Decembre
Te uită cum ninge decembre…
spre geamuri, iubito, priveşte –
mai spune s-aducă jăratec
și focul s-aud cum trosneşte.
Şi mână fotoliul spre sobă,
la horn să ascult vijelia,
sau zilele mele – totuna –
aș vrea să le-nvăţ simfonia.
Mai spune s-aducă şi ceaiul,
și vino şi tu mai aproape, –
citește-mi ceva de la poluri,
și ningă… zăpada ne-ngroape.
Ce cald e aicea la tine,
și toate din casă mi-s sfinte, –
te uită cum ninge decembre…
nu râde… citeşte nainte.
E ziuă şi ce întuneric…
mai spune s-aducă şi lampa –
te uită, zăpada-i cât gardul,
și-a prins promoroacă şi clampa.
Eu nu mă mai duc azi acasă…
potop e-napoi şi nainte,
te uită cum ninge decembre…
nu râde… citeşte nainte.
December
Nézd, ott kint hogy havaz december,
Kedves, pillants az ablakokra –
Szólj, hozzanak már parazsat be,
Hogy halljam, ég a tűz ropogva.
A széket told a kályha mellé,
Figyeljem zúgó füstlikán át
A vészt, vagy sorsomat… – be mindegy! –
Tanuljam meg szimfóniáját.
Mondjad, hogy hozzák a teát is,
S jöjj közelébb, oly jó melletted!
Olvass, olvass a pólusokról,
S a hó kint hullhat… eltemethet.
Be jó meleg van itt tenálad.
E ház szent nékem, enyhe szentély –
Nézd, ott kint hogy havaz december…
Olvass tovább csak… ne nevetgélj.
Még nappal van s már mily sötétség…
Hozzák a lámpát is be, szóljál,
A hó a kerítés fölé nő,
Kilincsen, záron roskadón áll.
Én nem megyek ma haza innen…
Elöl meg hátul hó s hideg szél,
Nézd, ott kint hogy havaz december,
Olvass tovább csak… ne nevessél.
Kiss Jenő fordítása
