Mai vendégemet talán felesleges bemutatni hiszen mindenki ismeri, generációjának legjobbja. Neve fogalom, alkotása pedig mind a mai napig hatással van az utána következő nemzedékek munkáira. A műsor első felében Vargyinkai Eszterrel beszélgetek, akinek 1974-ben elkészült homokvára megkerülhetetlen remeke a 20. századi játszótéri építészetnek. Hogyan épült meg, milyen hatások segítették a tervezést? Az adás második felében pedig prof. Turchányi Elekkel, a Magyar Építészek Szövetségének elnöke, Kossuth-díjas építész elemzi majd a nagy művet, és annak megkerülhetetlen jelentőségét.

– Évek óta nem hallani önről, kedves Eszter. Mi ennek az oka?

– Nem tudom. Nyilván másak a prioritások az életemben.

– Már nem is épít?

– Nem.

– A Lövölde téri játszótér homokozójában megálmodott remekműve ma is etalonnak számít. Egyfajta mérföldkő a hazai építészetben. Felidézné, miként született meg a nagy mű, a Vargyinkai-homokvár?

– Pár mondatban csak, mert sietnem kell, ma még három helyen takarítok. Anyám szokás szerint levitt reggel a Lövire, aztán otthagyott egész nap. Ültem a homokozóban, unatkoztam, és egyszercsak nekikezdtem az építésnek.

– És mire este, sötétedéskor érte ment a mamája, már álltak is a falak?

– Pontosan.

– Az édesanyja mit szólt e csodához?

– Semmit. Annyit mondott csak, hogy milyen koszos vagyok.

– Mi történt ezt követően?

– Erről nehéz beszélnem.

– Kérem, mégis mondja el.

– Jött egy hat év körüli gyerek és szétrúgta a várat.

– Semmi nem maradt belőle?

– Semmi. Csak romok.

– Nagy szerencse, hogy egy amatőr fotós, Harbál Pál, aki éppen arra járt akkor, meglátta benne a remekművet és azonnal lefényképezte. Így maradt meg az az utókor számára ez a remekmű. Hiányzik önnek a homokvár, az építés öröme?

– Nincs időm erre. De örülök, hogy Ön, kedves Elemér, észben tartja és a hallgatóknak is beszámol erről.

– Én köszönöm, hogy eljött hozzánk. És máris prof. Turchányi Elekkel, a Magyar Építészek Szövetségének elnökével, Kossuth-díjas építésszel folytatjuk a műsort. Hol van a helye a hazai építészet történetében, és mi a jelentősége Vargyinkai Eszter 1974-ben épített homokvárának?

– Valójában nincsenek szavak, amelyek méltó módon fejeznék ki a Vargyinkai homokvár jelentőségét. Ki kell végre mondani, ez a remekmű a hazai építészet alfája és omegája . Nem is értem, miért nem kapott eddig méltó állami elismerést Vargyinkai Eszter, de köszönhetően az ön műsorának, remélhetőelg felfigyelnek majd e zseniális építésznőre, és megkapja a legnagyobb építészeti kitüntetést.

– Bízzunk ebben! Köszönöm professzor úr, élvezettel hallgatnám még, de lejárt a műsoridő. Jövő héten egy újabb nagy műről, Pótkacs Géza: Géniuszok viadala avagy a dicséret fontossága című képregényéről beszélünk.

Lehet, hogy egy kép erről: strand

A szerző Facebook-bejegyzése 2024. október 13-án.