A Magyar Hang működésének első éveiben sem hazai, sem külföldi pályázaton nem indult – a túlélésre koncentráltunk, nem volt időnk/energiánk pályázati űrlapokat töltögetni, különféle papírokat és bizonylatokat beszerezni. Azt is tudni kell, hogy a külföldi pénzosztó szervezetek, újságírást támogató donorok különféle pályázatain a legritkább esetben osztanak pénzt magára az alapműködésre. A leggyakrabban támogatott forma az úgynevezett crossborder együttműködés (ekkor különböző országokból több orgánum dolgozik egy nagyobb témakörön), vagy a másik eset, ha valami újat, előremutatót, a korábbi tevékenységhez képest lényegesen többet, mást vállal a médiavállalkozás.
Mindkét esetben van egy közös: jelentős többletmunkával és többletköltséggel jár a siker, és a végén szigorú elszámolás zajlik a számlákkal és egyéb bizonylatokkal. Amit még fontos leszögezni: a pályázatoknak köszönhetően születő riportok tartalmába a donorszervezeteknek nincs beleszólásuk, megjelenés előtt nem látják az anyagokat és a megvalósítást illetően semmiféle javaslatot vagy cenzúrát nem tesznek/nem tehetnek.
Az első pályázat, amelyen valaha részt vettünk, egy hazai volt a covid idején. 2021 nyarán a Petőfi Kulturális Ügynökség kiírta a „FIM-SN-2021 pályázati kódszámú Folyóiratok működésének támogatása” című nyílt pályázatot. A bonyolult formanyomtatvány kitöltésével sok munkaórát eltöltöttünk fölöslegesen (bevalljuk, nem a legkellemesebb tevékenység a különféle igazolások beszerzése, és bizonyára hibáztunk is a rengeteg papírmunka során): formai okokra hivatkozva elutasították a pályázatunkat, tehát érdemben nem is vizsgálták.
Ezután egy nemzetközi pályázaton indultunk, a Pozsonyi Új Szó partnereként. Ők voltak a „fővállalkozók”, a papírmunkát is ők végezték, és így sikeresek tudtunk lenni: a News Spectrum nevű, újságírókat támogató szervezet kisebbségi alapja azért adott nekünk 5.300 eurót (mai árfolyamon kicsit több, mint 2 millió forintot), hogy a Benes-dekrétumok máig tartó hatásait tárjuk fel a pozsonyi kollégákkal közösen egy cikksorozatban. Videó és több riport készült belőle, és még egyszer hangsúlyozzuk: a „hazánk ellen áskálódó külföldi erők” arra adtak pénzt, hogy a magyarellenes Benes-dekrétumok máig ható következményeiről írjunk riportsorozatot.
Tavaly év elején döntöttünk úgy, hogy elindulunk több nemzetközi pályázaton – egyébként a hazaiakon is indulnánk, ha lennének ilyenek. Nagyjából fele-fele arányban nyerünk és veszítünk. A legnagyobb összegű pályázatot, amely az EU-választásokkal kapcsolatos és az Európai Unió írta ki, elbuktuk. Sikertelenül pályáztunk az Investigative Journalism for Europe; a Journalismfound Local media for democracy és (a Magyar Újságírók Országos Szövetségével közösen) az amerikai nagykövetség egyik kiírásán is.
A sikeres pályázataink (ezek jelentős része 2023-ról 2024-re átnyúló projekt, ezért a támogatás is több részletben, időben eltolva érkezett-érkezik meg) a következők:
– A Szöllősi György vezette Magyar Sportújságírók Szövetségéhez benyújtott sikeres pályázatainknak köszönhetően repülhettünk el a magyar válogatott tavalyi idegenbeli mérkőzései közül Montenegróba és Litvániába.
– Az Átlátszó Erdéllyel közösen nyertünk a Journalism Foundtól 4.900 dollárt arra, hogy feltárjuk a magyar közpénzből épülő erdélyi négy- és ötcsillagos szállodák ügyét. Ezek a riportok tavaly ősszel jelentek meg.
– Egy sikeres N-ost pályázatának köszönhetően mehettünk Kijevbe riportra tavaly tavasszal egy hétre.
– A Holland Nagykövetség által kiírt pályázatnak köszönhetően küldhetjük egy évig a hetilapunkat száz idősotthonba, és szervezhettünk vidéki író-olvasó találkozókat. (Ezt a pályázatot a Magyar Hang Alapítvány nyújtotta be.)
– Nyertünk tízezer dollárt az Internewstől a vidéki Magyarországon élők nehézségeit feltáró riportsorozatra – ennek köszönhetően készült el például ez a videónk is, amit eddig több mint 166 ezren néztek meg:
– Egy úgynevezett crossborder pályázaton (szintén Internews) a székelyudvarhelyi Uh.ro-val közösen nézzük meg azt, hogyan folyt el az erdélyi KESMA létrehozására sokmilliárd magyar adófizetői forint – a folyamat végén az összes nyomtatott lapot bezárták.
– A Prague Civil Society Center pályázatán Youtube-csatornánk fejlesztésére nyertünk 45 ezer eurót – az eddig bérelt technika helyett immár saját eszközökkel készülnek a videós műsoraink, jóval több, mint egy évvel korábban. (Ide tartozik, hogy a kormányzati sajtóeseményekre rendszerint arra hivatkozva nem engedik be munkatársainkat, hogy mi „csak” egy hetilap vagyunk, miközben szerkesztőségünk online portált, könyvkiadót, és heti hat műsort sugárzó Youtube-csatornát is üzemeltet, havi 800 ezer-egymillió megtekintéssel.)
– Az Open Society Institute-tól nyert a Magyar Hang Alapítvány ötvenezer dollárt arra, hogy egy több évig tartó folyamat során megerősítse a kiadó könyvkiadó és videós ágazatát – az eddigi működésünk öt és fél éve alatt ugyanis a bevételünk nagyjából 90 százaléka a nyomtatott újság értékesítéséből származott, ám a nemzetközi trendek és a hazai valóság is azt mutatja, hogy a print sajtó jelentősége folyamatosan szorul vissza a digitális tartalmakkal szemben.
– Nyertünk kétezerötszáz eurót a Balkan Investigative Reporting Network-től a balkáni útjaink költségére: ennek köszönhetően olvashattak lapunkban riportokat Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból és Szerbiából.
– A most elnyert Mérték-Ökotárs pályázat összegét (9.980.000 forint) digitális fejlesztésekre fordítjuk majd, ennek révén készül Magyar Hang mobilapp is.
És még egy fontos dolog a végére: ha a pályázatokból érkezett támogatást a Magyar Hang tavalyi teljes költségvetéséhez hasonlítjuk, az nem éri el az összbevétel tíz százalékát sem.
Ha esetleg a Szuverenitásvédelmi Hivatal vagy akár a Polgári Magyarországért Alapítvány írna ki pályázatot a nemzetköziekhez hasonló feltételekkel (tehát azzal, hogy nem szólnak bele a pályázati pénzből készülő tartalomba), azokon is elindulnánk.
