalékkal gyengült az euróval, 25,9 százalékkal gyengült a dollárral, és 19,5 százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben.

Portfolio elemzése szerint a forint csütörtöki gyengülése mögött az lehet, hogy a 74 százalékos többséggel megszavazott, magyar jogállamiságot kritizáló EP-jelentés nagyon erős politikai nyomást fejt ki elsősorban az Európai Bizottságra, másodsorban a tagállamokat tömörítő Tanácsra, hogy keményen bánjanak Magyarországgal a jogállamisági eljárásban és csak az összes elvárás megfelelő teljesítése esetén zárják le azt pénzügyi szankciók nélkül. Ha a Bizottság túlzottan engedékenynek mutatkozna, akkor a 74 százalékos többségű szavazás üzenete alapján könnyen meg tudnák buktatni az EP-képviselői – írta a gazdasági szaklap.

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon – írta az MTI.

Az eurót este hat órakor 408,55 forinton jegyezték a kora reggeli 405,39 forint után. A dollár jegyzése 408,97 forintra ment fel 407,01 forintról, a svájci franké pedig 425,71 forintra 422,28-ról. Csütörtök esti jegyzésén a forint 2,0 százalékkal áll erősebben az idén elért mélypontjához képest az euróval és a dollárral, illetve 1,5 százalékkal erősebben a svájci frankkal szemben.

Az év eleje óta a forint 10,7 százalékkal gyengült az euróval, 25,9 százalékkal gyengült a dollárral, és 19,5 százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben.

Portfolio elemzése szerint a forint csütörtöki gyengülése mögött az lehet, hogy a 74 százalékos többséggel megszavazott, magyar jogállamiságot kritizáló EP-jelentés nagyon erős politikai nyomást fejt ki elsősorban az Európai Bizottságra, másodsorban a tagállamokat tömörítő Tanácsra, hogy keményen bánjanak Magyarországgal a jogállamisági eljárásban és csak az összes elvárás megfelelő teljesítése esetén zárják le azt pénzügyi szankciók nélkül. Ha a Bizottság túlzottan engedékenynek mutatkozna, akkor a 74%-os többségű szavazás üzenete alapján könnyen meg tudnák buktatni az EP-képviselő – írta a gazdasági szaklap.

EUMegszavazta az Európai Parlament: Magyarország többé nem tekinthető teljes demokráciának

A nagy többséggel elfogadott jogállamisági jelentés szerint az Orbán-kormány „szándékos és szisztematikus erőfeszítései miatt” alakult így.