Népem! Vitézim!
Szólok hozzátok. Helyzet van. A folyók áradnak, ellenségeink áskálódnak. Hiába a sok búza, kukorica, élő marha, meg nyájas beszéd, mind kevés volt nekik. Hálátlanok. Nem maradt más, mint a harc! Elő hát a fémekkel. Amik azokban a tokokban vannak. Amit kihúzunk, és utána azzal vágjuk vele az ellent. Itt van a nyelvemen, na, gyorsan akartam mondani, igen, azok az éles és hosszú kések, azokat elő, de azon minutában!
– Királyom, hadvezérem, ha fejemet is veszi, de muszáj szólanom: az a kard.
– Ki szóla bele szemérmetlenül és szemtelenül beszédembe? Ó, hát te voltál. Vegyétek fejét, de azonnal!
Hol is tartottam? Ja, azoknál a pengés eszközöknél. Azokkal rohamozunk majd. De hála nektek, az adótoknak, vannak olyan nagy állataink is, mindnek négy lába, gyorsan futnak, szamarak, mit beszélek, persze lovak, azokra felültök, aztán gyorsan támadunk majd. Előtte pedig nagy kanalakkal tüzes golyókat lövünk ki, aztán rögvest záport zúdítunk rájuk. A fiúknál vannak olyan bélhúrral működő íves fagépek, azokba hegyes vesszőket tesznek, és messzire lövik.
– Királyom, az a hajítógép, mögöttük pedig az íjászok vannak, íjjal és nyílpuskával nyílvesszőket lőnek az ellenségre.
– Hát már te is? Kivégezni!
Mutatóink jók, nyerésre állunk. A vízen is fölényben leszünk, mert azok az úszó, fából vájt és összeütögetett közlekedési eszközeink a legkorszerűbbek. Nagy lepedőkkel szereltük fel mindet, abba kapaszkodik a szél. Csak bele kell ülni és suhantok vele a vízen. Ja, és oldalt vannak olyan rések, onnan tüzet okádunk csövekkel.
– Királyom, uralkodóm! Hadihajók, vitorlájuk van, és ágyúval lőhetünk.
– Hóhér! Vidd! Üsd le e nyakas fejet is!
Eljött hát az idő. Rohamozni fogunk. Remélem, azok a fényes fémek, azok a drága páncélizék minden katonámat megvédik. Beszédem végén jó csatát kívánok! Kanálgép betöltve? Előre! Nem, forduljatok inkább enyhén balra.
A szerző Facebook-bejegyzése 2024. szeptember 17-én.
