A legtömörebb lapszemle: magyar, román, amerikai és más nemzetközi lapok, felületek címben megfogalmazott hírei, információi az emberiséget fenyegető végveszélyről, vele kapcsolatos legfontosabb fejleményekről. A belinkelt címek megadják a forrást: rájuk kattintva elolvasható az egész eredeti cikk; célunk éppen az, hogy ezeket a cikkeket minél többen elolvassák egészükben. Összeállításunk folyamatosan frissül.
FemCafe: Nagy a baj a NASA alapján: borzalmas jövő vár Londonra
Csontos Kata ismerteti a hvg.hu-nak az Indepent cikke alapján összeállított írását, amely szerint tíz éven belül víz alá kerülhet London nagy része – legalábbis egy új, hátborzongató térkép szerint.
A problémát az egyre gyakrabban kiöntő Temze okozza, ami tíz éven belül akár a belvárost is gyakran elmoshatja. A külsőbb kerületek még ennél is nagyobb bajban lehetnek. Mindez abból az új, hátborzongató térképről derül ki, amely azt ábrázolja, mekkora gondot okozhat Londonnak a klímaváltozás.
Ahogy a hvg.hu írja, a NASA tudományos eszközeit használva kiderült, 2030-ra akár a belső, turisták által gyakran látogatott kerületek is rendszeresen víz alá kerülhetnek, ha tovább emelkedik a tengerszint, így a Temze vízmagassága is.
A NASA eszköze vizualizálja, hogy a jelenlegi ütemben haladva a jövőben milyen magas lehet a tengerszint, és a térképen ez hol és milyen gondokat okozhat. Ez alapján a belvárosi Waterloo, Battersea és Fulham kerületek Temze-parti részei tíz éven belül lehet, hogy komoly árvízgondokkal kell megküzdjenek, a kijjebb lévő Stratford, Barking és Dagenham városrészeknél viszont még ennél is szélesebb körben lehetnek problémák.
Londont ráadásul kifejezetten szélsőséges időjárás sújtja idén nyáron: egymást váltják a 30 fok fölötti hőhullámok és a hatalmas viharok, amelyek az elmúlt hetekben háromszor is villámárvizet okoztak.
Euronews: Meglepő az országok sora, amiket kihalás fenyeget a felmelegedés miatt
Shannon McDonagh cikke szintén az IPCC legújabb, Vörös kód az emberiségért című jelentésének megállapításaiból indul ki, amelyek sokak szerint nemcsak riasztók, hanem meglepők is voltak.
A görögországi erdőtüzek és az olaszországi árvizek látványa arra készteti az embereket, hogy újraértékeljék a biztonságos életfeltételeik értékét, és azt, hogy nem magától értetődő a földi létezés biztonsága.
Az ugyan vitatott, hogy bolygónk egyes részei mikor válnak lakhatatlanná, ha nem küzdünk kellőképpen, hogy megállítsuk a globális felmelegedést, de abban megegyezik a tudósok véleménye, az emberiség a saját létét fenyegeti, ha nem tesz a klímaváltozás ellen.
A vadvilágban gazdag területeken drámai változást idéz elő az éghajlat módosulása. Az Amazonas vidékén, a dél-afrikai Miombo-erdőknél és Délnyugat-Ausztráliában lesznek a leglátványosabb jelei a változásnak, hívja fel a figyelmet a WWF.
Egyes nemzetek léte még a ma élő fiatal generáció életében veszélybe kerülhet. A felmelegedéssel járó káros hatásoknak leginkább kitett országok „a kihalás szélén állnak”, hangsúlyozzák a jelentés készítői. A legfenyegetőbb kockázatok: a tengerszint emelkedése, a szélsőséges időjárási jelenségek egyre pusztítóbb ereje, az elsivatagodással járó aszály.
Az éghajlati modellek alapján készített prognózis szerint alacsonyan fekvő szigetek sora válhat lakhatatlanná 2050-re hatékony közbelépés híján. A legveszélyeztetettebb helyek Haiti, Fidzsi- és a Fülöp-szigetek.
A világon jelenleg a Maldív-szigeteket fenyegeti leginkább az eltűnés. Korallszigeteinek több mint 80 százaléka alig ér el 30 centiméteres tengerszint feletti magasságot, így hihetetlenül érzékeny a hőmérsékleti emelkedés legkisebb mértékére is.
„Életünkkel fizetünk azért a szén-dioxidért, amit valaki más bocsátott ki” – mondta Mohamed Nasheed, a Maldív-szigetek egykori elnöke a BBC-nek az IPCC legfrissebb jelentésére reagálva.
Az ország lakóinak tízezrei özönlenek Hulhumaléba, egy mesterségesen létrehozott, nagy felületű szigetre, amelyet szándékosan, mintegy 2 méterrel a tengerszint felett építettek fel, hogy elkerüljék a jövőbeni veszélyes következményeket.
Már most hatalmas jégtömbökkel hűtik a medencéket
Dubajban már most zsákszám szórják a jégtömböket a medencékbe, hogy ne melegedjen túl a víz az erős napsütés miatt.
Az Egyesült Arab Emírségekbe látogató turisták és a helyiek is úgy érzik, hogy elviselhetetlen a forróság. Nyáron megszokott, hogy 50 °C fölé emelkedik a hőmérséklet, nulla csapadék mellett.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakértői úgy vélik, hogy ami most rekordnak számít az országban, az 2070-re általánossá válhat. Abu-Dzabiban regionális forrópont lesz.
Minden embernek megvannak a maga túlélési korlátai, de az átlagember valószínűleg nem bír többet tíz percnél 60 °C-ot meghaladó hőmérsékleten. Az élettér tehát a légkondicionált épületbelsőkre korlátozódik majd.
Japánban az extrém időjárási jelenségek pusztítanak
Mindennaposság váltak a szélsőséges időjárási jelenségek Japánban. Ezek egyre intenzívebbek, és egyre hosszabban tartanak.
Japán jelenleg a legveszélyeztetettebb ország a szélsőséges időjárás által okozott halálesetek tekintetében.
Tájfunok, kánikula, sárcsuszamlás és áradás is követel halálos áldozatokat Japánban, 1282 halálesetet hoznak összefüggésbe a szélsőséges időjárással. Népességarányosan is magas ez az adat, 1,01 minden 100 ezer főre vetítve.
Afrikát a szárazság perzseli fel
Az afrikai kontinens nagy része a mezőgazdaságra támaszkodik, a lakosság élelmiszerigénye mellett a gazdaság számos ágazatában jelentős alapanyagforrás a mezőgazdaság.
A felmelegedés kockára teszi az élelmezésbiztonságot Malawi és Zimbabwe térségében, de a Világbank szerint Szudánt veszélyezteti leginkább az egyre forróbb és hosszabb aszály.
Már öt évvel ezelőtt is jelentették, hogy Szudánban „rendkívül szabálytalan a terményellátás”, és ez azóta tovább romlott.
„Az aszály súlyosbítja az elsivatagosodást, ami az északi régió szavannaövezetét érinti, ezek a sivatagok egész falvakat szorítottak ki a termőterületekről” – magyarázza Michelle Yonetani, a katasztrófákkal foglalkozó vezető tanácsadó.
Menthető még valami?
Az éghajlatkutatók egyre sokkolóbb bejelentéseket tesznek. Ilyen például, hogy az ember már annyi üvegházhatású gázt juttatott a légkörbe, hogy visszafordíthatatlan a klímaváltozás. Az még vitatott, hogy megállítható-e vagy csak lassítható a globális felmelegedés üteme.
A legrosszabb forgatókönyvért is érdemes küzdeni, a lassításért. Hiszen ha a párizsi klímakonferencia vállalásának megfelelően 1,5 alatt tudná tartani az emberiség a földi átlaghőmérséklet emelkedését, akkor még megmenthető lenne bolygónk ökoszisztémája.
Qubit: Radikális változtatásokkal még elkerülhetjük a katasztrófát, de ha nem sikerül, élhetetlen pokollá válik a föld
Hegyeshalmi Richárd szintézis-értékű ismertetése az Éghajlat-változási Kormányközi Testület legutóbbi jelentéséből indul ki.
„Az IPCC jelentéseit azért érdemes komolyan venni, mert a testület 1988-as fennállása óta halálpontos előrejelzéseket ad a globális felmelegedés és a klímaváltozás várható következményeiről.” – írja.
„Lehetséges a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokban korlátozni? A válasz igen. De ha nem csökkentjük azonnal, gyorsan és nagy mértékben az összes üvegházhatású gáz kibocsátását, a felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartása kicsúszik az ellenőrzésünk alól” – mondta a Nature-nek tanulmány vezető szerzője, Maisa Rojas, a Chilei Egyetem Klímakutató Kutatóintézetének munkatársa.
Az IPCC-jelentés szerint a légkörbe kerülő szén-dioxid 85 százaléka fosszilis üzemanyagok elégetéséből származik. A csökkentés lehetőségeiről a Common Weal, az Energy Poverty Research Initiative, valamint a Glasgow-i Kaledóniai Egyetem környezettervezési tanszéke készített egy lehetséges forgatókönyvet; az alábbi tételeket kéne módszeresen kipipálnunk, ha szeretnénk kordában tartani a globális károsanyag-kibocsátást.
- Az elveszett hőmennyiség újrahasznosítását előíró törvényeket kell hoznunk és betartatnunk.
- Fel kell hagynunk a szén és az atomenergia használatával.
- Be kell tiltani az olaj- és gázmezők feltárását és a fosszilis üzemanyagok használatát.
- Mindenkinek megfizethető áron kell hozzáférést biztosítani az elektromos hálózathoz.
- Meg kell teremteni az otthoni munkavégzés jogi feltételeit.
- Alapvető joggá kell tenni a meleg, energiatakarékos otthon biztosítását.
- 20 perces körzetek kialakítása. Ennek az a lényege, hogy minden nyersanyagot, szolgáltatást és erőforrást a legfeljebb 20 percnyi sétatávolságra lévő helyi szolgáltatóktól kellene beszerezni. Ehhez persze megfelelő településszerkezet kell, fenntartható tömegközlekedéssel és jó kerékpáros infrastruktúrával.
Ez a kezdeményezés jelenlegi formájában csak álom: nincs az a radikális politikus, aki ilyen merész terveket szövögetne.
A Kárpát-medence földrajzi adottságai miatt Magyarországon várhatóan nagyobb lesz a felmelegedés mértéke, ezért igen fontos, hogy tudjunk alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.
„A felmelegedés jelenlegi üteme és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad késlekedni az alkalmazkodási intézkedésekkel. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése globális feladat, de Magyarország önmaga is rengeteget tudna tenni a területén tapasztalható időjárási szélsőségek csillapításáért, ugyanis van egy csodafegyverünk: a víz. A természetes módszerekre alapozott vízmegtartással kiegyenlíthetők a szélsőséges időjárási jelenségek, vizes élőhelyek jönnek létre, melyek kedvezően befolyásolják a mikroklímát és segítik az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazatot, a mezőgazdaságot” – írta a témával foglalkozó hírlevélben Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.
Az IPCC-jelentés szerint a légkörbe kerülő szén-dioxid 85 százaléka fosszilis üzemanyagok elégetéséből származik. A csökkentés lehetőségeiről a Common Weal, az Energy Poverty Research Initiative, valamint a Glasgow-i Kaledóniai Egyetem környezettervezési tanszéke készített egy lehetséges forgatókönyvet; az alábbi tételeket kéne módszeresen kipipálnunk, ha szeretnénk kordában tartani a globális károsanyag-kibocsátást.
- Az elveszett hőmennyiség újrahasznosítását előíró törvényeket kell hoznunk és betartatnunk.
- Fel kell hagynunk a szén és az atomenergia használatával.
- Be kell tiltani az olaj- és gázmezők feltárását és a fosszilis üzemanyagok használatát.
- Mindenkinek megfizethető áron kell hozzáférést biztosítani az elektromos hálózathoz.
- Meg kell teremteni az otthoni munkavégzés jogi feltételeit.
- Alapvető joggá kell tenni a meleg, energiatakarékos otthon biztosítását.
- 20 perces körzetek kialakítása. Ennek az a lényege, hogy minden nyersanyagot, szolgáltatást és erőforrást a legfeljebb 20 percnyi sétatávolságra lévő helyi szolgáltatóktól kellene beszerezni. Ehhez persze megfelelő településszerkezet kell, fenntartható tömegközlekedéssel és jó kerékpáros infrastruktúrával.
