Mottó: „Mert vannak napok, és vannak másnapok.” – Lajcsi bácsi
Senki sem gondolta volna, de április 13-án, reggel 6 óra 29 perckor felkelt a nap Erdélyben. Hét Celsius-fok volt. A légnyomás 1012,29 hektopascal (hPa). Kelemen Hunor nagyon meglepődött. Az órájával megmérte a vérnyomását. 129/60. Normális.
Percekig állt az ablakban, és csak bámult kifelé. Minden úgy nézett ki, mint évek óta ilyenkor. Nem szakadt le az ég? Az ukrán drónok nem árasztották el a légteret? Az utcán nem hömpölyögnek afrikai menekültek? Az autók, a buszok közönyösen haladtak, a gyalogosok araszoltak, az örökifjak kocogtak, a kutyásokat sétáltatták a négylábúak.
Tényleg nem dőlt össze a világ?
Az éjszaka, amikor a magyarországi választások kilencven százalékos feldolgozottsághoz értek, és a Tisza előnye behozhatatlanná vált, a tévék már az új győztes ünneplését mutatták, akkor komoly gyomorgörcse lett. Próbált más csatornákat keresni, de mindenhol Magyar Péter rajongói voltak, mindenki pezsgőzött.
Az utolsó csepp a keserű pohárban az volt, amikor a Hír TV-ben meglátta Tamás Sándort: frissen keményített székely ingben, kipedert bajusszal nyújtotta át a háromszékiek ajándékát Magyar Péternek.
– Kedves Magyar Péter öcsém… a múltban voltak pillanatok, amikor kicsit haragudtam rád. Nehezen értettem meg, hogy a nagy meneteléskor miért pont Nagyváradra mentél. Mit tud Szabó Ödön kollégám többet, mint én? Miért nem jöttél Háromszékre? Két napig vártunk a rétyi fúvósokkal a Liba csárdánál. De a kutya rúgja meg, csak nem haragszunk mi egymásra. Magyarok vagyunk, nem?
Egy kis hatásszünet.
– Tudtad, hogy az RMDSZ betűszóban a második, vagyis az „M”, az a te nevedből van? Romániai MAGYAR (Péter) Demokrata Szövetség.
Mosoly. Kacsintás.
– Na, gratulálunk. Bíztunk benned. Diószegi Laci küldött neked kenyeret és egy aranybérletet az OSK meccseire…
Itt Hunor már nem bírta tovább. Kikapcsolta a tévét, és elaludt.
Most is zsibbadtan állt az ablaknál.
Óvatosan bekapcsolta a Gaga Rádiót. A Tavaszi szél vizet áraszt szólt a Bagossy Brothers Company előadásában, a szólót Csoma Botond énekelte. Belekattintott a Maszolba. Egyetlen hír volt:
„Kedves olvasóink, a központból még nem küldték el a véleményünket, ezért elnézést kérünk: nincs mit megjelentessünk.”
A Krónika címoldalán hosszú interjú Borboly Csabával, az „erdélyi Tisza Szigetek konföderációjának” elnökével, a Magyar Péter Baráti Társaság ügyvezetőjével. Kifejtette, hogy nehéz munka volt az erdélyi Tisza-szigethegység összefogása, mert közben el kellett játszani, hogy Fidesz-párti, de megérte: a magyar népért mindent. A Transzilván csatornáján Portik Vilmos és a Temus Demjén Ferenc teli torokból ordította: győztünk, győztünk!!!
A konyhában bekapcsolta a rádiót. A kolozsvári rádió délutáni könyvbemutatóra hívta a hallgatókat. Bemutatásra kerül a Székelyföld és az Iskola Alapítvány legújabb könyve, Kelemen Hunor: Kényszerből tettem, avagy 16 év narancsuralom Erdélyben. Alcím: Mások vittek rossz utakra engem. A könyvet Vincze Lóránd, Szűcs László és Ambrus Attila, a független MÚRE vezetőtanácsa méltatja. A könyv remekül mutatja be, hogy minden rosszért a markói örökség tehet.
Kelemen Hunor nem értett semmit.
Bekapcsolta ismét a tévét. A Digi csatornán éppen élőben közvetítették egy fehér helikopter leszállását Tusnádon, a kempingben. A helikopterből Sulyok Tamás és kísérete szállt ki, akik frissen kértek a híres fürdővárosban politikai menedékjogot. Próbálták Moszkvában is, de oda csak Orbán Viktort és Szijjártó Pétert fogadták be Bayer Zsolt közbejárásával… Megnyomta a távirányítót, átkapcsolt. Az Erdély TV-ben Böjte Csaba könnyekkel küszködve mesélt a tizenhat év kálváriájáról, hogy milyen furmányos módon vette rá az erdélyi egyházakat a magyar hatalom, hogy egész nap csak templomokat vakoljanak, ahelyett, hogy lelkeket mentsenek. A bukaresti tévé magyar adása Kató Béla nyugalmazott püspök nyilatkozatát mutatta: most eljött az ideje, hogy minden fillérről elszámoljanak, amit Magyarországról erőltettek rájuk, és megígérte, hogy a reformáció idején a katolikusoktól elvett templomokat is mind visszaszolgáltatják, mert ez így keresztyéni. A zavar akkora volt, hogy még Demeter András is képes volt egy igaz mondatot mondani valamelyik csatornán.
Lefőtt a kávé.
Kelemen Hunor megsemmisülve nézett maga elé. A fekete után összeszedte magát, és alaposan szétnézett a világban, az interneten keresztül. Fél óra alatt megbizonyosodott, hogy a parajdi sóbánya még mindig látogathatatlan, és még mindig nincs egy felelős sem. Ahogy nincs hibás az udvarhelyi összedőlt iskola ügyében sem. Nem készült el sem a Kolozsvár–Nagyvárad vasút, sem az autósztráda, ahogy a marosvásárhelyi körgyűrű sem, nem épültek magyar diákkampuszok, és az erdélyi magyarok száma tovább csökkent.
Kicsit megnyugodott.
A világ úgy megy tovább, ahogyan eddig. Révedezéséből a telefoncsengés riasztotta fel. A kijelzőn Magyar Péter neve volt. Már nyomta volna le a kijelzőt, mikor felébredt.
A tévémonitorok előtt ült, a székházban. Még van pár perc a magyarországi urnazárásig.
Vajon nem vették észre, hogy elbóbiskolt? Tánczos Barna bökte meg oldalról:
– Nem veszed fel a telefonodat? Már két perce keres Viktor. Na, válaszolj neki… hozom a pezsgőt a győzelemre…
Ez az írás pamflet. A szerző a politikai és közéleti valóság elemeiből indul ki, de azokat a szatíra és irónia eszközeivel dolgozza fel, ezért a szöveg nem szó szerinti leírásként értelmezendő.