A történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, ahol egy fizikaprofesszor nulla pontot adott egy hallgatónak a vizsgájára. A diák fellebbezett, így felkérték a neves kutatót, Niels Bohrt, hogy legyen a független döntőbíró. A vizsgakérdés így szólt: „Mutassa meg, hogyan lehet megmérni egy felhőkarcoló magasságát egy barométer segítségével!” A hallgató válasza ez volt: „Felviszem a barométert a ház tetejére, kikötöm egy hosszú zsinór végére, leengedem az utcáig, majd felhúzom és megmérem a zsinór hosszát.”
A professzor dühöngött, mert a diák nem a fizika törvényeit (a légnyomáskülönbséget) használta. Bohr viszont elismerte, hogy a válasz abszolút helyes és pontos, de mivel nem bizonyított fizikai tudást, javasolta, hogy adjanak a fiúnak hat percet, hogy szóban mutasson valami relevánsat.
Öt percig a diák némán ült és gondolkodott. Bohr figyelmeztette, hogy telik az idő.– Ó, rengeteg megoldásom van – mondta a fiú. – Csak azon gondolkodom, melyiket válasszam.
Végül belekezdett: Az 1. verzió: „Felviszem a barométert a tetőre, ledobom, és stopperrel mérem az esés idejét. Majd a $s = \frac{1}{2}gt^2$ képlettel kiszámolom a magasságot. Igaz, a barométer összetörik, de a válasz pontos.” A 2. verzió: „Ha süt a nap, megmérem a barométer magasságát és az árnyékának hosszát. Ezután megmérem a felhőkarcoló árnyékát, és egy egyszerű aránypárral megkapom az épület magasságát.” A 3. verzió: „Ha valami nagyon tudományosat szeretnének: a barométert egy zsinórra kötve ingaként használom. Megmérem a lengésidőt a földön, majd a tetőn, és a gravitációs különbségből ($g$) kiszámítom a magasságot.” A 4. verzió: „Ha a legegyszerűbb, legpraktikusabb utat keressük: elindulok felfelé a lépcsőn, és a falhoz érintgetve a barométert, mint egy vonalzót, ‘barométer-hosszúságban’ megmérem a lépcsőházat.”
A professzor és Bohr döbbenten hallgatták. A diák ekkor elmosolyodott, és hozzátette: Az 5. verzió: „De ha igazán tiszteljük a humánumot és a társadalmi kapcsolatokat, akkor becsöngetek a házmesterhez, és azt mondom: ‘Kedves házmester úr, itt ez a gyönyörű, vadonatúj barométer. Ha megmondja nekem a ház pontos magasságát, magának adom.’ Bohr és a professzor végül kénytelenek voltak megadni a jeles osztályzatot. Amikor Bohr a folyosón megkérdezte a diákot, hogy tényleg nem tudta-e a tankönyvi választ (a légnyomáskülönbségen alapuló mérést), a fiú így felelt: – Dehogyisnem, tudtam. Csak torkig vagyok azzal, hogy az egyetemen azt akarják diktálni, hogyan kell gondolkodnunk, ahelyett, hogy magát a gondolkodást tanítanák.
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. június 19-én.