Legalább 10 politikai alakulatot és sok leszerepelt romániai politikust gyűjtött maga köré az AUR vezére azért, hogy sok kicsi sokra megy alapon növelje támogatottságát és befolyását a 2024-es választásokon. Az európai szuverenistákat is próbálja magához édesgetni, az ősz folyamán több nemzetközi konferenciát szervezett, amelyen részt vettek lengyel és olasz konzervatív politikusok is. Az elemzők szerint a román szuverenista tömörülésnek csak akkor volna esélye nagyobbat dobbantani, ha Putyin győztesen kerülne ki az orosz-ukrán háborúból, ez azonban nem valószínű.
Az AUR körül létrejött szuverenista blokk megjelenése veszélyt jelenthet a 2024-es választásokon, mind az általa küldött üzenet, mind a konzervativizmus égisze alatt működő szélsőséges európai pártokhoz való kötődése szempontjából.
A Szabad Európa Rádió által megszólaltatott politikai elemzők úgy értékelik, hogy az AUR arra való törekvése, hogy egy romániai „szuverenista pólust” hozzon létre, valóságos kampánnyá vált. Az elmúlt hónapokban három konferenciát rendeztek a szuverenitásról, amelyekre az EU-szkeptikus, jobboldali radikálisokat, populistákat, Biden politikájának ellenzőit és Putyin-párti politikusokat hívtak meg Romániából és Európából.
A konferenciákon elhangzott beszédek, az ott fellépő politikusok diskurzusa nem hagy kétséget afelől, hogy a 2024-es választásokon a román nacionalisták az AUR ernyője alatt az úgynevezett „szuverenista pólusban” fognak tömörülni, George Simionnal az élen.
Az AUR tíz törpepártot céloz meg ezzel a projekttel: a Nemzeti Egység Blokkot, a Mi Romániánk Pártot, a Román Szocialista Pártot, a Nemzeti Erő Pártot, a Románia Népe Pártot, a Köztársasági Pártot, a Nemzeti Újjászületés Szövetsége Pártot, a Román Ökológus Pártot, a Román Nemzet Pártot és a Nemzeti Parasztszövetséget. E pártok némelyike teljesen ismeretlen, és csak néhány tagjuk van, akik a legjobb esetben is csak különc nyilatkozataikkal váltak ismertté.
Ezeken kívül van néhány új párt, amelyek mindegyike nacionalista, sőt kifejezetten szuverenista eredetű. A Codrin Ștefănescu által alapított Szövetség a Hazáért, a Dan Chitic által vezetett Koalíció a Nemzetért, Ninel Peia Román Nemzet Pártja, az AUR-ból kilépett Alternativa Dreapta (Jobboldali Alternatíva) vagy a Viorica Dăncilă volt PSD-s miniszterelnök által vezetett Nép Együtt a Nemzetért (NOI) nevű pártról van szó. George Simion elmondta, hogy már találkozott Radu Ghidăuval, a Nemzeti Parasztszövetség elnökével és Marian Cucșával, a Köztársasági Párt elnökével is.
„Ezt a pólust pártok, civil egyesületek és közismert személyiségek támogatják, de a nevüket nem árulhatom el addig, amíg nem járulnak hozzá, hogy felfedjem kilétüket a nagyközönség előtt” – idézi George Simiont a HotNews.
Az AUR-vezető által említett személyeket szeptember óta látják felvonulni az AUR által szervezett konferenciákon. Például a „Románia. Elbukott ország?” címet viselő rendezvényen felbukkant Dorin Iacob üzletember, Virgil Măgureanu volt SRI-elnök kabinetfőnöke, Dumitru Coarnă PSD-s képviselő, aki egyike volt azoknak, akik nemrégiben az orosz nagykövetségen jártak azért, hogy a Moszkva és Ukrajna közötti békéről tárgyaljanak, Mugur Mihăescu színész, közismert nevén Garcea, az oltásellenes mozgalom egyik vezetője, Mohammad Murad üzletember, Orlando Teodorovici volt pénzügyminiszter, Norica Nicolai volt PNL-s képviselő.
Három héttel később, egy másik konferencián, amelyet a „Szuverenitás ma!” címmel szervezetek a Mihai Eminescu Konzervatív Politikai Tanulmányok Intézetének bevonásával és Claudiu Tîrziu AUR-os szenátor vezetésével, ugyancsak részt vettek Dorin Iacob, Marian Munteanu, Toni Neacșu és Gheorghe Piperea ügyvédek, illetve Sorin Roșca Stănescu újságíró.
A csúcspontot azonban a november 12-13-i, „Az az Európa, amelyben hiszünk” című konferencia jelentette, amelyet ugyanez az intézet szervezett, és amelyre meghívták Európa összes nagy jobboldali és szélsőjobboldali populista pártjának képviselőit, köztük a lengyel Jog és Igazságosság Pártját (PiS) és a Fratelli d’Italiát is.
Milyen Európát akarnak a szuverenisták?
Két napon át Európa minden tájáról érkező populisták arról beszéltek, hogyan szeretnék átalakítani a „degenerált” és „neomarxista” Európai Uniót olyanná, amely megfelel nekik és az általuk támogatott ideológiának.
Kevesebb igazságszolgáltatás és több egyház, a nacionalizmus kultusza, a hazafiság, mint állami politika, abortusz- és LMBTQ-ellenesség volt terítéken minden mértékben – ezeket az ideológiákat támogatja a Simion által összegrundolt szuverenista pólus.
„Románia már nem szuverén, hanem egy vazallus állam, amely megalázó módon függ Brüsszeltől és Washingtontól” – mondta Sorin Lavric, az AUR alelnöke és szenátora, akit kollégája, Claudiu Târziu egészített ki: „Európa ma az erkölcsi és fizikai degeneráció fázisában van”. A konferencián elhangzott álláspontok mindegyike ugyanazt a retorikát követte, amelyhez hozzáadódtak a pénzre vonatkozó panaszok, miszerint az EU „kirabolja a tagállamokat” – mondta Kosma Zlotowski (PiS) lengyel EP-képviselő, mert szerint az ideológiát is a pénz határozza meg.
Az Amerika-ellenesség is napirenden volt, amit Răzvan Traian Ungureanu volt PDL-s EP-képviselő fejtett ki. „Ma inkább az Amerikai Egyesült Államokról kellene beszélnünk, mert mint látjuk, nem az USA, hanem az EU veszít napról napra az orosz-amerikai háborúban Ukrajnában. Az EU olyan akart lenni, mint az USA. Nos, most az EU-t az USA vezeti” – mondta Ungureanu.
Ez a szuverenistákra jellemző megközelítés a trumpizmushoz való egyértelmű kötődésből is fakad – magyarázta a Szabad Európa számára Raluca Alexandrescu, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának oktatója.
„Ez paradoxon, mert a diskurzus szintjén van egy Amerika-ellenes összetevő. Azt fájlalja, hogy Európa elveszíti identitását az amerikai neomarxista áradattal szemben. Egyértelmű az ideológiai kapcsolódás a trumpizmussal, amely egyre nagyobb teret nyer Európában.”
A szuverenisták üzenete alapvetően Európa-ellenes, hangsúlyozta Cristian Preda, a Politikai Tudományok Karának dékánja is. „Ez a nacionalizmus új formája, amely már nem a szomszédok, hanem Brüsszel ellen irányul. Ez a fő retorika.”
A szélsőséges az új konzervatív
Az AUR elismerést és tekintélyt akar szerezni, ezért egyrészt a szuverenista tömböt építi, hogy az erő látszatát keltse, másrészt makacsul ragaszkodik a konzervatív párt címkéjéhez, le akarja vetni magáról a „szélsőséges” jelzőt. Amikor a „konzervatív pólust” bemutatták Aradon, Simion kijelentette, hogy a keresztény hit, a hazafiság, a szabadság és a család lesz a politikai tömörülés középpontjában. Simion szerint a pólus célja „a konzervatív, szuverenista értékeket valló pártok és a magukat hazafinak vallók összefogása” lesz.
„Bízunk abban, hogy az AUR által kezdeményezett konzervatív pólus valódi alternatívát kínál a románoknak a normalitáshoz és a jövő erős Romániájának esélyét” – mondta az AUR vezetője.
A George Simion által választott út kétirányú utca, szüksége van a konzervativizmus névjegyére, de ehhez meg kell győznie támogatóit arról, hogy ez több mint egy szélsőséges párt, amely valahol 14%-on ragadt a közvélemény-kutatásokban, és hogy jó esélye van arra, hogy a következő választásokon valódi politikai erővé váljon, amelynek a szava számítani fog. Már nem akarják, hogy szélsőségeseknek bélyegezzék őket, még ha azok is – magyarázta Cristian Preda a Szabad Európa Rádiónak.
„Azért nevezik magukat konzervatívoknak, mert olyan legitimitást akarnak, amilyet Meloni és Kaczyński szerzett Olaszországban és Lengyelországban. Egy tekintélyes csoport, a konzervatív család névjegyét akarják, nem akarják, hogy szélsőségesnek bélyegezzék őket, még akkor sem, ha azok” – jelentette ki a politikai elemző.
Nehéz kivívni az elismertséget Európában
Az európai konzervatív pártokhoz való tartozással járó tekintélyt nehezebb elérni, mint amilyennek elsőre tűnik, és erre a legjobb bizonyíték a madridi kudarc, amikor idén februárban a szélsőjobboldali és konzervatív vezetők másodszor is összefogtak, hogy közös frakciót alakítsanak az Európai Parlamentben, és amelyhez Simion is megpróbált hozzácsapódni, bár nem hívták meg rá. És bár utólag azzal dicsekedett, hogy ő is aláírta a közös nyilatkozatot Európa jövőjéért, de az eseményen kívül írta csak alá.
Ennek a fő akadálya éppen Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenállása volt, aki nem örül a magyarellenesnek és szélsőjobboldalinak tartott AUR-nak. „Az AUR belépése ebbe a politikai családba a Fidesztől és Orbán Viktortól is függ. És Orbán nem fogja feladni az RMDSZ-t az AUR-ért” – mondja Cristian Pîrvulescu professzor, elemző a Szabad Európának.
Fontos azonban megjegyezni, hogy George Simion viszonyulása a modernitáshoz, a Nyugathoz és a klasszikus konzervatív értékekhez nem konzervatív – mondja Pârvulescu. „Simion és Târziu ragaszkodik a legionárius üzenethez, amelynek semmi köze a konzervativizmushoz. Azok a hagyományok, amelyekre ők hivatkoznak, nem konzervatív és demokratikus hagyományok.”
A legtöbb politikai elemző azt a kérdést teszi fel, hogy van-e ennek a feltörekvő szuverenista pólusnak valós esélye a 2024-es választásokon. A világjárvány alatti fellendülés után, amelyet az AUR az oltásellenes üzeneteknek köszönhetett, a párt népszerűsége hónapok óta stagnál. Az ukrajnai háború és az oroszbarát üzenetek miatt hátrányba is került.
Ezen túlmenően azonban van egy 25 százalék körülire becsült választói kör, amelyre az AUR számíthat. Ráadásul a mainstream pártokban is vannak konzervatív, fundamentalista elemek, így még nagyobb lehet az a kör, amelyből az AUR szavazatokat meríthet.
„Van egy választói réteg, amely akár a PNL-ből vagy a PSD-ből, sőt az USR-ből is elvándorolhat. Ne felejtsük el, hogy az USR-ben is van egy fundamentalista összetevő, amely abortuszellenes, és ez rezonált a Koalíció a Családért diskurzusára. Mindenhol vannak olyan szavazók, akiket az AUR megszerezhet” – mondja Raluca Alexandrescu.
Azonban az az aggodalom, hogy az AUR körüli konzervatív pólus igazi „fekete hattyú-jelenség” lehet a 2024-es választásokon, elsősorban a PSD, és részben a PNL segítségével nyerhet csak tartalmat. Nekik lehet érdekük, hogy az AUR jelöltjét, azaz George Simiont az elnökválasztás második fordulójába juttassák, hogy a saját jelöltjüket erősítsék – jelentették ki az elemzők.
Cristian Pârvulescu szerint megismétlődhet a 2000-es választás forgatókönyve, amikor Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor állt szemben egymással a választások második fordulójában, és a jobboldali választók egy része is Iliescu mellett szavazott, hogy megakadályozza a szélsőséges Vadim Tudor győzelmét.
A legtöbbet azonban az egyre súlyosbodó gazdasági válság és az ukrajnai háború kimenetele nyom majd a latban. „Csak akkor változhat a mostani alaphelyzet, ha Putyin győz, mert az megváltoztatja a világrendet, ami a romániai erőviszonyokat is felboríthatja, és a putyini irányt követő, fasiszta pártok fölénybe kerülhetnek” – véli Cristian Pârvulescu.