Nem múlt el nap e gondolat nélkül. Egész életében erre várt. A sikerre. Az elismerésre. Családja, kevés megmaradt, még élő barátja nem hitt ebben. Ők próbálták meggyőzni, ne áltassa magát, az a vonat már elment, számára nem terem itt semmi. Fogadja el, a sors ennyit és nem többet kínált neki. Ő azonban makacs volt. Elszánt. Megszállottként gyűjtötte az információkat. Megfigyelt. Volt, hogy többször visszament. Nemegyszer bele is betegedett a munkába. Kórházról kórházra járt. Az intézeteket, szakrendelőket úgy ismeri mint a tenyerét. Az ott dolgozókat sötétben is felismeri. Mindenkiről mindent tud. Rendületlenül jegyzetel. Szünet nélkül ír. És a mű elkészült. Szenzációs lett. Vékonyka ugyan, pár oldal csupán, mégis felbecsülhetetlen értékű kötet. Mindenki ezt akarja. Kapkodnak érte. A kiadók harcolnak a megjelentetés jogáért, de a szerző, az írói álnév mögé bújt író egyelőre nem adja ki a kezéből. Csak a kiválasztottak és az arra méltók lapozhatnak bele. A még praktizáló magyar orvosok, specialisták, betegápolók és a részlegesen ugyan, de továbbra is betegeket fogadni képes kórházak kézikönyve nélkülözhetetlen mű.
A szerző Facebook-bejegyzése 2024. december 1-jén.
