Atus, ez a tagbaszakadt, szánnivalóan jámbor, együgyű óriás, elégedetten nézi alvó családját. Boldog, hisz végre sínre került az életük. Az ikrek az akkumulátorgyár óvodájába, míg a nagyobbik fiú, Domika, az akkumulátorgyár szakiskolájában jár, az asszony az akkumulátorgyár bérszámfejtésén dolgozik, Atus pedig az akkumulátorgyár szerelőcsarnokában háromműszakozik.
Az akkumulátorgyári lakótelepen kaptak szolgálati lakást, hazai viszonylatban nagyot, 31 négyzetmétereset, de ez pont elég öt embernek. Nem is panaszkodtak soha. Jól élnek, hétvégenként eljárnak az akkumulátorgyár művelődési központjába, ahol minden hónapban új kínai filmeket játszanak, legutóbb a Hi-Szing Ping rendezte Zselés lítium című kínai eposzt, a korai akkumulátorgyártás fénykorának korhű drámáját négy órában, a következő héten pedig Seng-Cseng-Li Harc a folyóért című alkotását mutatják be premier előtti vetítésen. A gyerekek is inspiráló környezetben növekednek, az óvodában nem a hanyatló nyugat ócskaságával, a Legóval játszanak, hanem szétbontott akkumulátorokat raknak össze. Ebből sokat tanulnak, kombináló képességük látványosan fejlődik.
Atus felesége a könyvelésen a napi százhúszezer darab akkumulátort előállító kínai és indiai munkaerő, valamint a mellettük segédmunkásként dolgozó magyar munkavállalók TB-ügyeit intézi, imádja ezt csinálni, mint mondja, egész életében erre vágyott. Atus is gyermekkori álmát valósította meg, hiszen ő mindig akkumulátorgyári melós akart lenni. Hétvégenként Erusnak, Atus feleségének nem kell főznie, ahogy a többi akkumulátorgyári asszonynak sem, hiszen az akkumulátorgyár központi étkezdéjében, a Pekingi lótusz étteremben elsőosztályú menüt kap az egész család. A gyerekek kedvence a rántott akkumulátoros betét meg a desszert, az Akkumulátor-krém, valamint a Ping-szörp, amely nádcukorból és ioncserélt vízből készül. Az akkumulátorgyár lakótelepén egyébként mindenki ezt issza, a csapokból ugyanis nem folyik víz. A környék összes vízforrását a szerelőcsarnokba vezetik, az akkumulátorgyártás kiszolgálására. Ez szerencsére senkit sem zavar, mert a Ping szörp tökéletes szomjoltó.
Atus, ez a békés gyári munkás hamarosan ágyba bújik. Előtte azonban még elszív egy kínai cigarettát és fátyolos szemmel nézi alvó családját, közben pedig hálát ad a sorsnak, hogy nem kell végre gondolkodnia, hiszen sikerült állást kapnia az ország nyolcszázötvenedik akkumulátorgyárában.
Vulkan
Forrás: Újnépszabadság