A Szabad Európa értesülései szerint az utolsó, májusi magyar ajánlat sem üti meg azt a szintet, amely alapján tovább lehetne lépni a jogállami feltételességi eljárásban. Ennél is rosszabbul áll az alapítványi kuratóriumok szénája, ami a szűk határidőre való tekintettel egyre közelebb hozza a kudarcot az új Erasmus-ösztöndíjak ügyében.
Úgy tűnik, hogy a magyar kormány által május második felében Brüsszelnek törvénytervezetek formájában megküldött két ajánlat egyike sem felel meg a brüsszeli kívánalmaknak, ami további időigényes egyeztetéseket vetít előre a szeptembertől induló új Erasmus-ösztöndíjakat blokkoló alapítványi kuratóriumok (KEKVA) és a jogállami feltételességi eljárásban támasztott többi feltétel teljesítésének ügyében.
Nem túl kedvező lehet a fogadtatása a két új magyar ajánlatnak
Bár az Európai Bizottság még dolgozik a magyar kormánynak küldendő válaszokon, jó okkal feltételezhető, hogy a május második felében két egymást követő napon megküldött magyar ajánlatok egyik kérdésben sem törik meg a jeget. Úgy tudjuk, hogy a jogállami feltételességi eljárás lezárásának feltételeit illetően – bár az első benyomások alapján a nem igazán fajsúlyos dossziéknál előrelépést állapíthat meg a brüsszeli testület – az igazán fontos kérdésekben még messze nem felel meg az elvárásoknak a kormány által elküldött csomag (service package). Az ez előtti, még márciusban elküldött átfogó magyar javaslatok (az eljárásban beazonosított és 21 szupermérföldkőre lefordított 17 probléma) egy zöldtől a mélyvörösig terjedő színskálán sötétnarancs értékelést kaptak, ami szinte egyenlő a teljes elutasítással. Az ugyanezen témákra vonatkozó május végi újabb magyar csomag ehhez képest a konkrét kérdéstől függően a sárga és a sötétnarancs színskála között mozoghat majd.
Értesülésünk szerint továbbra is a vagyonnyilatkozatok terén állnak a legtávolabb egymástól az álláspontok, és úgy tűnik, ebből a szempontból a legújabb magyar javaslatok sem hoznak érdemi előremozdulást. A problémahalmazon belül számos nyitott kérdés van még, így az, hogy a független Integritás Hatóság (IH) ellenőrizhesse-e a magas rangú politikusok és köztisztviselők vagyonnyilatkozatának valódiságát, ahogy azt az Európai Bizottság szeretné. Úgy tudjuk, hogy Integritás Hatóság (IH) jogköreinek megerősítésében van is meg nincs is előrelépés, így ez a kérdés is nyitva marad.
Ehhez kapcsolódóan: Ketyeg az óra, mégsem tűnik közelinek az Erasmus-ügy lezárása
Az alapítványi egyetemeknél sem tűnik sietősnek a megállapodás
Az igazán mélységes aggodalom tárgyát azonban Brüsszel szemében a rövidesen lejáró határidők miatt a közérdekű alapítványi modellben működő egyetemek megoldatlan összeférhetetlenségi problémája képezi. A kormány több hónap után, május második felében végre megtette ellenajánlatát a bizottság márciusi javaslatára, ám ez értesülésünk szerint összességében messze elégtelen lesz a vita lezárásához, annak dacára, hogy a magyar kormány némi meglepetésre nemcsak elfogadta a Brüsszel által a kuratóriumi tagságból kizárandónak tartott hat kategóriát, de még a polgármesterekre is kiterjesztette – ami eredetileg nem szerepelt a bizottság kívánságlistáján. Egyes feltételezések szerint a kormány ezzel az engedménnyel próbálna jobb alkupozícióba kerülni abban a kérdésben, hogy maximum mennyi ideig lehetne egy személy a kuratórium tagja (a kormány javaslata fenntartja a kétszer hat éves mandátumot, miközben a bizottság korábban a kétszer négy év mellett tette le a garast), illetve a kormányzati funkció feladása után hány év múlva vállalhatna tagságot a kuratóriumban (a kormány szerint egy, a bizottság szerint két év).
Ezekről a kérdésekről még talán gyorsan meg lehetne egyezni, de a magyar javaslatnak van egy komoly hiányossága: mélyen hallgat a kuratóriumi tagságra feljogosító kritériumokról. Arról van szó, hogy a jelentkezőknek milyen világos kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy kuratóriumi tagok lehessenek. A tagok kuratóriumokba történő kooptálásának ügye – amit a bizottság nehezményez – is megoldatlan.
Jó okkal feltételezhető azonban, hogy az egész dosszié méregfoga nem is ez, hanem az, hogy a kormány – úgy tűnik – csak azokra az alapítványi formában működő intézményekre szűkítené le az összeférhetetlenségi problémák kipipálását, amelyek uniós pénzre pályázhatnak vagy ilyet kapnak. Márpedig a bizottság szerint kivétel nélkül az összes intézményre (például az MCC-re, a Terror Házára és másokra) is ki kell terjeszteni a keretet, nem csak az egyetemekre. Egyes vélemények szerint a legutóbbi magyar javaslatból az sem egyértelmű, hogy a kormányzat az új korlátozó szabályokat mindenkire kiterjesztené-e, vagy csak az új kuratóriumi tagokra. További nyitott kérdésnek számít az ellenőrző szerv mibenléte. A kormányzat ezt az Állami Számvevőszékre bízná, a bizottság viszont az Integritás Hatóságra.
Ehhez kapcsolódóan:Johannes Hahn szerint a magyar kormány kezében van a diákok sorsa
A bizottságnál nem értik
A fentiekből is kitűnik, hogy gyors megállapodásra aligha van esély, pedig ketyeg az óra: jelen állás szerint július 18-ig hozzák meg a végleges döntéseket a szeptemberben induló új Erasmus-ösztöndíjakról. Addig a kormánynak be kellene terjesztenie egy végleges, elfogadható verziót, amelynek kiértékelésére a bizottságnak elvileg két hónapja, az eljárásban hozott tiltó döntés feloldására pedig a tanácsnak újabb egy hónapja van. A határidők azonban lerövidíthetők. Egyes feltételezések szerint a magyar kormány annak tudatában folytatja az alkudozást, hogy a bizottságnak fontosabb gyors megoldást találni a problémára.
Johannes Hahn, a dossziéért felelős uniós költségvetési biztos az utóbbi időkben számos fórumon figyelmeztetett: hacsak a kormány nem cselekszik gyorsan, az alapítványi rendszerben működő egyetemek diákjai lemaradhatnak az Erasmus-ösztöndíjakról. A biztos szerint az Orbán-kormány tisztában van azzal, mit kell tennie ennek érdekében. Ehhez képest különösen érdekes, hogy Navracsics Tibor legutóbbi májusi brüsszeli tárgyalása után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a felek között még értelmezési kérdések állnak fenn. Brüsszelben furcsállják, hogy a bizottság március eleji átfogó válaszai után a kormányzatnak több hónapra volt szüksége ahhoz, hogy írásos formában egyáltalán kérdéseket tegyen fel.
Mint ismert, a tavaly decemberi tanácsi határozat három magyar operatív program pénzügyi kötelezettségvállalásainak 55 százalékát függesztette fel nagyjából 6,3 milliárd euró értékben az uniós költségvetési források védelmére vonatkozó garanciák hiánya miatt, valamint megtiltotta az uniós szerveknek, hogy jogi kötelezettségvállalást kössenek a közérdekű alapítványi formában működő magyar intézményekkel. A jogállamisági feltételességi eljárás leállításához és a korlátozó intézkedések visszavonásához a kormánynak összesen 21 feltételnek kell megfelelnie, ezek egyike érinti az alapítványi kuratóriumokat. Mindemellett a 21 feltétel (szupermérföldkő) a helyreállítási alapból (RRF-ből) hazánk rendelkezésére álló 5,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás lehívásának is előfeltétele. További két szupermérföldkő az auditra és az ellenőrzésre, négy pedig az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére hivatott.
Ami az utóbbiakat illeti, június 1-jén jött ki előzetes értesítés nélkül egy kormányhatározat az Országos Bírói Tanács önálló költségvetési szervként történő elismeréséről, amely egyike azoknak a nem jogalkotási intézkedéseknek, amelyeket a bizottság minimálisan szükségesnek tart ahhoz, hogy a kormány kezdeményezhesse az igazságszolgáltatással összefüggő horizontális feljogosító feltétel újraértékelését. A kormány csak egy pozitív értékelést követően számíthatna a kohéziós politikai források vonatkozó részére benyújtott fizetési kérelmek visszatérítésére Brüsszeltől.
Az EP friss határozata maximális szigort kér az Orbán-kormánnyal szemben
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította hosszú éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
