Biden újraválasztási kampánya a mostani ukrajnai hadjárat kimenetelétől és az ukrán állam belső válságának az elmélyülésétől függ.
2023. 08. 06.
Egyszóval függetlenül a háború végeredményétől, a kárt már elszenvedte az ország. Az infrastruktúra és a gazdaság romokban, és Ukrajna folyamatban lévő lecsúszása a bukott államiság állapotába [ongoing decline into failed statehood] végzetesen felgyorsult.
Austin Wu, egy kevéssé ismert minnesotai intézet külpolitikai szakértője igencsak fején találta a szöget Ukrajnával kapcsolatban. Ezeket[1] írja:
Ukrajna nem prosperált 2022. februárja előtt. Volodomir Zelenszkij 2019-ben egy olyan országnak vette át a vezetését, amelynek a gazdasága pangott, alacsony volt a születési arányszáma, és amelyben nagy mértékű volt a korrupció. A széleskörű emigráció és a lakosságcsökkenés[2] egy ördögi kör részét alkották: a polgárok azokat az országokat hagyják el, amelyek politikailag instabilak és gazdaságilag rossz helyzetben vannak, ami csak súlyosbítja azokat a problémákat, amelyeket a kivándorlók el akartak kerülni.
A csökkenő születési arányszámon és a negatív nettó kivándorláson túlmenően az ukrán gazdaság a függetlenség 1991-es kivívása óta bajokkal küszködött. Ukrajna egyike a legszegényebb európai országoknak – a háború előtt az egy főre eső nemzeti össztermék az irakihoz volt hasonló, és a munkanélküliség 10 százalék körül volt. Ukrajna a második legkorruptabb gazdaság Európában, és csak Oroszország előzi meg.
Az invázió és az azt követő orosz légicsapások tönkretették a már addig is gyenge gazdaságot. Az infrastruktúrát lerombolták, kb. 138 milliárd dollár kárt okozva. Az energetikai hálózat, az utak és más kritikus fontosságú anyagi eszközök súlyos károkat szenvedtek. Az ukrán mezőgazdaság, amely az export 40 százalékát tette ki, egy harmadával csökkent, amit csak súlyosbítanak a fekete-tengeri ukrán kikötők elleni orosz támadások.
Végül az orosz aknamezők és tűzérségi támadások Kelet-Ukrajna legnagyobb részét fel nem robbant bombákkal árasztották el, aminek a következményeit évtizedekig fogják érezni.
Ráadásul a 15 millió menekült és az országon belül lakhelyüket elhagyni kényszerült személyek vagy nem tudnak részt venni az ország háborús erőfeszítéseiben, vagy a túlélésüket csak állami segélyekkel biztosíthatják. Akik elmenekültek, lehet hogy már nem fognak visszatérni. És a magas képzettségűek és a legfontosabb szakmák képviselőinek a visszatérése a legkevésbé valószínű.
Egyszóval függetlenül a háború végeredményétől, a kárt már elszenvedte az ország. Az infrastruktúra és a gazdaság romokban, és Ukrajna folyamatban lévő lecsúszása a bukott államiság állapotába [ongoing decline into failed statehood] végzetesen felgyorsult. Az ukránok még mindig menekülnek az országból jobb életkörülményeket keresve, akik pedig maradnak, azok a külföldi segélytől függnek. A helyzetet még nehezebb lesz elviselni, ha az ukrán ellenoffenzíva továbbra is lassú marad, és az ország kénytelen lesz a területi veszteségeket elfogadni. Ez Zelenszkij elleni államcsínyhez, vagy akár polgárháború kitöréséhez vezethet.
De ha Ukrajna meg is tudja valósítani az Oroszország által jelenleg elfoglalt területek teljes felszabadítását, a nehézségei csak fokozódni fognak. A hosszantartó hadviseléssel el lehet érni politikai és morális célokat, de minden visszaszerzett terület jelentős gazdasági és humanitárius teherré válik Kijev számára. Ugyanakkor a háború alatti egység és a külföldi támogatás elveszítése, az újjáépítés és újratelepítés jelentős költségeivel kiegészülve további politikai instabilitáshoz vezet. Ukrajna jövője, még győzelem esetén is, sötét marad.
Hogy Ukrajna veresége esetén mire számíthatunk, azt Lera Burlakova, „újságíró és volt katona” fogalmazta meg ( https://cepa.org/article/be-very-afraid-of-a-defeated-ukraine/ ) a CEPA, „az egyetlen amerikai intézet, amely kizárólag Közép- és Kelet-Európával foglalkozik” honlapján Dr. Evgen Dykyj „katonai kommentátor, tudós és volt századparancsnok” véleményét tolmácsolva[3]:
„Hamarosan belekényszeríthetnek bennünket egy fegyverszünetbe, ami – bárhogyan is nevezzük – vereséget jelent Ukrajna számára.
Ahelyett, hogy azt mondanánk a Nyugatnak, hogy Ukrajna egy másik Belarusszá válhat, azzal kell érvelnünk, hogy egy másik Afganisztánná válhat, Európa szívében. Még akkor is, ha Oroszország el tud érni egy olyan fegyverszünetet, amely tudomásul veszi, hogy az ország nagy térségei a birtokában maradnak, sok ukrán el fogja ezt utasítani. Véres gerillaháborúra lehet számítani. Egymillió fronttapasztalattal rendelkező veterán létre fog hozni egy dühös embertömeget, amely folytatni akarja a harcot, olyan technikákat és taktikát alkalmazva, amely sokkolni fogja Európát. Ha túl sokáig harcolsz a sárkányok ellen, te magad is sárkánnyá válsz, tartja a régi mondás.”
Ez tökéletes summája annak, ahogyan az ukránok éreznek.
Úgyhogy ez a válaszunk azoknak, akik a New York Times hasábjain és máshol amiatt aggódnak, hogy mi történik akkor, ha Oroszország veszíteni fog: féljetek attól is, hogy mi történik, ha Ukrajna fog veszíteni. Nem fogja elhozni a békét és a stabilitást, amit reméltek. Hanem épp az ellenkezőjét.
2023. 08. 07.
Amerikai vélemények szerint a nyugatiak által kiképzett, pontosabban átképzett ukrán csapatok[4] az ún. déli offenzíva vagy ellenoffenzíva során nem tudtak érdemi haladást elérni a jól kiépített orosz védelmi vonalakkal szemben. Ez azt jelenti, hogy beigazolódni látszik a mérvadó nyugati szakvélemények (lásd itt, itt és itt ) fő állítása, hogy ti. az adott körülmények között nincs esély az áttörésre, és ezért az offenzíva amerikai erőltetése veszélyes és hibás[5].
Ha a Massachusetts Institute of Technology, a washingtoni CSIS és az európai bázisú Crisis Group elismert szakértői egyöntetűen azt hangsúlyozzák, hogy Ukrajnának gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy visszafoglalja valamennyi orosz ellenőrzés alatt lévő területét, akkor ezt előbb-utóbb a Biden-adminisztrációnak is tudomásul kell vennie. Nem lehetetlen, hogy ez be is fog következni, vagy már meg is történt, de nagy kérdés, hogy Biden hajlandó lesz-e konfrontálódni az ukrán vezetőkkel, és egyáltalán képes lesz-e nyomást gyakorolni rájuk, hogy módosítsák intranzigens, a Krím gyors visszafoglalását is magától értetődőnek tartó álláspontjukat.
Az ukrán hadvezetést feltétel nélkül támogató Richard Barrons brit nyugalmazott tábornok a CNBC-nek elmondta[6], hogy:
A legrosszabb az volna Ukrajna szempontjából, ha az eddig még be nem vetett erőit tönkretenné az orosz erődítmények első vonala előtt, amelyen nem voltak képesek keresztültörni. Ez tragédia volna az ebben részt vevő emberek és az egész ez évi ukrajnai hadjárat [campaign] számára.
Ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy „tragédia” volna az újraválasztását most mindennél fontosabbnak tartó Biden kampánya számára is.
*
Már épp készültem feltenni ezt a posztot, amikor Arnaud Dubien, a moszkvai Observatoire franco-russe igazgatójának a tweetjéből megtudtam, hogy 94 éves korában elhunyt Hélène Carrère d’Encausse, Oroszország talán legjobb francia ismerője, aki 1999-től haláláig a Francia Akadémia örökös titkára volt. Egyik idei nyári olvasmányom éppen II. Katalin című alapos és a mostani események fényében különösen tanulságos könyve (Európa Könyvkiadó, 2006). Alkalomadtán majd beszámolok róla. Hélène Carrère d’Encausse portréját és családi hátterét lásd itt.
[1] Austin Wu: Ukraine could win but still become a failed state. thehill.com, 2023. júl. 21.
[2] A brutális lakosságcsökkenést jól mutatja az alábbi rövid részlet a Kennan Institute egyik alapos és megbízható demográfiai blogbejegyzéséből: „2023 január elsején 37,6 millióan éltek az 1991-es határokon belül, 32,6 millióan a 2022-es határokon belül és 31,1 millióan az ukrán kormány által jelenleg ellenőrzött területeken.” (Ella Libanova: Ukraine’s demography in the second year of the full-fledged war. wilsoncenter.org, 2023. júl. 14.) Mint a cikk egyik grafikonjából kiderül, az ukrán lakosság létszáma 1993-ban tetőzött, 52 millió fővel. Lásd még: Hlib Parfonov: Ukraine’s manpower requirements reaching a critical threshold. jamestown.org, 2023. júl. 26.
[3] Lera Burlakova: Be very afraid of a defeated Ukraine. cepa.org, 2023. júl. 31.
[4] A NYT idézett cikke szerint a nyugatiak 9 ukrán dandárt (kb. 36 ezer katonát) képeztek ki, de ezeknek a tényleges harcokban részt vevő részei „mellőzték az amerikai harci módszereket, és az általuk jobban ismert taktikához tértek vissza”.
[5] Vö. Barry R. Posen: Ukraine has a breakthrough problem. Foreign Policy, 2023. aug. 3; Anthony H. Cordesman: Ukraine: prepare for a longer war and be cautious in pushing for major offensives. csis.org, 2023. júl. 24; Why the war in Ukraine may be a long one. crisisgroup.org, 2023. júl. 7.
[6] Ukraine has tested its allies’ patience with its military strategy and demands. cnbc.com, aug. 2.
A szerző Geonapló-bejegyzése 2023. augusztus 7-én.
